A honosítás kockázatai az „állampolgárság védelmének” tükrében
Copyright (c) 2024 Mágó Barbara
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
E tanulmány a honosítási eljárás során hozott egyéni és állami döntések kockázatait elemzi. A szerző egyrészt átfogó képet ad a külföldit honosító állam kockázatelemző tevékenységéről, másrészt a honosítást kérelmező személy egyéni döntési rizikóit vizsgálja. A csalárd módon állampolgárságot szerzett személyek esetében pedig – az állampolgári státusz védelme érdekében – az állampolgárság visszavonása mellett érvel.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
BALOGH Lídia – HALÁSZ Iván – PAP András László (2022): Egyenlőség, kisebbségi jogok, nemzetpolitika 2010 és 2018 között. In GÁRDOS OROSZ Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010–2020. Budapest: HVG-Orac.
BODA József főszerk. (2019): Rendészettudományi szaklexikon. Budapest: Dialóg Campus.
CULIC Irina (2013): Az állampolgárság visszaállításától a kedvezményes (vissza) honosításig: a kettős állampolgárság politikájának kiterjedése Romániában 1989 után. Magyar Kisebbség, 18(3), 96–128.
DOBOS Ádám György – DOBOS-BALOGH Nikoletta (2019): „Állampolgárság-biznisz”, avagy az egyszerűsített honosítási eljárás és az illegális migráció összefüggései. Ügyészek Lapja, 26(1), 57–63.
FINSZTER Géza (2023): A vállalható és a nem vállalható biztonság. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, 25(9), 5–24.
GANCZER Mónika (2022): A határon túli magyarok kedvezményes honosításának értékelése – A törvénymódosítás célja és gyakorlati megvalósítása. Jog, állam, politika, 14(klsz), 141–155.
HAUTZINGER Zoltán (2017): Idegenrendészet és határrendészet. In VARGA János (szerk.): A határrendészeti tisztképzés negyedszázada. Budapest: Dialóg Campus, 183–191.
LŐRINCZ Aranka (2019): „Legyetek jók, ha tudtok” – a honosítás rendészeti feltételei az állampolgársági jogban. Belügyi Szemle, 67(9), 47–58. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.9.3
NAGY Boldizsár (2014): Az állampolgárság mint stigma: az állampolgárság hátrányai. Regio, 22(1), 36–73. Online: https //doi.org/10.17355/rkkpt.v22i1.8
TÖRÖK Ákos (2020): Mit ér az állampolgárság, ha magyar? Szlovákia Belügyminisztériumának 1/2015-ös rendelete és a kettős állampolgárság kérdése. Kisebbségvédelem, 2(2), 140–161.
VARGA Csilla (2022): A szlovák parlament megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Ludovika.hu, 2022. február 21. Online: https://www.ludovika.hu/blogok/ot-perc-europa-blog/2022/02/21/a-szlovak-parlament-megszavazta-a-kettos-allampolgarsagrol-szolo-torvenyt/
VASS Ágnes (2013): Szlovák–magyar kettős állampolgárok szlovák állampolgárság nélkül. Magyar Kisebbség, 18(3), 129–151.
Jogszabályok jegyzéke
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
- Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
- 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról (Ápt.)
- A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztosának Módszertani Útmutatója
- A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának Módszertani útmutatója
- 1985. évi 134. törvény az osztrák állampolgárságról
- 2010. évi 250. törvény a Szlovák Köztársaság állampolgárságáról szóló 1993. évi 40. törvény módosításáról
- Ukrajna alkotmánya (1996)
- Ukrajna törvénye az ukrán állampolgárságról (2001)