A reformvita előszobája
A magyar rendőrségi teljesítménymérés, a statisztikai önigazolás és az intézményi önismeret kritikai feltárása mint a strukturális reform előfeltétele
Copyright (c) 2026 Vári Vince
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Bevezetés: A magyar rendőrségi reformvitában a hazai rendészettudomány mértékadó szerzői – Finszter Géza, Krémer Ferenc, Szikinger István, Korinek László, Kerezsi Klára és Christián László – részletesen elemezték a demokratikus rendőrség normatív, alkotmányjogi és szociológiai feltételeit. Ugyanakkor a vita egy előkérdést következetesen megkerül: nem vizsgálta, hogy a rendőrség teljesítménymérési rendszere képes-e egyáltalán érvényes képet alkotni önmaga működéséről.
Célkitűzések: A tanulmány célja annak feltárása, hogy a statisztikai önigazolás mechanizmusai, az eredményesség intézményes értelmezése és a kutatás szervezeti korlátozása miként teszik lehetetlenné a valódi reformvita kibontakozását.
Módszertan: A tanulmány kritikai dokumentumelemzésre, a hazai rendészeti szakirodalom szisztematikus feltérképezésére és a szerző saját empirikus kutatásaira épít. A mátrixmódszer a reformvita szerzőit öt diszciplináris pólus mentén rendszerezi és hasonlítja össze.
Eredmények: A tanulmány három strukturális torzítási mechanizmust azonosít: (1) a felderítési statisztikák szisztematikus torzítása az ügyszelekciós mechanizmus működése révén; (2) a közbiztonság szubjektív dimenziójának intézményes marginalizálása a mérési rendszerből; (3) a független rendészeti kutatás szervezeti korlátozása. A reformvita szerzőinek nézetei egy ötpólusú mátrixban helyezhetők el, amelynek hiányzó előkérdése éppen a statisztikai önkép hitelessége. A Jó Állam – Jó Rendőrség program karrierje megmutatta, hogy a szervezeti immunreakció miként semlegesíti a reformjavaslatokat, ha a mérési rendszer maga nem változik.
Konklúzió: A statisztikai önigazolás leleplezése nem csupán metodológiai, hanem alkotmányos tét: a demokratikus elszámoltathatóság megköveteli, hogy a rendőrség teljesítményéről érvényes, külső mérési eszközökkel verifikálható kép álljon rendelkezésre. Ebből következik, hogy a független rendészeti kutatás intézményi szabadsága reformelőfeltétel, nem jutalom. A jövőbeni kutatás feladata az alternatív teljesítménymutatók (bizalomindexek, szubjektív biztonságérzet, sértetti elégedettség) szisztematikus integrálása egy vegyes mérési keretbe.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
BEZERÉDI Imre (2020): A rendőrség decentralizálása, depolitizálása és demilitarizálása. In Tavaszi Szél 2019 – Spring Wind 2019. Konferenciakötet III. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége, 483–491. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/106491
BODA Zsolt – MEDVE-BÁLINT Gergő (2012): Intézményi bizalom Európa régi és új demokráciáiban. Politikatudományi Szemle, 21(2), 27–51. Online: https://real.mtak.hu/111432/1/boda.pdf
CHRISTIÁN László (2011): A rendészet alapvonalai, önkormányzati rendőrség. Győr: Universitas-Győr. Online: https://real.mtak.hu/117135/1/CL_Arendeszetalapvonalai.pdf
CHRISTIÁN László (2018): A helyi rendészeti együttműködés rendszere. Iustum Aequum Salutare, 14(1), 33–61. Online: https://real.mtak.hu/117110/1/CL_Ahelyirendeszetiegyuttmukodesrendszere.pdf
DÉRI Pál (2000): A bűnözési statisztika és a valóság. Budapest: BM.
FESTINGER Leon (1973): A kognitív disszonancia elmélete. In HUNYADI György (szerk.): Szociálpszichológia. Budapest: Gondolat.
FINSZTER Géza (1991): A magyar rendőrség helyzetéről. Rendészeti Szemle, 29(7), 63–41.
FINSZTER Géza (2006): A bűnüldözés működési modelljei. In GÖNCZÖL Katalin et al. (szerk.): Kriminológia – szakkriminológia. Budapest: Complex.
FINSZTER Géza (2008): Víziók a rendőrségről. Rendészeti Szemle, 56(1), 10–41.
FINSZTER Géza (2009): Elméleti alapok a rendőrség modernizációjához. In KORINEK László – FINSZTER Géza (szerk.): Évtizedek a kriminológiában – Szabó Dénes 80 éves. Budapest: Magyar Kriminológiai Társaság, 63–84.
FINSZTER Géza (2014): A rendőrség joga. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=&sobj=9547&source=webvd&cgimime=application%2Fpdf
HMICFRS (2022): PEEL: Police Assessment Framework. Online: https://hmicfrs.justiceinspectorates.gov.uk/publication-html/peel-assessment-framework-2021-22-revised/
JACKSON, Jonathan – BRADFORD, Ben (2010): What is Trust and Confidence in the Police? Policing, 4(3), 241–248. Online: https://doi.org/10.1093/police/paq020
KEREZSI Klára (2006): Kontroll vagy támogatás: az alternatív szankciók dilemmája napjaink büntetőpolitikájában. Budapest: Complex Kiadó.
KEREZSI Klára – KÓ József – ANTAL Szilvia (2010): A bűnözés társadalmi költségei Magyarországon. Kriminológiai Tanulmányok, 48, 168–195. Online: https://okri.hu/images/stories/KT/kt47.pdf
KORINEK László (2012): A rendőrség szerepe, funkciói és típusai. In HAUTZINGER Zoltán – VERHÓCZKI János (szerk.): Sodorvonalon. Tanulmányok Virányi Gergely 60. születésnapja tiszteletére. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság, 137–156.
KORINEK László (2015): Rendszerváltozás a belügyben. Belügyi Szemle, 63(1), 5–33. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.1.1
KÓ József (2019): Miért csökken a regisztrált bűncselekmények száma? Belügyi Szemle, 67(6), 69–84. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.6.5
KRÉMER Ferenc (1998): A rendőrség társadalmi szerepe szociológiai szempontból. Szociológiai Szemle, 1, 93–112. Online: https://szociologia.hu/dynamic/9801kremer.htm
KRÉMER Ferenc – MOLNÁR Emília (2000): Modernizálható-e a magyar rendőrség? – A rendőrök véleménye. Magyar Rendészet, 1(3–4), 82–102.
PAP András et al. (2022): A tudomány és kutatás szabadsága: a rendészeti tevékenység kutatásának és megismerésének nehézségei. Kerekasztal-dokumentáció. MTA Jogtudományi Intézet – MTA Rendészeti Albizottság.
ROELOFSE, Cornelis J. (2015): Comparative Policing: Theory and Praxis. Internal Security, 7(2), 245–265. Online: https://doi.org/10.5604/20805268.1212127
SALLAI János et al. (2016): A „jó rendészet” közpolitikai kapcsolódási lehetőségei. In KAISER T. (szerk.): A jó állam nagyító alatt. Budapest: Dialóg Campus, 83–121. Online: https://fejlesztesiprogramok.uni-nke.hu/document/fejlesztesiprogramok-uni-nke-hu/Jo_Allam_nagyito_alatt_web.pdf
SALLAI János et al. (2018): A Jó állam – jó rendészet speciális jelentés kiindulási alapjai. Magyar Rendészet, 18(2), 181–189.
SUNSHINE, Jason – TYLER, Tom R. (2003): The Role of Procedural Justice and Legitimacy in Shaping Public Support for Policing. Law & Society Review, 37(3), 513–548. Online: https://doi.org/10.1111/1540-5893.3703002
SZIKINGER István (1998): Rendőrség a demokratikus jogállamban. Budapest: Sík.
SZIKINGER István (2012a): Közösségi rendőrség a mai Európában. Belügyi Szemle, 60(3), 29–37. Online: https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2012.v60.i3.pp29-37
SZIKINGER István (2012b): Rendőrség és politika. Belügyi Szemle, 60(3), 16–28. Online: https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2012.v60.i3.pp16-28
TIHANYI Miklós – VÁRI Vince (2015): A jó állam – jó rendőrség keretrendszere. Magyar Rendészet, 15(4), 117–126.
TÓTH Judit Z. (2022): A tudomány és a kutatás szabadsága: a rendészeti tevékenység kutatásának és megismerésének nehézségei. MTA Jogtudományi Intézet.
TYLER, Tom R. – HUO, Yuen J. (2002): Trust in the Law: Encouraging Public Cooperation with the Police and Courts. [H. n.]: Russell Sage Foundation.
VÁRI Vince (2015): A bűnüldözés relatív hatékonysága és a rendőrség. PhD-disszertáció. Miskolci Egyetem Állam- És Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- És Jogtudományi Doktori Iskola.
VÁRI Vince (2017): Empirikus kutatás a rendőrök körében a civil–rendőr viszonyról, a statisztikai szemléletről és a bűnüldözés hatékonyságáról. In CHRISTIÁN László (szerk.): Rendészettudományi kutatások. Budapest: Dialóg Campus, 151–166. Online: https://fejlesztesiprogramok.uni-nke.hu/document/fejlesztesiprogramok-uni-nke-hu/Rendeszettudomanyi_kutatasok_web.pdf
VÁRI Vince (2020): A rendőrség teljesítmény- és hatékonyságmérésének keretei és a mérés indikátorai. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet.