Attitudes of Police Leaders and Master Students Towards Police Reform
– A Common Intersection of Two (Types of) Empiricisms
Copyright (c) 2024 Budavári Árpád, Molnár Katalin
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The aim of this paper is to compare the research findings of the two authors on the reform of the police occupational culture and its organisational restructuring.
The first is a survey commissioned by the then National Police Commissioner in 2009 as part of the Police Strategic Planning process to inform the strategic concept for the transformation of the occupational culture of policing, and the subsequent empirical data collection among Master's students at the Police College. The second study is part of the doctoral research "Prospects of reform and community-based operation in the Hungarian police" and examines the results of 19 interviews with police leaders of a Hungarian county on the interpretation of security, the assessment of cooperativeness and the definition of public security problems.
The two authors' research on different target groups, significantly separated in time, led to different results. The first concludes by proposing a complete reform of the law enforcement system, while the second calls for an evolution of the internal professional processes that affect the functioning of law enforcement. The two different approaches, however, reach a number of similar conclusions regarding the state of the police and the points of intervention.
The comparison of the two studies in one study shows that there is no significant disagreement between experts in the field of police education and practitioners in the field of policing as regards the functioning of the police. The fundamental difference in their positions is in the way and extent of change, which, given the common goal, does not seem to be an irresolvable conflict.
Keywords:
How to Cite
References
BAYLEY, David H. (2001) – Democratizing the Police Abroad: What to Do and How to Do it – Washington DC: U.S. dept. Office of Justice Programs, National Institute of Justice Retrieved from the Library of Congress.
BENCZE József (2010): Előszó. Tanulmányok a rendészeti stratégiához. Rendészeti Szemle, (ksz.), 3–11.
BUDAVÁRI Árpád (2023): A reform és a közösségi alapú működés kilátásai a magyar rendészetben. PhD-disszertáció. Nemzeti Közszolgálati Egyetem RDI.
CHRISTIÁN László (2018): A helyi rendészeti együttműködés rendszere. Iustum Aequum Salutare, 4(1), 33–61.
CHRISTIÁN László (2019): Egy feledésbe merülő közösségi rendészeti modellkísérlet margójára. In GAÁL Gyula – HAUTZINGER Zoltán (szerk): Gondolatok a rendészettudományról. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság, 79–89.
FEKETE Márta et al. (2022): A magatartástudomány helye és a kompetenciafejlesztés lehetőségei a rendészeti felsőoktatásban. Belügyi Szemle, 70(10), 2029–2046. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.10.6
FINSZTER Géza (2008): A rendészet átalakulásának húsz esztendeje (1988–2008). In SÁNDOR Péter –STUMPF Anna – VASS László (szerk.): Magyarország politikai évhuszadkönyve. A magyar demokrácia kormányzati rendszere (1988–2008). Budapest: Demokráciakutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány.
GOLEMAN, Daniel (2014): Fókusz. Út a kiválóság felé. Budapest: Libri.
KRÉMER Ferenc et al. (2010): A rendészeti foglalkozási kultúra átalakítása – stratégiai koncepció. Rendészeti Szemle, (ksz.), 269–306.
KRÉMER Ferenc – MOLNÁR Katalin (2007): Előszó az Integrált társadalomtudományi képzés c. tantárgyhoz. In MOLNÁR Katalin (szerk.): Rendészeti kommunikáció vezetőknek. MA tananyag. Budapest: Rendőrtiszti Főiskola, 6–7.
KRÉMER Ferenc – MOLNÁR Katalin (2010): A szociális kompetenciák szerepe a mester szintű rendészeti képzésben. Rendvédelmi Füzetek, (2), 21–32.
KRÉMER Ferenc – MOLNÁR Katalin (2011): A szociális kompetenciák szerepe a rendészeti szakmai gondolkodás formálásában. Pécsi Határőr Közlemények, (12), 229–241.
MOLNÁR Katalin (2016): A kommunikáció szerepe a rendészeti munkában. A kommunikációs készségek fejlesztési lehetőségei a rendészeti képzésben. Határrendészeti Tanulmányok, (1), 51–54.
MOLNÁR Katalin (2019a): A Police Café hatása a rendőrség és a közösségek kapcsolatára. 2. rész. Interjúelemzés. Magyar Rendészet, 19(2–3), 163–205. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2019.2-3.9
MOLNÁR Katalin (2019b): Kompetenciafejlesztés mesterfokon – tízéves a rendészeti mesterképzés. In HEGEDŰS Judit (szerk.): A magatartástudomány helye és szerepe a rendészeti képzésben. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 102–114.
MOLNÁR Katalin (2020): A Police Café hatása a rendőrség és a közösségek kapcsolatára. 1. rész. In HEGEDŰS Judit (szerk.): Magatartástudományi kutatások a rendészeti képzés megújítása érdekében. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 89–104.
MOLNÁR (Café) Kata (2021): Police Café módszertani kézikönyv. Pécs: [k. n.].
MOLNÁR Katalin (2023a): PR és/vagy RP? Rendőrkávéházak Baranyában. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, (25), 119–126.
MOLNÁR Katalin (2023b): A baranyai járási Police Café sorozat kérdőíves hatásvizsgálata. Rendőrségi Tanulmányok, (4), 22–64. Online: https://doi.org/10.53304/RT.2023.4.02
TERPSTRA, John – FYFE, Nicholas (2019): Great Expectations? Assessing the Creation of National Police Organisations in Scotland and the Netherlands. International Journal of Police Science & Management, 21(2), 101–107. Online: https://doi.org/10.1177/1461355719842310
Jogi források
- 2012. évi CXX. törvény
- 28/2014. (IV. 1.) BM rendelet
Internetes forrás
Az Országos Rendőr-főkapitányság Hivatalának 29000/28550/5/2015 ált. számú irata. Online: https://kimittud.atlatszo.hu/request/5034/response/8117/attach/1/28850%205.pdf