A fizikai védelmi rendszerek és a biztonsági központ
Copyright (c) 2024 Gubics Frigyes, Horváth Tamás
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A modern fizikai védelmi rendszerek elterjedése és alkalmazásuk Magyarországon a rendszerváltozástól datálható, hiszen az átállás biztosította a hozzáférés lehetőségét addig nálunk nem látott, nem használt rendszerekhez. A technika fejlődése magával hozta az iparág fejlesztését is, illetve a telepítéshez és fenntartáshoz szükséges tudás megszerzése is igényként jelent meg. A kapitalizálódás megteremtette a vagyonvédelmi piacot, illetve szélesítette azt. A biztonsági kultúra kialakítása a magántulajdon megjelenésével elengedhetetlen volt, de ez a fajta megközelítés igazán a multinacionális vállalatoknál valósult meg, hiszen ezek megjelenésével hozták magukkal az anyacégeknél és a más országokban megszerzett tudást, tapasztalatot. A fizikai védelmi rendszerek komplexitása, egyre autonómabb működésük igényelte, hogy az irányítás, információk kezelése és analizálása centralizáltan történjen, a reakciók gyorsak és átláthatóak legyenek, így létrejöttek a biztonsági központok, amelyeknek kulcsszerepe van az objektum elvárt biztonsági szintjének fenntartásában.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény.
BEREK Tamás – BODRÁCSKA Gyula (2010): Az élőerős őrzés az objektumvédelem építőipari ágazatában. Hadmérnök, 5(4), 38–49.
CHRISTIÁN László (2014): Létesítményvédelem. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar.
CHRISTIÁN László – MAJOR László – SZABÓ Csaba szerk. (2019): Biztonsági vezetői kézikönyv. Budapest: Dialóg Campus.
DOMJÁN András (2017): A kiemelten védett objektumok biztonsága a fenyegetettség tükrében. Hadmérnök, 12(3), 26–36.
HORVÁTH Tamás (2021): Mechanikai védelem mint késleltetés a fizikai védelemben. Hadmérnök, 16(1), 23–32. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2021.1.2
LIPPAI Zsolt (2021): Az üzemőrségtől, a fegyveres biztonsági őrségig. In KOVÁCS István – FRIGYER László – TIRTS Tibor (szerk.): Globális kérdések – globális válaszok: rendészettudomány a hallgatók szemével. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság, 133–144.
LIPPAI, Zsolt – ZÁGON, Csaba (2021): The Borderline Between Private and Public Security. AARMS, 20(3), 5–19. Online: https://doi.org/10.32565/aarms.2021.3.1
MASLOW, Abraham H. (1954): Motivation and Personality. [H. n.]: Harper and Row.
SENNEWALD, Charles A. (2011): Effective Security Management. [H. n.]: Butterworth-Heinemann.
TISZOLCZI Balázs Gergely (2019): Fizikai biztonsági kontrollok tervezésének és alkalmazásának gyakorlata az ISO/IEC 27001 szabvány elvárásainak tükrében. Magyar Rendészet, 19(2–3), 23–32. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2019.2-3.12
TÓTH Attila – TÓTH Levente (2014): Biztonságtechnika. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar.
TÓTH Levente (2018): A komplex objektumvédelem kihívásai napjainkban. Bolyai Szemle, (1), 35–45.