A vasúti határforgalom-ellenőrzés története 1920-tól 1944-ig
Copyright (c) 2026 Bartus Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Bevezetés: A vasúti határforgalom-ellenőrzés a közlekedéstörténet és a rendészettörténet metszéspontján található terület, amelynek történeti fejlődése determinálta a határrendészeti gyakorlatot. A trianoni békeszerződés vasúti határforgalom-ellenőrzésre gyakorolt történeti és jogi aspektusai csak részben feltárt terület. Kevéssé ismert, hogyan változtak meg a vasúti határforgalom-ellenőrzés szervezeti keretei és végrehajtása, továbbá milyen külső tényezők formálták. A tanulmány ezekre a hiányosságokra kíván reflektálni.
Célkitűzések: A kutatás célja az 1920–1944 közötti időszak fejlődéstörténetének feltárása, különös tekintettel a közlekedési infrastruktúra, az államhatár, a nemzetközi szerződések, valamint a szervezeti keret dimenzióira.
Módszertan: A vizsgálatot kiterjedt szakirodalmi és jogszabályelemzés alapján végeztem, kiegészítve a korabeli primer forrásokkal. A kutatás során a releváns jogszabályok és nemzetközi egyezmények vasúti forgalmat érintő rendelkezéseinek rendszerezése mellett, kronologikus megközelítést alkalmaztam az általam kialakított sajátos dimenziók szerint.
Eredmények: A trianoni békeszerződés következtében a magyar vasúthálózat több mint felét a szomszédos államokhoz csatolták, az új államhatárok alapvetően átalakították a határforgalmat. A nemzetközi együttműködés és a gazdasági érdekek előtérbe kerülésével jöttek létre a kétoldalú egyezmények a szomszédos államokkal. A szervezeti keretrendszer a vasúti határforgalom-ellenőrzést érintően stabilnak volt mondható, ugyanis békeidőszakban azt az államrendőrség részeként működő határszéli rendőr kirendeltségek állománya látta el.
Következtetések: A vizsgált időszak tanulsága, hogy a nemzetközi vasúti összeköttetés és abból adódóan a vasúti határforgalom-ellenőrzés túlmutatott a politikai kérdéseken, a nemzetbiztonsági megfontolások helyébe egyre inkább a nemzetgazdasági érdekek kerültek. A hatékony határforgalom-ellenőrzéshez mindenkor stabil szervezeti struktúra kellett és nemzetközi egyezményben foglalt felhatalmazás. A jövőbeni kutatásoknak lehetséges iránya a második világháborút követő időszak elemzése.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
BAJOR Tibor (2023): A záhonyi MÁV átrakókörzet történetileg változó helyzete és szerepe. Pécs: HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete. Online: https://real.mtak.hu/186559/
BENCSIK Péter (1999): Az útlevélügy jogi szabályozásának változásai és hatásuk a határforgalomra (1903–1941). Rendvédelem-történeti Füzetek, 10(11), 15–18.
BENCSIK Péter (2002): Útiokmányok, utazási lehetőségek és határforgalom a 20. Századi Magyarországon. Regio, 13(2), 31–50. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00036/00045/pdf/02.pdf
BENEDEK Zoltán (1996): Vasúti közlekedéstechnika. In KOLLEGA TARSOLY István (szerk.): Magyarország a XX. században. Szekszárd: Babits, 309–323.
BERKI Imre (2015): Az adyligeti Határőrezred története. PhD-disszertáció. Budapest: Eötvös Lóránd Tudományegyetem Történelemtudományok Doktori Iskola. Online: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/22341/diss.pdf
DEÁK József (2016): Külföldi határőrizeti anyagok megjelenése a Belügyi Szemle Tájékoztatójában (1964—1972). Magyar Rendészet, 16(1), 25–32.
EPERJESI László (1994): Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920–1938 között. In Közlekedési Múzeum évkönyve IX. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 141–180. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Evkonyv_1988_1992/?pg=142&layout=s
ERDEINÉ KÉSMÁRKI-GALLY Szilvia – ERDEI Attila – NESZMÉLYI György Iván (2020): A Magyarország és Románia közötti vasúti személyszállítási kapcsolatok történeti áttekintése. Földrajzi Közlemények, 144(4), 363–379. Online: https://doi.org/10.32643/fk.144.4.2
ERDŐS Ákos (2017): Szemelvények a Békés megyei vámőrök és pénzügyőrök életéből. In CZENE-POLGÁR Viktória – ZSÁMBOKINÉ FICSKOVSZKY Ágnes (szerk.): Mérföldkövek az adó és vámigazgatás történetéből. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat, 8–33. Online: https://real.mtak.hu/117087/
FÓRIZS Sándor (2020): A magyar határőrizet újjászervezése az I. világháborút követően. Rendőrségi Tanulmányok, 3(Különszám), 87–103. Online: https://epa.oszk.hu/04000/04093/00010/pdf/EPA04093_rendorsegi_tanulmanyok_2020_ksz_087-103.pdf
FÓRIZS Sándor (2021): A határőrizet megszervezése a Csonka-Magyarország határai mentén. Magyar Rendészet, 21(1), 155–168. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.11
FÓRIZS Sándor (2023): A határőrizet megszervezése az új határokon. In ALATRACH MOHAMED Fuad – JÁMBOR Orsolya Ilona – TARJÁN G. Gábor (szerk.): Kataklizma felé. Rendészet és mindennapok történései a két háború között. Budapest: Rendőrség Tudományos Tanácsa, 38–57. Online: https://bm-tt.hu/rtt/wp-content/uploads/2023/09/Ren_Tan_4.pdf
FRISNYÁK Zsuzsa (2001): A magyarországi közlekedés krónikája 1750–2000. Budapest: História MTA Történettudományi Intézete. Online: https://tti.abtk.hu/kiadvanyok/kiadvanytar/online-kiadvanyok/a-magyar-kozlekedes-kronikaja-1750-2000
HORVÁTH Csaba Sándor (2017): A vasút funkciói és társadalmi, gazdasági hatásai Magyarországon 1920-ig. Közlekedéstudományi Szemle, 67(4), 52–59. Online: https://doi.org/10.24228/KTSZ.2017.4.5
KALOCSAI Péter (2019): Az első világháború utáni vasúti változások az osztrák–magyar határ mentén. Közlekedéstudományi Szemle, 69(6), 13–26. Online: https://doi.org/10.24228/KTSZ.2019.6.2
MISZLAY Zsolt (2010): Kárpátalja vasúthálózatának alakulása az 1939-es területvisszacsatolás következtében. Közép-Európai Közlemények, 3(3), 90–97. Online: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/11962
MISZLAY Zsolt (2011): A felvidéki vasúthálózat Trianon és az első bécsi döntés viszonylatában. Közép-Európai Közlemények, 4(1), 82–88. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/29859/
NAGY György (2009): A magyar határforgalom ellenőrzésének sajátosságai 1945–2005. Rendvédelem-történeti füzetek, 17(20), 58–78. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XVII.2009.58-78P
PARÁDI József (2010): A két világháború közötti Magyar Királyság rendvédelme. Rendvédelem-történeti Füzetek, 18(21), 85–100. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XVIII.2010.21N.85-100P
PARÁDI József (2014): A Magyar Királyi Vámőrség, a polgári magyar állam rendvédelmi testülete. Rendvédelem-történeti Füzetek, 24(39–42), 81–98. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XXI V.2014.39-40-41-42N.81-98P
PARÁDI József (2017): A magyar rendvédelem 1919–1941. Rendvédelem-történeti Füzetek, 27(54), 59–92. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XXVII.2017.54N.59-92P
PARÁDI József (2018): A magyar határőrizet felderítése 1918–192. Nemzetbiztonsági Szemle, 6(Különszám), 76–92. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz/article/download/1797/1093/6202
PERGER Imre (2021): A magyar vasút Trianon előtt és azóta. Közlekedéstudományi Szemle, 71(1), 4–23. Online: https://doi.org/10.24228/KTSZ.2021.1.1
SALLAI János (2004): Az államhatárok. Budapest: Press Publica.
SALLAI János (2025): Az államhatár fogalmának és az államhatárok kijelölése történetének nemzetközi áttekintése. Honvédségi Szemle, 153(1), 51–62. Online: https://real.mtak.hu/218174/1/005_SallaiJanos_51-62.pdf
SUBA János (2011): A visszatért Felvidék határának megállapítása: 1938–1939. Közép-Európai Közlemények, 4(1), 102–113. Online: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/12011
SUBA János (2016): A Trianoni határ által kettévágott vasutak, vasúti határállomások. In KÓKAI Sándor (szerk.): A változó világ XXI. századi kihívásai. Nyíregyháza: Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézet, 487–507. Online: https://m2.mtmt.hu/api/publication/3163364
SUBA János (2018a): Az 1927. Évi kereskedelmi egyezmény és a határszéli forgalom. In PARÁDI József (szerk.): Ünnepi parergák Mezey Barna 65. születésnapja tiszteletére. Budapest: Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 115–144. Online: https://doi.org/10.31626/HU-EISSN2530094X.VTOM.115-144.p
SUBA János (2018b): Provokáció a komáromi határállomáson = Provocation at the railway station of Komárom. In PARÁDI József (szerk.): Ünnepi parergák Boda József 65. születésnapja tiszteletére. Budapest: Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 145–168. Online: https://doi.org/10.31626/HU-EISSN2560094X.IV.TOM.145-168.p
SUBA János (2021a): A trianoni országhatárok kialakítása. GeoMetodika, 5(1), 7–24. Online: https://doi.org/10.26888/GEOMET.2021.5.1.1
SUBA János (2021b): Magyarország trianoni határainak kitűzése 1921–1925. Magyar Rendészet, 21(1), 217–231. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.14
SZABÓ Andrea (2017): A pénzügyi igazgatás szervezeti keretei egykor és most a rendészeti feladatok tükrében. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, 19, 351–356.
SZARKA László (2008): Magyarország és a magyar kisebbségek ügye a párizsi béketárgyalásokon: Határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem. In BÁRDI Nándor – FEDINEC Csilla – SZARKA László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. Században. Budapest: MTA Kisebbségkutató Intézet, 22–29. Online: http://real.mtak.hu/14146/
VARGA János (2015): A határportyázó századoktól a határrendészeti kirendeltségekig. Magyar Rendészet, 15(6), 133–146.
VEDÓ Attila (2008): Magyarország államhatárainak megjelölése 1918–1947. Rendvédelem-történeti Füzetek, 15(18), 156–166. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XV.2008.18N.156-166P
VEDÓ Attila (2021): A Magyar Királyi Csendőrség szervezetének és szolgálatának szabályozása. PhD-disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. Online: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/22341/diss.pdf
Jogi források
- 1921. évi XXXIII. törvény az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről
- 1927. évi XVII. törvénycikk a Csehszlovák Köztársasággal 1927. évi május hó 31-én kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről
- 1928. évi III. törvénycikk a vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október 23-án aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről
- 1928. évi IV. törvénycikk a vasúti személy- és poggyászfuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről
- 1929. évi XLV. törvénycikk a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal egyes közlekedési kérdések rendezése, valamint a határjelzések fenntartásának szabályozása tárgyában Belgrádban 1926. évi július hó 24-én kötött Egyezmények becikkelyezéséről
- 1929. évi XXII. törvény a közlekedés és az átmenő forgalom tárgyában 1923. évben Genfben tartott általános értekezleten megállapított okmányok becikkelyezéséről
- 1931. évi XXIII. törvénycikk a Budapesten 1930. évi június hó 30-án kelt magyar–osztrák vasúti forgalmi államszerződés becikkelyezéséről
- 1933. évi XXVI. törvénycikk a Bukarestben 1932. évi szeptember hó 28-án kelt magyar–román vasúti határállomási Egyezmény becikkelyezéséről
- 1938. évi XXXIV. törvénycikk a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről
- 1940. évi XXVI. törvénycikk a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről
A belügyi népbiztos 1/1919. (III. 26.) BN. sz. rendelete. Belügyi Közlöny, (18), 19–720.
A belügyminiszter 1919. évi 90.089. számú rendelete az állami rendőrség ügyintéző hatásköréről. Magyarországi Rendeletek Tára 1867–1945, 1092–1096.
A m. kir. belügyministernek 31.300/1920. B. M. számú rendelete. Belügyi Közlöny, (1920), 759–760.
A m. kir. belügyministernek 5.645/1923. B. M. számú körrendelete. Belügyi Közlöny, (1923), 1114–1118.
A m. kir. belügyministernek 9.200/1922. B. M. eln. számú rendelete. Belügyi Közlöny, (1922), 2368.
A m. kir. kormánynak 6.200/1921. M. E. számú rendelete. Vámőrség létesítése. Belügyi Közlöny, (38), 1703–1710.
A m. kir. minisztérium 1924. évi 7.934. M. E. számú rendelete, Romániával 1924. évi április hó 16-án Bukarestben kötött egyes egyezmények és megállapodások életbeléptetéséről
A m. kir. minisztérium 1938. évi 1.660. M. E. számú rendelete, a határforgalom szabályozása tárgyában Prágában, 1937. évi november hó 17-én kelt magyar–csehszlovák egyezmény ideiglenes életbeléptetéséről
A m. kir. minisztérium 1940. évi 2.240. M. E. számú rendelete, a Pozsonyban, 1940. évi március hó 13.-án kelt magyar–szlovák határforgalmi egyezmény ideiglenes életbeléptetéséről
A m. kir. pénzügyminiszter 1921. évi 114.440. sz. rendelete a vámőrség létesítéséről szóló 6.200/M.E. 1921. sz. kormányrendelet végrehajtása tárgyában. Pénzügyi Közlöny, (25), 2308.
A magyar kormány 1919. évi 5.047. M. E. számú rendelete a rendőrség államosításáról
Online hivatkozások
Egy hónapja önállóan működik a rendőrség vonatellenőrző csoportja (1925). Nemzeti Újság, 7(4), 7. Online: https://bit.ly/4rwCOt3
HU-MNL-CsML-ML-VI.2. VI.2. Magyar Királyi Államrendőrség, 1932-től Magyar Királyi Rendőrség Makói Kapitányságának iratai (1920–1946). Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár Makói Levéltár VI/2. Online: https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=mnlscope&ref=mnlscope::865541