A terrorizmus bűnözésföldrajzi vonatkozásai Európában, különös tekintettel Franciaországra
Copyright (c) 2026 Vajda Endre Edvárd
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Cél: A tanulmány fő célja, hogy empirikus kutatás keretein belül, Franciaország és az iszlám kapcsolatára fókuszálva áttekintse és ismertesse a muszlim bevándorlás demográfiai következményeit, továbbá a 2014 és 2023 között Európában történt terrortámadások legfontosabb jellemzőit.
Módszertan: A vizsgálat során az adatgyűjtő eljárás és az információk hitelességének az ellenőrzése után a releváns adatokat statisztikai tábálazatokba rendezem. Kvantitatív adatelemzés során a gyakorisági eloszlást, szóródást és a korrelációt vizsgálom, majd az arányszámítások és az összehasonlító analízis alapján ismertetem a tanulmány szempontjából legrelevánsabb következtetéseket.
Megállapítások: Az eredmények azt igazolják, hogy az európai muszlim populáció jelentős mértékű növekedésével párhuzamosan megjelent a radikális iszlám mozgalom, amelyben a 2014 és 2015 évi közel-keleti események is komoly szerepet játszottak. A vizsgált időszakban az iszlamista terrorizmus jelentette a legnagyobb fenyegetést Európa számára, a legsúlyosabb terrortámadások Franciaországban következtek be.
Érték: Az eredmények segíthetik az Európában letelepedett muszlim lakosság integrációjával kapcsolatban felmerült vallási és kulturális kérdések megértését, tovább átfogó képet adnak arról, hogy milyen tényezők nehezíthetik a társadalmi beilleszkedés folyamatait. Az aktuális terrorista trendek azonosítása, az elkövetői körök és módszerek ismerete támogatást jelent a terrorizmus elleni stratégiák összeállítása során, az erőforrások célirányos alkalmazása pedig megteremti a hatékonyabb bűnüldöző tevékenység lehetőségét.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
BÉRES János (2016): Muszlim radikalizmus Nyugat-Európában. Felderítő Szemle, 15(4), 5–31.
BODA József (2019): Rendészettudományi szaklexion. Budapest, Dialóg Campus. Online: https://real.mtak.hu/153920/1/743_Rendeszettudomyanyi_Szaklexikon_e_2020_04_28_.pdf
DROUHOT, Lucas – SIMON, Patrick – TIBERI, Vincent (2023): Religious Diversity in France: Intergenerational Transmissions and Practices by Origins. Insee. Online: https://www.insee.fr/en/statistiques/7342918
Európai Tanács (2025): Migrációs áramlások: keleti, középső és nyugati útvonal. Online: https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/migration-flows-to-europe/
Europol (2015–2024): European Union Terrorism Situation and Trend Report. Online: https://www.europol.europa.eu/publications-events/main-reports/tesat-report
FISCHL Vilmos (2010): Az iszlám és a Nyugat. Hadtudományi Szemle, 3(3), 47–53. Online: http://epa.oszk.hu/02400/02463/00017/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2010_3_047-053.pdf
Insee [é. n.]: Demography – Population at the Beginning of the Month – France (including Mayotte since 2014). Online: https://www.insee.fr/en/statistiques/serie/001641607#Tableau
Insee (2024): L'essentiel sur... les immigrés et les étrangers. Online: https://www.insee.fr/fr/statistiques/3633212#tableau-infographie
KETTANI, Houssain (2010): Muslim Population in Europe: 19502020. International Journal of Environmental Science and Development, 1(2), 157–160. Online: https://doi.org/10.7763/IJESD.2010.V1.29
KIS-BENEDEK József (2016): Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmus. Budapest: Zrínyi.
KOLTAY András (2015): A vallási ruházat és jelképek viselésének korlátai – fejkendők és keresztek. Acta Humana – Emberi Jogi közlemények, 3(3), 7–33. Online: https://real.mtak.hu/98829/1/ActaHumanacikk.pdf
KÓ József (2020): Bűnözési statisztika Magyarországon és a nemzetközi színtéren. In BARABÁS A. Tünde (szerk.): Alkalmazott kriminológia. Budapest: Akadémiai–Ludovika.
LAUFER Balázs (2017): Migrációs státuszkérelmezők esetében felmerülő lehetséges nemzetbiztonsági és terror kockázatok. Terror & Elhárítás, 6(3), 76–77. Online: https://epa.oszk.hu/02900/02932/00012/pdf/EPA02932_terror_elharitas_2017_3_067-107.pdf
MÁTYÁS Szabolcs (2020): Bűnözésföldrajz. Debrecen: Didakt. Online: https://real.mtak.hu/90113/1/Mátyás%20Szabolcs_Bűnözésföldrajz.pdf
MÁTYÁS Szabolcs (2024): Crime Geography. Oradea: Editura Universității din Oradea. Online: https://real.mtak.hu/204407/1/Crime_Geography_MatyasSzabolcs.pdf
NÉMETH Zsolt (2020): A kriminológia helye és szerepe a tudományok rendszerében. In Barabás A. Tünde (szerk.): Alkalmazott kriminológia. Budapest: Akadémiai–Ludovika, 39–54. Online: https://tudasportal.uni-nke.hu/tudastar-reszletek?id=123456789/16116
SCHMID, Alex P. (2013): Radicalisation, De-Radicalisation, Counter-Radicalisation: A Conceptual Discussion and Literature Review. ICCT Research Paper. Online: https://icct.nl/sites/default/files/import/publication/ICCT-Schmid-Radicalisation-De-Radicalisation-Counter-Radicalisation-March-2013_2.pdf
SZAJBÉLY, Katalin (2004): A vallási jelképek viseléséről szóló törvény Franciaországban. Jogelméleti Szemle, 5(4). Online: https://epa.oszk.hu/05200/05288/00020/pdf/EPA05288_jogelmeleti_szemle_2004_4_10.pdf
SZALONTAI Gábor (2015): Az iszlám radikalizmus Európában és nemzetbiztonsági kihívásai I. Felderítő Szemle, 14(2), 79–89. Online: https://hhk.uni-nke.hu/document/hhk-uni-nke-hu/2015-2.pdf
SZŰCS Anita (2011): „Szabadság, egyenlőség, testvériség” és a rasszizmus: muszlimok Franciaországban. Grotius, 5(29), 61. Online: https://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=QNDIMO