A vasúti határforgalom-ellenőrzés története 1875-től 1919-ig
Copyright (c) 2024 Bartus Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A rendőrség határrendészeti szolgálati ágának tevékenysége rendkívül szerteágazó és sokrétű, amelyek között kiemelkedő szerepet játszik a határforgalom-ellenőrzés és ennek egy speciális formája, a vasúti határforgalom-ellenőrzés. A rendészettudomány területén kevés tanulmány foglalkozik a határforgalom-ellenőrzés kialakulásával, jelen tanulmány az első határállomások kialakításának körülményeit tárja fel, eredményei hozzájárulnak a hagyományok ápolásához. A tanulmányban koherens, logikus felépítés mentén tárom fel a vasúti határforgalom-ellenőrzés gyökereit és hagyományait, amelyek a határrendészeti feladatok szerves részét képezik, így a rendészettörténetnek és a rendészettudománynak is. Az összefüggések vizsgálata során kiemelt figyelmet kapnak az interdiszciplináris kapcsolódási pontok a rendészettudomány és közlekedéstudomány oldaláról. A közlekedési infrastruktúra fejlődése az államhatár elérésével ok-okozati összefüggésként maga után vonta a vasúti pályarendszer kiépítésének olyan rendészeti tevékenységét, amely eltért a korábban jellemző, hagyományosan értelmezett határőrizettől. Leíró jellegű kutatást végeztem az elsődleges és másodlagos források kutatásával és elemzésével, az ismert tudományos eredmények és információk összehasonlításával. A vasúti határforgalom-ellenőrzés kialakulását alapvetően determinálták az általam elemzett korszakban végbemenő változások. A vasúti közlekedési infrastruktúra fejlődése és az államhatár elérése, az államhatárok pontos megállapítása és kijelölése, az államhatáron átmenő vasúti összeköttetés helyeinek pontos meghatározása és nemzetközi egyezményben ratifikálása, a feladatokat ellátó szervezeti keretek mind-mind olyan fontos és nélkülözhetetlen elemek, amelyek időbeni és térbeni együtt állása nélkül nem beszélhetünk vasúti határforgalom-ellenőrzésről.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
ARTNER Ramona – PARÁDI József – ZEIDLER Sándor (2013): A Magyar Királyi Csendőrség légi, vízi, vasúti és közúti szolgálati ágai. Rendvédelem-történeti Füzetek, 23(27–30), 23–40. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XXIII.2013.27-28-29-30N.23-40P
BARTUS Gábor (2023): A vasúti határforgalom-ellenőrzés előzményei és interdiszciplináris kapcsolatai. Határrendészeti Tanulmányok, 11(2), 6–15. Online: https://rtk.uni-nke.hu/document/rtk-uni-nke-hu/Hatrend_Tan_2023_2_szam.pdf
BENEDEK Zoltán (1996): Vasúti közlekedéstechnika. In Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században. IV. Tudomány – Műszaki és természettudományok. Szekszárd: Babits, 309–323. Online: https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/611.html
EPERJESI László (1994): Magyar–román vasútforgalmi kapcsolatok (1869–1879). Közlekedéstudományi Szemle, 44(3), 101–104. Online: https://real-j.mtak.hu/9964/8/Kozlekedestudomanyi_1994_03.pdf
FRISNYÁK Zsuzsa (2001): A magyar közlekedés krónikája 1750–2000. Budapest: História – MTA Történettudományi Intézete. Online: https://tti.abtk.hu/kiadvanyok/kiadvanytar/online-kiadvanyok/a-magyar-kozlekedes-kronikaja-1750-2000
FRISNYÁK Zsuzsa (2022): Áruforgalom, áruszállítás és a magyarországi vasutak (1895). Vasút – ember – térkapcsolatok. Budapest–Nyíregyháza: MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága – Nyíregyházi Egyetem Földrajztudományi Tanszéke. Online: http://real.mtak.hu/160631/
GIDÓ Csaba (2012): A vasúthálózat kiépülése a Székelyföldön és szerepe a régió modernizációjában (1868–1915). PhD-disszertáció. Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola. Online: http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/16127/gido-csaba-phd-2012.pdf?sequence=1&isAllowed=y
GUBER, A. A. szerk. (1965): Világtörténet. 7. kötet. Ford. Mucsi Ferenc. Budapest: Kossuth könyvkiadó. Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/VilagtortenetSzovjet_07/?query=san+stefan%C3%B3i+szerz%C5%91d%C3%A9s&pg=173&layout=s
HODINKA Antal (1935): Ami a karlócai békekötésből kimaradt, és következményei. Hadtörténelmi Közlemények, 36, 159–213. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. Online: https://epa.oszk.hu/00000/00018/00198/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1935_159-213.pdf
HORVÁTH Csaba Sándor (2012): Alternatív periodizáció a magyar vasúttörténetben. In XV. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia, 2011. A gazdasági és társadalmi átalakulás perspektívái Magyarországon. Tanulmánykötet. Győr: Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, 29–42. Online: http://real.mtak.hu/123010/
HORVÁTH Csaba Sándor (2017a): A vasút funkciói és társadalmi, gazdasági hatásai Magyarországon 1920-ig. Közlekedéstudományi Szemle, 67(4), 52–59. Online: https://doi.org/10.24228/KTSZ.2017.4.5
HORVÁTH Csaba Sándor (2017b): Az Osztrák–Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom közötti vasúti összeköttetés létrejötte. Aetas, 32(1), 81–101. Online: https://epa.oszk.hu/00800/00861/00075/pdf/EPA00861_aetas_2017-01_081-101.pdf
Igazságügyi Közlöny 22(10). Budapest: Magyar Királyi Igazságügyminisztérium. 1913. október 27. Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/Igazsagugyi_Kozlony_1913/?query=%22zimony+kirendelts%C3%A9g%22&pg=523&layout=s
KAKÓCZ Krisztián – VEDÓ Attila (2021): A toloncolás szabály- és szervezetrendszere a második világháború előtt. In CSABA Zágon – ZSÁMBOKINÉ FICSKOVSZKY Ágnes: „Tehetség, szorgalom, hivatás”. Tanulmánykötet. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat, 43–56. Online: https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2021.1.3
LÉVAI Mihály (1912): Pillanatfölvételek a szerb tüzfészekről. Délmagyarország, 1912. december 18.
Magyar Lexikon 14. (1883). Budapest.
NAGY Lajos (1895): A magyar utlevelügyről. Jogtudományi Közlöny, 30(49), 383–386. Online: https://real-j.mtak.hu/2161/1/JogtudomanyiKozlony_1895.pdf
OCSKÓI OCSKAY Gusztáv (1894): Vasút mentén. A M. Kir. Államvasutak mentén fekvő városok, helységek és azok vidékeinek leírása. Budapest: Franklin társulat Magyar Irodalmi Intézet és könyvnyomda, 108–123.
OLCHVÁRY főhadnagy (1888): A magyar államterület déli és a Balkán-félsziget északi hadszínhelyeinek hadi méltatása. Ludovica Academia Közleménye, 15(8–12), Nyolczadik–Kilenczedik Füzete, 597–612. Online: http://hdl.handle.net/20.500.12944/17061
PARÁDI József (2011): A csendőrség teendői az Osztrák–Magyar Monarchia Magyar Királysága külső határainak őrzésében. Rendvédelem-történeti füzetek = Acta Historiae Preasidii Ordinis, 21(24), 100–118. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XXI.2011.24N.100-118P
PARÁDI József (2013): A dualizmuskori Magyar Királyság határrendőrsége. In GAÁL Gyula –HAUTZINGER Zoltán (szerk.): A Magyar Királyi Határrendőrség felállításának okai, máig ható jelentősége. Budapest: A magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozata, 45–59.
PARÁDI József (2020a): A történelmi Magyarország vasúti határátkelőhelyeinek alapító okmányai. Rendvédelem-történeti Hírlevél (Nuntiotones Historiae Preasidii Ordinis), 30(59–60), 245–272. Online: https://epa.oszk.hu/02100/02177/00016/pdf/EPA02177_rvt_hirlevel_2020_59-60.pdf
PARÁDI József (2020b): Csendőrség a történelmi Magyarország határain 1891–1918 = Gendarmerie on the Historical Hungary’s Board 1891–191. In Ünnepi tanulmányok Szakály Sándor 65. születésnapja tiszteletére. Budapest: Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 103–178. Online: https://doi.org/10.31626/HU-EISSN2530094X.VIIITOM.103-178.p
PERGER Imre (2021): A magyar vasút Trianon előtt és azóta. Közlekedéstudományi Szemle, 71(1), 4–23. Online: https://doi.org/10.24228/KTSZ.2021.1.1
Pesti Napló (1916): Predeál, Szinaja és a román petroleumforrások. 1916. október 25.
SALLAI János (2023): Határőrizet a szocializmusban a román–magyar határon. Határrendészeti Tanulmányok, 11(2), 94–107. Online: https://rtk.uni-nke.hu/document/rtk-uni-nke-hu/Hatrend_Tan_2023_2_szam.pdf
SALLAI János (2004): Az államhatárok. Budapest: Press Publica.
SZABÓ Márton (1938): Adatok a rendőrség intézmény-történetéhez. Határszolgálat a múltban és ma. Magyar Rendőr, 5(17), 388–389.
SZENTGYÖRGYVÁRI Tamás (2015): A hazai idegenrendészeti jog vizsgálata a 20. század első évtizedeiben, különös tekintettel a hatósági szervezet bemutatására. Győr: Széchenyi István Egyetem Batthyány Lajos Szakkollégiuma. Online: https://blszk.sze.hu/images/Dokumentumok/kiadv%C3%A1nyok/Szentgy%C3%B6rgyv%C3%A1ri%20Tam%C3%A1s.pdf
Uj Idők Lexikona 17–18. (1940). Budapest: Signer és Wolfner Irodalmi Intézet RT. Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_17-18/?query=m%C5%B1tanrend%C5%91ri+bej%C3%A1r%C3%A1s&pg=586&layout=s
VEDÓ Attila (2015a): A Magyar Királyi Csendőrség közlekedési szolgálati ágának kialakulása és fejlődése. Rendvédelem-történeti Füzetek, 25(47–50), 81–94. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XXV.2015.47-48-49-50N.81-94P
VEDÓ Attila (2015b): A Magyar Királyi Csendőrség közbiztonsági tevékenységének megszervezése 1881–1918. Rendvédelem-történeti Füzetek, 25(43–46), 171–190. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XXV.2015.43-44-45-46N.171-190P
VEDÓ Attila (2016): Csendőrök a dualista Magyarország kishatárforgalmának ellenőrzésében 1914-ig. Rendvédelem-történeti Füzetek, 26(51), 87–108. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XXVI.2016.51N.87-108P
VEDÓ Attila (2017): Idegenellenőrzés a dualista Magyarországon. In Szent Lászlótól a modernkori magyar rendészettudományig. XIX. kötet. 261–268. Online: https://pecshor.hu/periodika/XIX/vedo.pdf
VEDÓ Attila (2018): A Magyar Királyi Csendőrség karhatalmi tevékenysége. In PARÁDI József – VEDÓ Attila (szerk): A polgári magyar állam karhatalmi tevékenységének szabályozása 1867–1944. Budapest: SZBMRTT, 71–122.
VUG, Virgil – NICULA, Silviu (2013): Un segment de cale ferată în contextul revoltei bivolarilor. Pangeea, 13, 142–149. Online: http://pangeea.uab.ro/upload/20_274_20_vug_-_un_segment_de_cale_ferata.pdf
Jogi források
- 1857. február 9. kelt császári rendelet kiható minden koronaországra nézve, egy új utlevélrendszernek behozatala iránt
A kül- és belügy s a kereskedelmi ministeriumoknak, a legfőbb rendőri hatóságnak s a hadsereg főparancsnokságának 1857. február 15-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, mely által uj útlevél-rendőrségi szabályok bocsátatnak ki
- 1867. évi XII. törvénycikk a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról
- 1867. évi XVI. törvénycikk a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről
- 1874. évi XXVII. törvénycikk a román fejedelemséggel vasuti csatlakozások tárgyában 1874. évi május 31-én kötött egyezményről
- 1879. évi XIII. törvénycikk a román fejedelemséggel, vasuti csatlakozások iránt 1874. évi május 31-én kötött egyezmény némely határozatainak megváltoztatásáról
- 1879. évi VIII. törvénycikk a berlini szerződés beczikkelyezéséről
- 1880. évi XXXV. törvénycikk a szerb fejedelemséggel 1880. évi április 9-én/márczius 28-án kötött vasuti egyezményről
- 1888. évi XIV. törvénycikk az osztrák-magyar Monarchiának Romániával, a Monarchia két állama és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlitése végett, a határvonal ujabb megállapitása és azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában kötött, s Bukarestben 1887. évi deczember 7-én november 25-én aláirt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről
- 1891. évi XL. törvénycikk a rumán királysággal létesitendő vasuti és közuti összeköttetésekről, s ugy az ezekre, mint a már létező csatlakozásokra vonatkozó viszonyok szabályozásáról
- 9.389/1885. B. M. r. a toloncz-rendszabályokról
- 50.431/1891. B. M. rendelet az 1888. évi XIV. törvényczikkel beczikkelyezett magyar-román határegyezmény alapján kiadott határőrizeti utasítás tárgyában
- 1903. évi VI. törvénycikk indokolása az utlevélügyről
- 91.000/1905. B.M. számú körrendelet és melléklete
- 48.999/1912. B.M. számú körrendelet
- 58.320/1912. B. M. számú körrendelet
- 3.389/1915. B. M. számú körrendelet