Scientific Publication Activity in the Last Twenty Years in the Priority Areas of Police Economic Protection in Leading National Journals

doi: 10.32577/mr.2024.3.14

Abstract

This paper aims to provide a short scientific metric summary of the theoretical approaches and some priority areas of police economic protection by reviewing and analysing the scientific publications published in the last 20 years in the most prominent Hungarian journals. The areas under review are economic crime, police economic protection, money laundering, corruption and environmental crimes. After reviewing and analysing the publications, it can be concluded that in the articles on theoretical approaches to economic crime, the authors have different views on the characteristics, boundaries and concepts of economic crime. In the articles published in the three priority fields, they discussed changes in the international, EU and domestic legal environment, the emerging dogmatic and legal interpretation issues, criminological characteristics, experiences from successfully solved cases, good practices,
and, in the field of corruption, research methodology issues due to the high latency of this
type of crime. Our article illustrates the different scientific positions in each field and their development and evolution. Such an overview analysis of the writings in the field can serve as
a valuable resource for practitioners and academics researching the subject, as they can learn about the various academic positions, the development and changes in the legal environment, and the emerging dogmatic issues.

Keywords:

police economic protection economic crime money laundering corruption environmental crime

How to Cite

Nagy, R., & Zsigmond, C. (2024). Scientific Publication Activity in the Last Twenty Years in the Priority Areas of Police Economic Protection in Leading National Journals. Hungarian Law Enforcement, 24(3), 227–246. https://doi.org/10.32577/mr.2024.3.14

References

ÁBRAHÁM Attila (2005): A környezeti bűnözés alakulása az elmúlt években. Belügyi Szemle, 53(5), 22–51.

BALASSA Bence – BERZSENYI Tamás (2018): A rendszerváltás időszakában gyorsuló gazdasági bűnözés szerveződése. Belügyi Szemle, 66(9), 7–28. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.9.1

BÁLINT Péter (2016): A pénzmosást megelőző alapbűncselekmény dilemmái. Belügyi Szemle, 64(9), 65–75. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.9.4

BODA József et al. szerk. (2019): Rendészettudományi szaklexikon. Budapest: Dialóg Campus.

Council of the European Union (2017): Council conclusions setting the EU's priorities for the fight against serious and organised crime for EMPACT 2022 - 2025. Online: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-8665-2021-INIT/en/pdf

CZINE Ágnes (2005): A pénzmosás és a bírói gyakorlat. Belügyi Szemle, 53(10), 73–84.

DÁNOS Valér (2023): A pénzmosás megjelenésének feltételei a hazai szervezett bűnözés elemei között az 1980-as évek elején. Belügyi Szemle, 71(5), 779–795. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.3

FINSZTER Géza (2008): A közélet tisztasága elleni bűncselekmények oksága. A korrupció jogszempontú elemzése. Magyar Rendészet, 8(4), 39–57.

FINSZTER Géza (2011): A korrupció nyomozása. Belügyi Szemle, 59(11), 75–97.

GÁL István L. (2005): A pénzmosás mint globális gazdasági és büntetőjogi kihívás. Belügyi Szemle, 53(6), 89–108.

GÁL István L. (2008): A gazdasági bűnözés a bűnügyi statisztika tükrében. Rendészeti Szemle, 56(3), 29–44.

GÁL István L. (2009): Régi és új kísérletek a gazdasági bűnözés fogalmának meghatározására. Rendészeti Szemle, 57(7–8), 24–38.

GÁL István L. (2023): Dogmatikai problémák a pénzmosás hatályos magyar szabályozásával kapcsolatban. Belügyi Szemle, 71(5), 741–763. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.1

GÁL István L. – DÁVID Ferenc (2015): A terrorizmus büntetőjogi oldala: a terrorcselekmény és terrorizmus finanszírozása. Belügyi Szemle, 63(7–8), 72–87. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.7-8.4

HACK Péter (2009): A korrupció elleni fellépés intézményi keretei és a jogalkotási tapasztalatok. Rendészeti Szemle, 57(11), 24–37.

HACK Péter (2010): A korrupció elleni fellépés keretei. Magyar Rendészet, 10(3–4), 6–15.

HARNBERGER György – ZSIGMOND Csaba (2020): A veszélyeztetett vadon élő fajok szállításának vámhatósági ellenőrzése. Magyar Rendészet, 20(1), 45–66. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2020.1.3

HORVÁTH József (2005): Környezeti bűnözés – környezetvédelmi nézőpontból. Belügyi Szemle, 53(11), 17–36.

IBOLYA Tibor (2010): A hűtlen kezelés bizonyítása. Belügyi Szemle, 58(10), 82–94.

INZELT Éva (2007): A fehérgalléros bűn és bűnhődés – az amerikai példa. Rendészeti Szemle, 55(6), 84–97.

JACSÓ Judit (2009): Az Európai Unió III. pénzmosási irányelve és magyarországi gyakorlati tapasztalatai. Rendészeti Szemle, 57(7–8), 221–239.

JACSÓ Judit (2023): A pénzmosás elleni fellépés uniós dimenziói – a büntetőjogi szabályozás reformja Németországban. Belügyi Szemle, 71(5), 905–920. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.9

JANKOVICS Kornélia (2006): Gazdaságvédelmi Alapvetés. Magyar Rendészet, 6(2), 3–10.

KORINEK László (2009): A gazdasági bűnözés kriminológiai szempontú megközelítése. Rendészeti Szemle, 57(7–8), 39–57.

KOVÁCS Ágnes (2005): A környezet büntetőjogi védelmének közösségi szabályairól. Belügyi Szemle, 53(5), 123–132.

KŐHALMI László (2009): Az európai környezeti büntetőjog fejlődési irányai és problémái. Rendészeti Szemle, 57(1), 42–63.

KŐHALMI László (2010): A szervezeti környezeti bűnözést magyarázó egyes bűnözési elméletek – különös tekintettel a közgazdasági paradigmákra. Rendészeti Szemle, 58(1), 120–144.

KŐHALMI László (2011): Elmélkedés a gazdasági-politikai korrupcióról. Magyar Rendészet, 11(1), 11–20.

LAPSÁNSZKY András – BOROS Anita (2021): A közigazgatási jog gazdasági szerepköre. In JAKAB András et al. (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Közigazgatási jog rovat). Online: https://ijoten.hu/szocikk/a-kozigazgatasi-jog-gazdasagi-szerepkore

LIGETI Miklós (2005): Veszélyeshulladék-bűncselekmények Magyarországon. Belügyi Szemle, 53(5), 52–89.

LUDÁNYI Csaba (2023): Egy pénzmosást folytató bűnszervezet felszámolása. Belügyi Szemle, 71(9), 1549–1559. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.9.2

NAGY Henriett (2020): A pénzmosás magyarországi jogi szabályozásának vázlata. Magyar Rendészet, 20(1), 93–105. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2020.1.6 ; DOI: https://doi.org/10.32577/mr.2020.1.6

NAGY Ivett (2022): A szervezett bűnözői csoportok vagyonelrejtési technikái a Covid–19-világjárvány előtt és alatt. Magyar Rendészet, 22(2), 93–106. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.6

NÉMETH Erzsébet – JAKOVÁC Katalin – VARGHA Bálint (2021): Módszertani szempontok a hazai korrupciós helyzet tudományosan megalapozott mérésének kialakításhoz. Belügyi Szemle, 69(11), 1963–1980. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.11.5

POLT Péter (2023): A saját pénzmosás dogmatikai kérdései. Belügyi Szemle, 71(5), 765–778. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.2

SZÁNTÓ Zoltán et al. (2011): A korrupció típusai és médiareprezentációja Magyarországon 2001–2009. Belügyi Szemle, 59(11), 53–74.

SZENDREI Ferenc (2008): Néhány gondolat pénzmosási technikáról és a pénzmosás méréséről. Magyar Rendészet, 8(3), 104–110.

SZENDREI Ferenc (2009): A terrorizmus és a terrorizmus finanszírozás néhány jellemzője. Magyar Rendészet, 9(1–2), 22–37.

SZENDREI Ferenc (2018): A szervezett bűnözés gazdasági háttere és a pénzmosás. Magyar Rendészet, 18(5), 77–91. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2018.5.5

TAKÁCS Veronika (2012): A korrupció nyomozása, különös tekintettel a titkosszolgálati eszközökre. Belügyi Szemle, 60(12), 93–118.

TILKI Katalin (2004): Környezetkárosítás és természetkárosítás: A környezetvédelem aktuális problémái. Magyar Rendészet, 4(2), 79–108.

TILKI Katalin (2005): Környezetvédelem a büntetőjogban és a szabálysértési jogban. Belügyi Szemle, 53(5), 90–101.

TILKI Katalin (2015): A környezetet károsító cselekmények elleni fellépés eszközrendszere. Belügyi Szemle, 63(5), 74–91. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.5.5

TILKI Katalin (2017a): A természetvédelem magyarországi helyzete és jogi környezete, a Natura 2000 hálózat. Belügyi Szemle, 65(9), 72–88. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.9.5

TILKI Katalin (2017b): Természetvédelem nemzetközi szinten és az Európai Unióban. Belügyi Szemle, 65(5), 87–104. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.5.6

TÓTH Mihály (2009): Húsz év mérlege. Gazdasági bűneink és következményeik egy „szép új világ”-ban. Rendészeti Szemle, 57(7–8), 5–23.

ZACHAR Zalán (2020): A környezetkárosítás-bűncselekmény kriminálstatisztikai mutatói és az elkövetők szociálgeográfiai vizsgálata. Belügyi Szemle, 68(1), 33–51. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.1.2 ; DOI: https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.1.2

ZÉMAN Zoltán – HEGEDŰS Mihály (2023): Pénzmosás mint negatív gazdasági tényező az Európai Unióban. Belügyi Szemle, 71(5), 885–904. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.8

ZSIGMOND Csaba (2022): Bűnszervezetek a nemzetközi illegális állat- és növénykereskedelemben. Magyar Rendészet, 22(1), 195–223. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2022.1.12

Downloads

Download data is not yet available.