A preventív és represszív célú titkos információgyűjtés dogmatikai elhatárolásának kihívásai a magyar joggyakorlatban
Copyright (c) 2026 Szabó Bálint
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Bevezetés: A demokratikus jogállamok alapvető dilemmája a szabadság és a biztonság egyensúlyának megteremtése. Magyarországon a titkos információgyűjtés szabályozása többpilléres modellen alapul: a bűnüldözési, a nemzetbiztonsági, valamint a rendészeti célú szabályozási rendszeren. Ez a strukturális tagoltság, különösen a modern technológiai fejlődés (például Pegasus kémszoftver) fényében, joghézagokat és garanciális deficitet teremt, létrehozva egy szürkezónát, ahol a modellek hatásköre összemosódik.
Célkitűzések: A tanulmány célja a titkos információgyűjtés magyar modelljének elemzése, az egyes pillérek (bűnüldözési, nemzetbiztonsági és rendészeti) elválasztása belső logikájának feltárása. Továbbá a tanulmány igazolni kívánja, hogy a tisztán nemzetbiztonsági célú információgyűjtés bírói kontroll alóli kivétele jelentős garanciális deficitet okoz a hatékony alapjogvédelemben.
Módszertan: A kutatás a hatályos jogi normák dogmatikai elemzésére, a különböző szabályozási modellek (bűnüldözési, nemzetbiztonsági és rendészeti) összehasonlító analízisére, valamint a nemzetközi joggyakorlat (különösen a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügy) kontextusában való vizsgálatára épül. Az elemzés gyakorlati példaként használja a Pegasus-ügy magyarországi eseményeit a modellben rejlő strukturális hiányosságoknak és a hatóságok által alkalmazott forum shopping jelenségének bemutatására.
Eredmények: A kutatás igazolta, hogy a magyar szabályozás egyes pillérei eltérő jogfilozófián alapulnak; míg a bűnüldözési célú leplezett eszközök rendszere erős bírói kontrollra épül, addig a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés miniszteri engedélyezése a végrehajtó hatalom belső kontrollját valósítja meg. Ez a struktúra szürkezónát teremt (például terrorcselekmények felderítése), ahol a hatóságok a kevésbé szigorú, nemzetbiztonsági eljárást választhatják, ezzel kikerülve a bírói felügyeletet. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Pegasus-ügyben folytatott vizsgálata megerősítette e jelenség gyakorlati létezését.
Konklúzió: A tanulmány elsődleges tanulsága, hogy a magyar titkos információgyűjtés többrétű modellje rendszerszintű garanciális deficitet teremt, amely veszélyezteti az alapvető jogok védelmét. Ebből következően fontos szakpolitikai javaslat a független bírói kontroll kiterjesztése a nemzetbiztonsági célú információgyűjtésre is, valamint a parlamenti felügyelet megerősítése. A jövőben érdemes lehet vizsgálni, hogy a javasolt, külföldi mintákból merített bírói kontrollmechanizmus bevezetése igényel-e alaptörvény-módosítást, vagy megoldható-e alacsonyabb szintű módosítások keretein belül.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
- 32/2013. (XI. 22.) AB határozat. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2013-32-30-75
- 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99400034.tv
- 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500125.tv
- 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2009-155-00-00
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv
- 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2017-90-00-00
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950). Online: https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/glossary/european-convention-on-human-rights-echr.html
CIELESZKY Péter – MOLNÁR Katalin (2023): Alapkutatási kísérlet a rendészet tanulmányozásához. Magyar Rendészet, 23(3), 75–87. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2023.3.4
Code de procédure pénale [Franciaország] (2025). Online: https://www.legifrance.gouv.fr/codes/texte_lc/LEGITEXT000006071154/
CZINE Ágnes (2006): A titkos információgyűjtés néhány jogértelmezési kérdése. Fundamentum, 10(1), 119–125. Online: http://epa.niif.hu/02300/02334/00023/pdf/EPA02334_Fundamentum_2006_01_119-125.pdf
Decizia nr. 51/2016 [Románia]. Online: https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/176576
European Court of Human Rights (2006): Weber and Saravia v. Germany (Application no. 54934/00). Council of Europe. Online: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-76586%22]}
European Court of Human Rights (2008): Liberty and Others v. the United Kingdom (Application no. 58243/00). Council of Europe. Online: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-87207%22]}
European Court of Human Rights (2015): Roman Zakharov v. Russia (Application no. 47143/06). Council of Europe. Online: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-159324%22]}
European Court of Human Rights (2016): Szabó and Vissy v. Hungary (Application no. 37138/14). Council of Europe. Online: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-160020%22]}
European Court of Human Rights (2018): Centrum för Rättvisa v. Sweden (Application no. 35252/08). Council of Europe. Online: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-183125%22]}
Law Insider (2025): double lock Definition. Online: https://www.lawinsider.com/dictionary/double-lock
Investigatory Powers Act 2016 [Nagy-Britannia]. Online: https://www.legislation.gov.uk/ukpga/2016/25/contents
Magyar Helsinki Bizottság (2024): Fékek és ellensúlyok rendszere. Online: https://helsinki.hu/emberi-jogi-szotar/fekek-es-ellensulyok-rendszere/
Magyarország Alaptörvénye (2011). Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (2022): Jelentés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból indított vizsgálatának megállapításai a Pegasus kémszoftver Magyarországon történő alkalmazásával összefüggésben. Online: https://bit.ly/4wVnE3z
PETRÉTEI József (2016): Magyarország alkotmányjoga 1: Alapvetés, alkotmányos intézmények. [H. n.]: Kodifikátor Alapítvány.
SOLTI István (2019): Fából vaskarika? A Szabó–Vissy-ügy hatása a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre. Belügyi Szemle, 67(1), 154–166. Online: https://doi.org/10.38146/bsz.2019.1.13
Staatsschutz- und Nachrichtendienst-Gesetz [Ausztria] (2025). Online: https://ris.bka.gv.at/NormDokument.wxe?Abfrage=Bundesnormen&Gesetzesnummer=20009486
SZABÓ Hedvig – DOBÁK Imre (2021): Az információs társadalom nemzetbiztonsága. Nemzet és Biztonság, 14(2), 93–110. Online: https://doi.org/10.32576/nb.2021.2.7
TÓTH Tivadar (2001): Katonai szervezetek és a nyílt forrású információgyűjtés. Repüléstudományi Közlemények, 13(33), 65–86. Online: https://www.repulestudomany.hu/archiv/RTK_2001_2.pdf
VELD, Sophie in 't. (2023): Jelentés a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek használata tekintetében az uniós jog állítólagos megsértésének és az annak alkalmazása során állítólagosan elkövetett hivatali visszásságoknak a kivizsgálásáról (A9-0189/2023). Európai Parlament. Online: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-9-2023-0189_HU.html