Rendőri vezetők és mesterhallgatók viszonyulásai a rendőrségi reformhoz

– két(féle) empíria közös metszete

doi: 10.32577/mr.2024.1.9

Absztrakt

A tanulmány célja a két szerzőnek a rendőrség foglalkozási kultúrájával és szervezeti átalakítására vonatkozó reformmal kapcsolatos kutatási eredményeinek összevetése. Az első az akkori országos rendőrfőkapitány által 2009-bena rendészeti stratégiaalkotás részeként megrendelt kutatás a rendészeti foglalkozási kultúra átalakításának stratégiai koncepcióját megalapozó felmérés, valamint ezt követően a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakos hallgatói körében végzett empirikus adatfelvétel eredményeit tartalmazza. A második „A reform és a közösség alapú működés kilátásai a magyar rendőrségen” című doktori kutatás részeként egy magyar vármegye rendőri vezetőinek körében a biztonság értelmezése, az együttműködési készség felmérése és a közbiztonsági problémák definiálása tárgyában készített 19 interjú eredményeinek vizsgálata.
A két szerző különböző célcsoportokon elvégzett, egymástól időben jelentősen elkülönülő kutatása különböző eredményekre vezetett. Az első végkövetkeztetéseként a rendészeti rendszer teljes reformját javasolja, míg a második alapvetően a rendészet működését érintő belső szakmai folyamatok evolúcióját tartja szükségesnek. A két különböző megközelítés azonban a rendőrség állapotát, a beavatkozási pontokat érintően számos hasonló megállapításra jut.
A két kutatás egy tanulmányban történő összevetése rámutat, hogy a rendészeti oktatásban és a rendészet gyakorló művelésében jártas szakemberek között a rendőrség működését érintően nincs jelentős ellentmondás. Álláspontjaikban az alapvető eltérés a változtatás módjában és mértékében mutatkozik meg, ez pedig – tekintve a közös célt – egyáltalán nem tűnik feloldhatatlan ellentétnek.

Kulcsszavak:

rendészeti reform rendészetelmélet rendészeti foglalkozási kultúra rendészeti oktatás

Hogyan kell idézni

Budavári, Árpád, & Molnár, K. (2024). Rendőri vezetők és mesterhallgatók viszonyulásai a rendőrségi reformhoz: – két(féle) empíria közös metszete. Magyar Rendészet, 24(1), 137–165. https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.9

Hivatkozások

BAYLEY, David H. (2001) – Democratizing the Police Abroad: What to Do and How to Do it – Washington DC: U.S. dept. Office of Justice Programs, National Institute of Justice Retrieved from the Library of Congress.

BENCZE József (2010): Előszó. Tanulmányok a rendészeti stratégiához. Rendészeti Szemle, (ksz.), 3–11.

BUDAVÁRI Árpád (2023): A reform és a közösségi alapú működés kilátásai a magyar rendészetben. PhD-disszertáció. Nemzeti Közszolgálati Egyetem RDI.

CHRISTIÁN László (2018): A helyi rendészeti együttműködés rendszere. Iustum Aequum Salutare, 4(1), 33–61.

CHRISTIÁN László (2019): Egy feledésbe merülő közösségi rendészeti modellkísérlet margójára. In GAÁL Gyula – HAUTZINGER Zoltán (szerk): Gondolatok a rendészettudományról. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság, 79–89.

FEKETE Márta et al. (2022): A magatartástudomány helye és a kompetenciafejlesztés lehetőségei a rendészeti felsőoktatásban. Belügyi Szemle, 70(10), 2029–2046. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.10.6

FINSZTER Géza (2008): A rendészet átalakulásának húsz esztendeje (1988–2008). In SÁNDOR Péter –STUMPF Anna – VASS László (szerk.): Magyarország politikai évhuszadkönyve. A magyar demokrácia kormányzati rendszere (1988–2008). Budapest: Demokráciakutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány.

GOLEMAN, Daniel (2014): Fókusz. Út a kiválóság felé. Budapest: Libri.

KRÉMER Ferenc et al. (2010): A rendészeti foglalkozási kultúra átalakítása – stratégiai koncepció. Rendészeti Szemle, (ksz.), 269–306.

KRÉMER Ferenc – MOLNÁR Katalin (2007): Előszó az Integrált társadalomtudományi képzés c. tantárgyhoz. In MOLNÁR Katalin (szerk.): Rendészeti kommunikáció vezetőknek. MA tananyag. Budapest: Rendőrtiszti Főiskola, 6–7.

KRÉMER Ferenc – MOLNÁR Katalin (2010): A szociális kompetenciák szerepe a mester szintű rendészeti képzésben. Rendvédelmi Füzetek, (2), 21–32.

KRÉMER Ferenc – MOLNÁR Katalin (2011): A szociális kompetenciák szerepe a rendészeti szakmai gondolkodás formálásában. Pécsi Határőr Közlemények, (12), 229–241.

MOLNÁR Katalin (2016): A kommunikáció szerepe a rendészeti munkában. A kommunikációs készségek fejlesztési lehetőségei a rendészeti képzésben. Határrendészeti Tanulmányok, (1), 51–54.

MOLNÁR Katalin (2019a): A Police Café hatása a rendőrség és a közösségek kapcsolatára. 2. rész. Interjúelemzés. Magyar Rendészet, 19(2–3), 163–205. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2019.2-3.9

MOLNÁR Katalin (2019b): Kompetenciafejlesztés mesterfokon – tízéves a rendészeti mesterképzés. In HEGEDŰS Judit (szerk.): A magatartástudomány helye és szerepe a rendészeti képzésben. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 102–114.

MOLNÁR Katalin (2020): A Police Café hatása a rendőrség és a közösségek kapcsolatára. 1. rész. In HEGEDŰS Judit (szerk.): Magatartástudományi kutatások a rendészeti képzés megújítása érdekében. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 89–104.

MOLNÁR (Café) Kata (2021): Police Café módszertani kézikönyv. Pécs: [k. n.].

MOLNÁR Katalin (2023a): PR és/vagy RP? Rendőrkávéházak Baranyában. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, (25), 119–126.

MOLNÁR Katalin (2023b): A baranyai járási Police Café sorozat kérdőíves hatásvizsgálata. Rendőrségi Tanulmányok, (4), 22–64. Online: https://doi.org/10.53304/RT.2023.4.02

TERPSTRA, John – FYFE, Nicholas (2019): Great Expectations? Assessing the Creation of National Police Organisations in Scotland and the Netherlands. International Journal of Police Science & Management, 21(2), 101–107. Online: https://doi.org/10.1177/1461355719842310

Jogi források

- 2012. évi CXX. törvény

- 28/2014. (IV. 1.) BM rendelet

Internetes forrás

Az Országos Rendőr-főkapitányság Hivatalának 29000/28550/5/2015 ált. számú irata. Online: https://kimittud.atlatszo.hu/request/5034/response/8117/attach/1/28850%205.pdf

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.