The History of Rail Border Checks From 1875 to 1919
Copyright (c) 2024 Bartus Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The duties of the border policing branch of the police service are diverse and multifaceted with border checks, playing a prominent role, including their special form, rail border checks. Few studies in police science have explored the development of border checks. This study examines the circumstances of the establishment of the first border stations, and its results contribute to the preservation of traditions. The study explores, in a coherent and logical structure, the historical roots and traditions of rail border checks, which is an integral part of policing and thus of police science. It pays particular attention to the interdisciplinary connections between police and transport science while analysing their interrelationships. The development of the transport infrastructure led to a new type of policing activity that differed from traditional border guarding. This was due to the construction of the railway
system that extended to the state border. Descriptive research was conducted by analysing primary and secondary sources and comparing scientific findings and information. The development of rail border checks was determined by the changes that occurred during the analysed period. The establishment and demarcation of state borders, the development of rail transport infrastructure and the ratification of international agreements defining the locations of rail links across the state border are all crucial elements for effective rail border checks. Also, the organisational framework for carrying out these tasks is essential. It is important to ensure that these elements are interconnected both in time and space.
Keywords:
How to Cite
References
ARTNER Ramona – PARÁDI József – ZEIDLER Sándor (2013): A Magyar Királyi Csendőrség légi, vízi, vasúti és közúti szolgálati ágai. Rendvédelem-történeti Füzetek, 23(27–30), 23–40. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XXIII.2013.27-28-29-30N.23-40P
BARTUS Gábor (2023): A vasúti határforgalom-ellenőrzés előzményei és interdiszciplináris kapcsolatai. Határrendészeti Tanulmányok, 11(2), 6–15. Online: https://rtk.uni-nke.hu/document/rtk-uni-nke-hu/Hatrend_Tan_2023_2_szam.pdf
BENEDEK Zoltán (1996): Vasúti közlekedéstechnika. In Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században. IV. Tudomány – Műszaki és természettudományok. Szekszárd: Babits, 309–323. Online: https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/611.html
EPERJESI László (1994): Magyar–román vasútforgalmi kapcsolatok (1869–1879). Közlekedéstudományi Szemle, 44(3), 101–104. Online: https://real-j.mtak.hu/9964/8/Kozlekedestudomanyi_1994_03.pdf
FRISNYÁK Zsuzsa (2001): A magyar közlekedés krónikája 1750–2000. Budapest: História – MTA Történettudományi Intézete. Online: https://tti.abtk.hu/kiadvanyok/kiadvanytar/online-kiadvanyok/a-magyar-kozlekedes-kronikaja-1750-2000
FRISNYÁK Zsuzsa (2022): Áruforgalom, áruszállítás és a magyarországi vasutak (1895). Vasút – ember – térkapcsolatok. Budapest–Nyíregyháza: MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága – Nyíregyházi Egyetem Földrajztudományi Tanszéke. Online: http://real.mtak.hu/160631/
GIDÓ Csaba (2012): A vasúthálózat kiépülése a Székelyföldön és szerepe a régió modernizációjában (1868–1915). PhD-disszertáció. Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola. Online: http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/16127/gido-csaba-phd-2012.pdf?sequence=1&isAllowed=y
GUBER, A. A. szerk. (1965): Világtörténet. 7. kötet. Ford. Mucsi Ferenc. Budapest: Kossuth könyvkiadó. Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/VilagtortenetSzovjet_07/?query=san+stefan%C3%B3i+szerz%C5%91d%C3%A9s&pg=173&layout=s
HODINKA Antal (1935): Ami a karlócai békekötésből kimaradt, és következményei. Hadtörténelmi Közlemények, 36, 159–213. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. Online: https://epa.oszk.hu/00000/00018/00198/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1935_159-213.pdf
HORVÁTH Csaba Sándor (2012): Alternatív periodizáció a magyar vasúttörténetben. In XV. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia, 2011. A gazdasági és társadalmi átalakulás perspektívái Magyarországon. Tanulmánykötet. Győr: Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, 29–42. Online: http://real.mtak.hu/123010/
HORVÁTH Csaba Sándor (2017a): A vasút funkciói és társadalmi, gazdasági hatásai Magyarországon 1920-ig. Közlekedéstudományi Szemle, 67(4), 52–59. Online: https://doi.org/10.24228/KTSZ.2017.4.5
HORVÁTH Csaba Sándor (2017b): Az Osztrák–Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom közötti vasúti összeköttetés létrejötte. Aetas, 32(1), 81–101. Online: https://epa.oszk.hu/00800/00861/00075/pdf/EPA00861_aetas_2017-01_081-101.pdf
Igazságügyi Közlöny 22(10). Budapest: Magyar Királyi Igazságügyminisztérium. 1913. október 27. Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/Igazsagugyi_Kozlony_1913/?query=%22zimony+kirendelts%C3%A9g%22&pg=523&layout=s
KAKÓCZ Krisztián – VEDÓ Attila (2021): A toloncolás szabály- és szervezetrendszere a második világháború előtt. In CSABA Zágon – ZSÁMBOKINÉ FICSKOVSZKY Ágnes: „Tehetség, szorgalom, hivatás”. Tanulmánykötet. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat, 43–56. Online: https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2021.1.3
LÉVAI Mihály (1912): Pillanatfölvételek a szerb tüzfészekről. Délmagyarország, 1912. december 18.
Magyar Lexikon 14. (1883). Budapest.
NAGY Lajos (1895): A magyar utlevelügyről. Jogtudományi Közlöny, 30(49), 383–386. Online: https://real-j.mtak.hu/2161/1/JogtudomanyiKozlony_1895.pdf
OCSKÓI OCSKAY Gusztáv (1894): Vasút mentén. A M. Kir. Államvasutak mentén fekvő városok, helységek és azok vidékeinek leírása. Budapest: Franklin társulat Magyar Irodalmi Intézet és könyvnyomda, 108–123.
OLCHVÁRY főhadnagy (1888): A magyar államterület déli és a Balkán-félsziget északi hadszínhelyeinek hadi méltatása. Ludovica Academia Közleménye, 15(8–12), Nyolczadik–Kilenczedik Füzete, 597–612. Online: http://hdl.handle.net/20.500.12944/17061
PARÁDI József (2011): A csendőrség teendői az Osztrák–Magyar Monarchia Magyar Királysága külső határainak őrzésében. Rendvédelem-történeti füzetek = Acta Historiae Preasidii Ordinis, 21(24), 100–118. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XXI.2011.24N.100-118P
PARÁDI József (2013): A dualizmuskori Magyar Királyság határrendőrsége. In GAÁL Gyula –HAUTZINGER Zoltán (szerk.): A Magyar Királyi Határrendőrség felállításának okai, máig ható jelentősége. Budapest: A magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozata, 45–59.
PARÁDI József (2020a): A történelmi Magyarország vasúti határátkelőhelyeinek alapító okmányai. Rendvédelem-történeti Hírlevél (Nuntiotones Historiae Preasidii Ordinis), 30(59–60), 245–272. Online: https://epa.oszk.hu/02100/02177/00016/pdf/EPA02177_rvt_hirlevel_2020_59-60.pdf
PARÁDI József (2020b): Csendőrség a történelmi Magyarország határain 1891–1918 = Gendarmerie on the Historical Hungary’s Board 1891–191. In Ünnepi tanulmányok Szakály Sándor 65. születésnapja tiszteletére. Budapest: Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 103–178. Online: https://doi.org/10.31626/HU-EISSN2530094X.VIIITOM.103-178.p
PERGER Imre (2021): A magyar vasút Trianon előtt és azóta. Közlekedéstudományi Szemle, 71(1), 4–23. Online: https://doi.org/10.24228/KTSZ.2021.1.1
Pesti Napló (1916): Predeál, Szinaja és a román petroleumforrások. 1916. október 25.
SALLAI János (2023): Határőrizet a szocializmusban a román–magyar határon. Határrendészeti Tanulmányok, 11(2), 94–107. Online: https://rtk.uni-nke.hu/document/rtk-uni-nke-hu/Hatrend_Tan_2023_2_szam.pdf
SALLAI János (2004): Az államhatárok. Budapest: Press Publica.
SZABÓ Márton (1938): Adatok a rendőrség intézmény-történetéhez. Határszolgálat a múltban és ma. Magyar Rendőr, 5(17), 388–389.
SZENTGYÖRGYVÁRI Tamás (2015): A hazai idegenrendészeti jog vizsgálata a 20. század első évtizedeiben, különös tekintettel a hatósági szervezet bemutatására. Győr: Széchenyi István Egyetem Batthyány Lajos Szakkollégiuma. Online: https://blszk.sze.hu/images/Dokumentumok/kiadv%C3%A1nyok/Szentgy%C3%B6rgyv%C3%A1ri%20Tam%C3%A1s.pdf
Uj Idők Lexikona 17–18. (1940). Budapest: Signer és Wolfner Irodalmi Intézet RT. Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_17-18/?query=m%C5%B1tanrend%C5%91ri+bej%C3%A1r%C3%A1s&pg=586&layout=s
VEDÓ Attila (2015a): A Magyar Királyi Csendőrség közlekedési szolgálati ágának kialakulása és fejlődése. Rendvédelem-történeti Füzetek, 25(47–50), 81–94. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XXV.2015.47-48-49-50N.81-94P
VEDÓ Attila (2015b): A Magyar Királyi Csendőrség közbiztonsági tevékenységének megszervezése 1881–1918. Rendvédelem-történeti Füzetek, 25(43–46), 171–190. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XXV.2015.43-44-45-46N.171-190P
VEDÓ Attila (2016): Csendőrök a dualista Magyarország kishatárforgalmának ellenőrzésében 1914-ig. Rendvédelem-történeti Füzetek, 26(51), 87–108. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XXVI.2016.51N.87-108P
VEDÓ Attila (2017): Idegenellenőrzés a dualista Magyarországon. In Szent Lászlótól a modernkori magyar rendészettudományig. XIX. kötet. 261–268. Online: https://pecshor.hu/periodika/XIX/vedo.pdf
VEDÓ Attila (2018): A Magyar Királyi Csendőrség karhatalmi tevékenysége. In PARÁDI József – VEDÓ Attila (szerk): A polgári magyar állam karhatalmi tevékenységének szabályozása 1867–1944. Budapest: SZBMRTT, 71–122.
VUG, Virgil – NICULA, Silviu (2013): Un segment de cale ferată în contextul revoltei bivolarilor. Pangeea, 13, 142–149. Online: http://pangeea.uab.ro/upload/20_274_20_vug_-_un_segment_de_cale_ferata.pdf
Jogi források
- 1857. február 9. kelt császári rendelet kiható minden koronaországra nézve, egy új utlevélrendszernek behozatala iránt
A kül- és belügy s a kereskedelmi ministeriumoknak, a legfőbb rendőri hatóságnak s a hadsereg főparancsnokságának 1857. február 15-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, mely által uj útlevél-rendőrségi szabályok bocsátatnak ki
- 1867. évi XII. törvénycikk a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról
- 1867. évi XVI. törvénycikk a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről
- 1874. évi XXVII. törvénycikk a román fejedelemséggel vasuti csatlakozások tárgyában 1874. évi május 31-én kötött egyezményről
- 1879. évi XIII. törvénycikk a román fejedelemséggel, vasuti csatlakozások iránt 1874. évi május 31-én kötött egyezmény némely határozatainak megváltoztatásáról
- 1879. évi VIII. törvénycikk a berlini szerződés beczikkelyezéséről
- 1880. évi XXXV. törvénycikk a szerb fejedelemséggel 1880. évi április 9-én/márczius 28-án kötött vasuti egyezményről
- 1888. évi XIV. törvénycikk az osztrák-magyar Monarchiának Romániával, a Monarchia két állama és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlitése végett, a határvonal ujabb megállapitása és azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában kötött, s Bukarestben 1887. évi deczember 7-én november 25-én aláirt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről
- 1891. évi XL. törvénycikk a rumán királysággal létesitendő vasuti és közuti összeköttetésekről, s ugy az ezekre, mint a már létező csatlakozásokra vonatkozó viszonyok szabályozásáról
- 9.389/1885. B. M. r. a toloncz-rendszabályokról
- 50.431/1891. B. M. rendelet az 1888. évi XIV. törvényczikkel beczikkelyezett magyar-román határegyezmény alapján kiadott határőrizeti utasítás tárgyában
- 1903. évi VI. törvénycikk indokolása az utlevélügyről
- 91.000/1905. B.M. számú körrendelet és melléklete
- 48.999/1912. B.M. számú körrendelet
- 58.320/1912. B. M. számú körrendelet
- 3.389/1915. B. M. számú körrendelet