Szemelvények az egykori Budapest boltőrségének működéséből
Copyright (c) 2026 Ernyes Mihály, Lippai Zsolt
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Cél: A tanulmány elkészítésének célja Magyarország fővárosában, Budapesten, a 19–20. század második negyedéig működő boltőrség sokak által csak kevéssé ismert történetének és működésének vizsgálata.
Módszertan: A tanulmány szerzői gyakorló rendészeti szakemberként elemzik a fővárosi boltőrség működésével kapcsolatban fellelhető tanulmányokat, levéltári és a korabeli sajtóban megjelent forrásokat, bepillantást adva a századfordulós Budapest vagyon- és rendvédelmi szervezeteinek napjainkra már feledésbe merült működésébe.
Megállapítások: Az olvasó betekintést nyer a vagyonvédelmi tevékenységhez kötődő magán vagy önkormányzati szervezésű és fenntartású boltőrség tevékenységébe. Bepillantást adva a biztonság mint közös küldetésünk megteremtése egyik speciális, korabeli szervének mindennapjaiba.
Érték: A tanulmány szerzői a magánbiztonság átfogó tudományos kutatásához kívánnak hozzájárulni, felismerve annak tényét, hogy a kutatott téma a rendőri működés folyamatosan időszerű kérdése, ugyanis a rendőrség működésében az elmúlt évtizedek számos, addig nem tapasztalt helyzetet eredményeztek. A feladatok és elvárások mennyiségi és minőségi átalakulása a biztonság megteremtésének és fenntartásának állami és nem állami szereplői közötti kapcsolat átértékelését is szükségessé teszi. A tanulmány ezen tevékenység tanulmányozásához nyújt segítséget.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
A Hon, 1871. 12. 20. (292), 3.; 1873. 01. 04. (3); 1877. 04. 11. (87), 3.; 1881. 11. 18. (317), 3.; 1882. 02. 26. (57), 3.
A IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály ülésének anyaga. 2003. szeptember 17. MTA Levéltár.
BEVILAQUA-BORSODY Béla (2005): A Víziváros. Budapest: Városvédő.
Budapesti Hírlap, 1858. 07. 06. (152), 3.; 1893. 11. 14. (315), 3.; 1894. 11. 22. (323), 3.; 1895. 02. 05. (35), 3.; 1895. 04. 12. (100), 8.; 1897. 01. 13. (13), 8.; 1897. 01. 15. (15), 7.; 1898. 04. 28. (117), 10.; 1900. 02. 04. (34), 15.; 1908.10. 06. (239), 12.
Budapesti Közlöny, 1882. 09. 12. (208), 1.; 1886. 06. 08. (130), 1.
BUISSON Henri (1960): A rendőrség története. Ford. BM Tanulmányi és Módszertani Osztály.
HEERMANN, Christian (1989): A Scotland Yard titkaiból. Budapest: Zrínyi, 10–15.
CoESS White Paper (2019): The Security Continuum in the New Normal. Online: https://www.confedersicurezza.it/download.aspx?file=/public/pubblicazioni/2019.09-coess-wp-securitycontinuum.pdf
CONCHA Győző (1901): A rendőrség természete és állása szabad államban. Székfoglaló értekezés. (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1901. április 15-én tartott ülésén). Budapest: MTA.
CZUCZOR Gergely – FOGARASI János (1862): A magyar nyelv szótára. I. Pest: Akadémia.
CZUCZOR Gergely – FOGARASI János (1867): A magyar nyelv szótára. IV. Pest: Akadémia.
Egyetértés, 1877. 04. 11. (85), 3.
Főrendiházi irományok (1881): Az 1878-ik évi október hó 17-ére kihirdetett országgyűlés Főrendi házának irományai VIII. 454. i. sz. Budapest.
Fővárosi Lapok, 1893. 12. 30. (359), 2988.; 1895. 04. 12. (101), 1165.
HOBSBAWM, Eric John (2004): A birodalmak kora. Budapest: Pannonica.
Hölgy Futár, 1864. 01. 19. (8), 61.
KORINEK László (2006): A kutatás záró tanulmánya. FAPI-P-1321/2005. projekt. Budapest: Rendészettudományi Társaság.
KÖRMENDY József (1939): A Magyar Postatakarékpénztár. Budapest: Hornyánszky.
Magyar Gazdák Szemléje, 1896. 09. 01. (9), 219, 224.
Magyar Hírlap, 1895. 02. 04. (35), 10.; 1896. 03. 29. (88), 10.
Magyar Ujság, 1898. 04. 29. (118), 8.; 1899. 06. 14. (162), 10.
Nemzeti Ujság, 1845. 02. 11. (24), 95.
Népszámlálás. A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei (1871). Pest: Statisztikai Hivatal.
Pesti Hirlap, 1842. 10. 06. (184), 706; 1843. 02. 26. (225), 130; 1845. 02. 16. (431), 108.; 1882. 02. 27. (58), 4.; 1882. 10. 03. (272), 3.; 1884. 01. 20. (20), 6.; 1893. 11. 14. (315), 10.; 1893. 11. 15. (316), 17.; 1893. 12. 30. (359), 2., 5.; 1897. 01. 15. (15), 10.; 1902. 01. 21. (20), 11.
Pesti Napló, 1863. 10. 20., 4104; 1884. 01. 20. (20), 3.; 1894. 11. 22. (323), 6.; 1898. 07. 01. (180), 8.; 1898. 07. 12. (191), 8.; 1900. 01. 31. (30, 9.).
PÓLYA Jakab (1896): A pesti polg. kereskedelmi testület és a budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata története. Budapest.
RÉDEY Miklós – LAKY Imre szerk. (1909): Rendőri Lexikon. Közrendészeti és büntetőjogi tudnivalók betűrendes kézikönyve. Budapest: Pátria irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása, Rendészet címszó.
Reform, 1870. 03. 22. (97), 3.
Regélő Pesti Divatlap, 1843. 13. 02. (18), 559.
SALLAI J. (2022): A rendészettudomány etablációja és akkreditációja Magyarországon. Budapest: Rendőrség Tudományos Tanácsa.
SELLAM, Déborah (2017): Evolutions et mutations de la sécurité privée – Une étude de différents modèles de régulation. 19. Universite de Lyon Institut d’Etudes Politiques de Lyon, France. Mémoire de 4éme Anné. Online: https://ges-securite-privee.org/wp-content/uploads/2020/07/Me%CC%81moire-IEP-Lyon-2017.pdf
Szinházi Látcső, 1863. 10. 20. (194), 3.
Szót kér a rendészet! (2003). Előterjesztés a IX. Osztály részére a rendészeti tudomány befogadására. Elhangzott: A IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály ülésén. 2003. szeptember 17. MTA Levéltár.
Tréfás Képes Herkó Páter, 1900. (37), 3.
Üstökös, 1883. 04. 29. (1289), 2.; 1893. 11. 19. (21), 2.
VANDORMAEL, Danny (2018): Pas de panique! Comment organiser notre sécurité? Antwerp: Pelckmans.
Vasárnapi Ujság, 1856. 12. 14. (50), 439; 1864. 06. 19. (25), 1.; 1865. 10. 01. (40), 508.
ZAICZ Gábor (2006): Etimológiai Szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta.
Jogi forrás
- 1872. évi XXXVI. törvénycikk Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről