Rendkívüli események krízislélektana
A traumatudatos szemlélet fontossága a rendkívüli események utókezelésében
Copyright (c) 2026 Nagy János, Erdélyi Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Cél: Jelen írásunkban arra igyekszünk rámutatni, hogy a rendészeti szervek személyi állományát érintő és veszélyeztető rendkívüli események milyen hosszú távú, negatív pszichés hatásokat, diszfunkciókat eredményezhetnek. A rendkívüli események magukban hordozzák a kiszámíthatatlanságot és a csökkent bejósolhatóságot, és olyan traumát és abból eredő krízist eredményezhetnek, amelyekkel előfordulhat, hogy csak a rendkívüli eseményt követő néhány héttel vagy hónappal később szembesülnek a kollégák. A krízislélektani kutatásokban már régóta foglalkoznak olyan pszichopatológiákkal, mint a PTSD vagy a disszociáció, és olyan közvetlen veszélyeztető magatartásokkal, mint az öngyilkosság, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek a rendészettudomány részéről is. Célunk jelen írásban az is, hogy átfogó képet adjunk a traumákból származó lehetséges pszichopatológiákról annak érdekében, hogy a rendészeti dolgozók képet kapjanak a lehetséges veszélyekről, és önmonitorozással, önreflexióval képessé váljanak saját mentális egészségük megőrzése érdekében adaptív megküzdési stratégiák kidolgozására.
Módszertan: Esetismertetésen és szakirodalmi áttekintésen keresztül mutatjuk be a rendkívüli események dinamikáját és az esetlegesen felmerülő pszichopatológiai kórképek aspektusait.
Eredmény: A rendkívüli események kezelése és az azokkal szembeni intézkedések végrehajtása megterhelő mind fizikailag, mind pszichésen, ugyanakkor ezek az események kevésbé jól meghatározottak a tudományos közegben, és kevésbé jól konceptualizáltak. Az ilyen események utáni időszak egyes pszichopatológiák kialakulásában különösen kritikus lehet, főként akkor, ha a rendkívüli eseményben részt vevők szupportálása alacsony intenzitású. Látjuk azt is, hogy a pszichotraumákból fakadó patológiák kialakulása a hivatásos állomány vonatkozásában is kiemelt figyelmet igénylő terület, amelyre mind a pszichológia-, mind a rendészettudománynak figyelmet kell fordítania.
Következtetés: Szükséges lehet a rendkívüli események konceptualizálása és keretbe helyezése. Részben annak tudományos vizsgálata okán, részben pedig annak érdekében, hogy sikeres prevenciós és intervenciós eljárásokat lehessen kidolgozni, amely eljárások a hivatásos állomány mentális támogatására specifikáltak. Továbbá szükséges lehet a hivatásos állomány edukációja, amelynek központi elemei a közvetlen veszélyeztető magatartásokra, a traumára, a krízislélektanra és a megküzdésre kellene hogy fókuszáljanak.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
American Psychiatric Association (2022): Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. 5th edition, text revision (DSM-5-TR). Arlington: APA.
ANDREASEN, N. C. (1985): Posttraumatic Stress Disorder. In KAPLAN, Harold I. – SADOCK, Benjamin J. (szerk.): Comprehensive Textbook of Psychiatry, 4th edition. Baltimore: Williams & Wilkins, 918–924.
BANDELOW, Borwin et al. (2005): Early Traumatic Life Events, Parental Attitudes, Family History, and Birth Risk Factors in Patients With Borderline Personality Disorder and Healthy Controls. Psychiatry Research, 134(2), 169–179. Online: https://doi.org/10.1016/j.psychres.2003.07.008
BÁNFALVI Attila (2015): Abúzus, trauma, értelem. In KURITÁRNÉ SZABÓ Ildikó – TISLJÁR-SZABÓ Eszter (szerk.): Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna… A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia. Budapest: Oriold és Társai, 75–88.
BENSIMON, Moshe (2012): Elaboration on the Association Between Trauma, Ptsd and Posttraumatic Growth: The Role of Trait Resilience. Personality and Individual Differences, 52(7), 782–787. Online: https://doi.org/10.1016/j.paid.2012.01.011
BERECZKEI Tamás (2002): Evolúciós pszichológia: Új szemlélet a viselkedéstudományokban. Magyar Tudomány, 47(1), 8–19. Online: https://epa.oszk.hu/00600/00691/00256/pdf/EPA00691_mtud_2002_01_008-019.pdf
BERECZKEI Tamás (2005): Az evolúciósan értelmezett ember. Magyar Tudomány, 166(11), 1355–1365. Online: https://epa.oszk.hu/00600/00691/00023/07.html
BODA József szerk. (2019): Rendészettudományi Szaklexikon. Budapest: Dialóg Campus. Online: https://real.mtak.hu/153920/1/743_Rendeszettudomyanyi_Szaklexikon_e_2020_04_28_.pdf
BRONFENBENNER, Urie (1995): Developmental Ecology Through Space and Time: A Future Perspective. In MOEN, Phyllis – ELDER, Glen H. – LÜSCHER, Kurt (szerk.): Examining Lives in Context: Perspectives on the Ecology of Human Development. Arlington: American Psychological Association, 619–647. Online: https://doi.org/10.1037/10176-018
CASPAR Luca – SRÁDI Péter – GASZNER Gábor (2024): A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Emelt Biztonságú Pszichiátriai Osztály bemutatása. Psychiatria Hungarica, 39(3), 242–253. Online: https://doki.net/tarsasag/upload/pszichiatria/magazine/ph_2024_3_gaszner.pdf
CONNOR, Kathryn M. – DAVIDSON, Jonathan R. T. (2003): Development of a New Resilience Scale: The Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC). Depression and Anxiety, 18(2), 76–82. Online: https://doi.org/10.1002/da.10113
ELMQVIST, Carina et al. (2009): Being First on the Scene of an Accident – Experiences of ‘Doing’ Prehospital Emergency Care. Scandinavian Journal of Caring Sciences, 24(2), 266‒273. Online: https://doi.org/10.1111/j.1471-6712.2009.00716.x
FLATTEN, Guido (2005): Posttraumatische Belastungsstörungen (PTSD). In EGLE, Ulrich Tiber – HOFFMANN, Sven O. – JORASCHKY, Peter (szerk.): Sexueller Missbrauch, Misshandlung, Vernachlässigung. Erkennung, Therapie und Prävention der Folgen früher Stresserfahrungen. Stuttgart: Schattauer, 297–315.
GASZNER Gábor (2021): Agresszivitás. A violens beteg multidiszciplináris kezelés. In NÉMETH Attila (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest: Medicina, 803–807.
HARTMAN, Randy J. (2011): The Twelve Steps to the Formation of PTSD. American Association of Professional Hypnotherapists.
HÁRDI Lilla – KROÓ Adrienn – KÉRI Szabolcs (2021): Traumával és stresszorral összefüggő zavarok. In NÉMETH Attila et al. (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest: Medicina, 307–312.
HELGELAND, Margareth I. – TORGESEN, Svenn (2004): Developmental Antecendents of Borderline Personality Disorder. Comprehensive Psyhiatry, 45(2), 138–147. Online: https://doi.org/10.1016/j.comppsych.2003.09.001
HEROLD Róbert et al. (2021): Szkizofréniaspektrum és más pszichotikus zavarok. In NÉMETH Attila et al. (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest: Medicina, 237–259.
HJEMDAL, Odin et al. (2006): A New Scale for Adolescent Resilience: Grasping the Central Protective Resources Behind Healthy Development. Measurement and Evaluation in Counseling and Development, 39(2), 84–96. Online: http://dx.doi.org/10.1080/07481756.2006.11909791
KEREKES Zsuzsanna (2015): A poszttraumás stressz. In KISS Enikő Csilla – SZ. MAKÓ Hajnalka (szerk.): Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pécs: Pannonia Könyvek, 248–275. Online: https://bit.ly/4iKwPxR
KLIMLEY, Kristin E. – VAN HASSELT, Vincent B. – STRIPLING, Ashley (2018): Posttraumatic Stress Disorder in Police, Firefighters, and Emergency Dispatchers. Aggression and Violent Behavior, 43, 33–44. Online: https://doi.org/10.1016/j.avb.2018.08.005
KNAPEK Éva – KURITÁRNÉ SZABÓ Ildikó (2015): Reziliencia: rugalmas ellenálló képesség a gyermekkori bántalmazással szemben. In Kuritárné Szabó Ildikó – Tisljár-Szabó Eszter (szerk.): Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna… A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia. Budapest: Oriold és Társai, 251–268.
KOVÁTS Daniella (2015): A rendészeti munka mentálhigiénés kérdései. Magyar Rendészet, 15(1), 21–38. Online: https://real.mtak.hu/216575/1/nemesanita.pdf
KURITÁRNÉ SZABÓ Ildikó – MERZA Katalin (2017): A szexuális bántalmazás és a borderline tünetprofil összefüggései. In PARTI Katalin (szerk.): Szexuális erőszak: mítosz és valóság. Kutatások a szexuális erőszakról. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 89–127. Online: https://ebib.lib.unideb.hu/ebib/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=longlong&ccltext=idno+BIBFORM071482
MCMILLEN, Curtis J. (2004): Posttraumatic Growth: What’s It All About? Psychological Inquiry, 15(1), 48–52.
MERZA Katalin – PAPP Gábor – KURITÁRNÉ SZABÓ I. (2017): Borderline személyiségzavar és gyermekkori traumatizáció. In KURITÁRNÉ SZABÓ Ildikó – TISLJÁR-SZABÓ Eszter (szerk.): Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna… A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia. Budapest: Oriold és Társai, 167–184.
MITCHELL, Juliet (1999): Trauma, felismerés és a nyelv helye. Thalassa, 10(2–3), 61–82. Online: http://imago.mtapi.hu/a_folyoirat/e_szovegek/pdf/(10)1999_2-3/061-81_J-Mitchell.pdf
MORETTI Magdolna (2021): EMDR (Eye Movement Desensitisation and Reprocessing) terápia. In NÉMETH Attila et al. (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest: Medicina, 675–687.
OSVÁTH Péter – VÖRÖS Viktor – FEKETE Sándor (2017): Öngyilkos magatartás és személyiségzavarok. In TÉNYI Tamás (szerk.): Személyiségzavarok – klinikum és kutatás. Budapest: Medicina, 247–266.
POHÁRNOK Melinda – LÉNÁRD Kata (2015): A trauma lélektana. In KISS Enikő Csilla – SZ. MAKÓ Hajnalka (szerk.): Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pécs: Pannónia Könyvek, 221–234. Online: https://bit.ly/3KCjXgK
RIHMER Zoltán – FEKETE Sándor – GONDA Xénia (2021): Öngyilkosság. In NÉMETH Attila et al. (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest: Medicina, 792–802.
RUTTER, Michael (2006): Implications of Resilience Concepts for Scientific Understanding. Annals New York Academy of Sciences, 1094, 1–12. Online: https://doi.org/10.1196/annals.1376.002
SCHILD Marianna (2014): A katonai létből adódó krízishelyzetek pszichológiai hátterei. Műszaki Katonai Közlöny, 24(1), 259–274. Online: https://mkk.uni-nke.hu/document/mkk-uni-nke-hu/2014_1_21%20Schild.pdf
SZTANKAI Krisztián (2014): A külföldi missziók pszichés kockázatai. Hadtudományi Szemle, 7(1), 289–295. Online: http://epa.oszk.hu/02400/02463/00022/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2014_01_289-295.pdf
TANYI Zsuzsanna (2015): A trauma pozitív hozadéka: a poszttraumás növekedés. In KURITÁRNÉ SZABÓ Ildikó – TISLJÁR-SZABÓ Eszter (szerk.): Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna. A családon belüli gyermekkori traumatizáció elmélete és terápiája. Budapest: Oriold és Társai, 269–290.
TEDESCHI, Richard G. – CALHOUN, Lawrence G. (1996): The Posttraumatic Growth Inventory: Measuring the Positive Legacy of Trauma. Journal of Traumatic Stress, 9(3), 455–471. Online: https://doi.org/10.1007/bf02103658
TEDESCHI, Richard G. – CALHOUN, Lawrence G. (2004): Posttraumatic Growth: Conceptual Foundations and Empirical Evidence. Psychological Inquiry, 15(1), 1–18. Online: http://dx.doi.org/10.1207/s15327965pli1501_01
VÖRÖS Viktor – OSVÁTH Péter – TÉNYI Tamás (2021): Pszichiátriai sürgősség – pszichiátriai sürgősségi állapotok. In NÉMETH Attila et al. (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest: Medicina, 769–791.
WEKERLE, Christine – WAECHTER, Randall – CHUNG, Ronald (2012): Contexts of Vulnerability and Resilience: Childhood Maltreatment, Cognitive Functioning and Close Relationships. In UNGAR, M. (szerk.): The Social Ecology of Resilience: A Handbook of Theory and Practice. New York: Springer, 187–198. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-4614-0586-3_16
World Health Organisation (2022): The 11th Revision of the International Classification of Diseases (ICD-11). Genf: WHO.
ZHANG, Tian Hong et al. (2013): Childhood Maltreatment Profile in a Clinical Population in China: A Further Analysis With Existing Data of an Epidemiologic Survey. Comprehensive Psychiatry, 54(7), 856–864. Online: https://doi.org/10.1016/j.comppsych.2013.03.014
Jogi források
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
- 295/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet a terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól
- 18/2020. (V. 29.) BVOP utasítás a fogvatartotti krízisek, öngyilkossági kísérletek és önártalmak megelőzéséről
- 50/2020. (X. 16.) BVOP utasítás a büntetés-végrehajtási szervezetben szolgálatot teljesítő pszichológusok szervezeti jogállásáról és a fogvatartottakkal végzett tevékenységéről