The Risks of Naturalisation in the Light of “Citizenship Protection”
Copyright (c) 2024 Mágó Barbara
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
This study analyses the risks of individual and state decisions in the naturalisation process, both in terms of the risk assessment activities of the state naturalising the alien and the individual risks of the applicant on the decision of naturalisation. In the case of fraudulent acquisition of citizenship, the author argues for the revocation of citizenship in order to protect the status of the state nationals.
Keywords:
How to Cite
References
BALOGH Lídia – HALÁSZ Iván – PAP András László (2022): Egyenlőség, kisebbségi jogok, nemzetpolitika 2010 és 2018 között. In GÁRDOS OROSZ Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010–2020. Budapest: HVG-Orac.
BODA József főszerk. (2019): Rendészettudományi szaklexikon. Budapest: Dialóg Campus.
CULIC Irina (2013): Az állampolgárság visszaállításától a kedvezményes (vissza) honosításig: a kettős állampolgárság politikájának kiterjedése Romániában 1989 után. Magyar Kisebbség, 18(3), 96–128.
DOBOS Ádám György – DOBOS-BALOGH Nikoletta (2019): „Állampolgárság-biznisz”, avagy az egyszerűsített honosítási eljárás és az illegális migráció összefüggései. Ügyészek Lapja, 26(1), 57–63.
FINSZTER Géza (2023): A vállalható és a nem vállalható biztonság. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, 25(9), 5–24.
GANCZER Mónika (2022): A határon túli magyarok kedvezményes honosításának értékelése – A törvénymódosítás célja és gyakorlati megvalósítása. Jog, állam, politika, 14(klsz), 141–155.
HAUTZINGER Zoltán (2017): Idegenrendészet és határrendészet. In VARGA János (szerk.): A határrendészeti tisztképzés negyedszázada. Budapest: Dialóg Campus, 183–191.
LŐRINCZ Aranka (2019): „Legyetek jók, ha tudtok” – a honosítás rendészeti feltételei az állampolgársági jogban. Belügyi Szemle, 67(9), 47–58. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.9.3
NAGY Boldizsár (2014): Az állampolgárság mint stigma: az állampolgárság hátrányai. Regio, 22(1), 36–73. Online: https //doi.org/10.17355/rkkpt.v22i1.8
TÖRÖK Ákos (2020): Mit ér az állampolgárság, ha magyar? Szlovákia Belügyminisztériumának 1/2015-ös rendelete és a kettős állampolgárság kérdése. Kisebbségvédelem, 2(2), 140–161.
VARGA Csilla (2022): A szlovák parlament megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Ludovika.hu, 2022. február 21. Online: https://www.ludovika.hu/blogok/ot-perc-europa-blog/2022/02/21/a-szlovak-parlament-megszavazta-a-kettos-allampolgarsagrol-szolo-torvenyt/
VASS Ágnes (2013): Szlovák–magyar kettős állampolgárok szlovák állampolgárság nélkül. Magyar Kisebbség, 18(3), 129–151.
Jogszabályok jegyzéke
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
- Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
- 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról (Ápt.)
- A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztosának Módszertani Útmutatója
- A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának Módszertani útmutatója
- 1985. évi 134. törvény az osztrák állampolgárságról
- 2010. évi 250. törvény a Szlovák Köztársaság állampolgárságáról szóló 1993. évi 40. törvény módosításáról
- Ukrajna alkotmánya (1996)
- Ukrajna törvénye az ukrán állampolgárságról (2001)