Trends in the Number of Arrests in the Pandemic in the Security and Environmental Awareness Dimension
Copyright (c) 2023 Czenczer Orsolya
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The prison organisation is a state armed law enforcement agency that performs unique, specific tasks defined in a separate law. Basically, we can think of the penitentiary organisation as the ultimate enforcer of the state’s criminal law needs, its main profile is the execution of prison sentences. However, it performs a much more colourful and multifaceted task. It is also responsible, among other things, for the execution – or more precisely, the execution – of arrests resulting from criminal proceedings, which are the most serious restrictions on personal liberty, a coercive measure under criminal procedure law, subject to judicial authorisation. In this study, we examine the impact of the pandemic on arrest trends in domestic prison institutions and the long-term impact on occupancy rates in the number of detainees arrested.
Keywords:
How to Cite
References
Bánáti János – Belegi József – Belovics Ervin – Erdei Árpád – Farkas Ákos – Kónya István (2018): A büntetőeljárási törvény magyarázata. Budapest: HVG-ORAC.
Fantoly Zsanett – Budaházi Árpád (2019): Büntető eljárásjogi ismeretek I. Budapest: Dialóg Campus.
Farkas Ákos – Róth Erika (2000): Előadások a büntető eljárási jog köréből. Miskolc: Bíbor. Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja. 169–174. Online: https://www.pecshor.hu/periodika/XIX/sivado.pdf
Herke Csongor (2019): A letartóztatás foganatosítása az új büntetőeljárási törvény tükrében. Börtönügyi Szemle, 38(3), 5–16.
Lippai Zsolt (2021): A Büntetés-végrehajtási Szervezet fegyveres biztonsági őrsége. Magyar Rendészet, 21(3), 29–42. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2021.3.2
Lippai Zsolt – Kaczvinszki Blanka (2021): A „másképp lesz holnap” ígérete. Belügyi Szemle, 69(2), 93–104. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.2.5
Nyitrai Endre (2018): Az interoperabilitási e-nyomozás alapjai. Belügyi Szemle, 66(10), 108–121. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.10.7
Nyitrai Endre (2021): A sorozat-bűncselekmények nyomozásának metodikája. Belügyi Szemle, 69(2), 31–47. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.2.2
Sivadó Máté (2017): Pozitív tendenciák az új pszichoaktív szerek ügyében?! In Gaál Gyula – Hautzinger Zoltán (szerk.): Szent Lászlótól a modernkori magyar rendészettudományig. Pécs: Magyar Hadtudományi Társaság
Sivadó Máté – Lészkó Éva (2018): Beszámoló egy kerekasztal beszélgetésről. In Czene-Polgár Viktória – Zsámbokiné Ficskovszky Ágnes (szerk.): Innováció, elektronizáció, tudásmenedzsment. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Vám-és Pénzügyőri Tagozat. 305–314.
Tóth Mihály (1999): Vázlatok és szemelvények a büntető eljárásjog tanulmányozásához. Budapest: Pázmány Péter Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Kar.
Tóth Mihály (2001): A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi jogi ítélkezés tükrében. Budapest: KJK-KERSZÖV.
Ürmösné Simon Gabriella (2019): Amazing Penal Institutions and the Dwelling Circumstances of the Inmates. Internal Security, 11(2), 179–190. Online: https://doi.org/10.5604/01.3001.0013.8303