A korrekciós kuruzslás jelenléte a büntetés-végrehajtásban

doi: 10.32577/mr.2022.4.15

Absztrakt

Edward J. Latessa korrekciós kuruzslásnak nevezi azt a jelenséget, amikor a „hétköznapi ember” szakértőként nyilvánul meg a bűnelkövetés kezelésének gyakorlatával kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a laikus meglátások is tartalmazhatnak értékes szempontokat, a szakértők szerint ha ezeknek teret engedünk, az befolyásolja a korrekciós gyakorlatot és jelentős szerepe lehet akár a büntetés-végrehajtási intézetek hatékonyságának, akár az intézetekben dolgozó szakemberek munkájának megítélésében.3 Tanulmányunkban azokat a jelenségeket és narratívákat foglaljuk egy csokorba, amelyek a korrekciós kuruzsláshoz kapcsolódóan gyakran előfordulnak a laikus narratívákban, elsősorban a nemzetközi szakirodalom áttekintésével.

Kulcsszavak:

büntetés-végrehajtás kriminológia kuruzslás pszichológia

Hogyan kell idézni

Fekete, M., & Hegedűs, J. (2023). A korrekciós kuruzslás jelenléte a büntetés-végrehajtásban. Magyar Rendészet, 22(4), 237–246. https://doi.org/10.32577/mr.2022.4.15

Hivatkozások

Bonta, James (2004): Effective Practice – State of the Art (or Science?). Irish Probation Journal, 1(1), 57–72. Online: https://www.probation.ie/EN/PB/0/FE17764C58F76C668025803B0041E3EE/$File/IPJ2004Bonta.pdf

Cullen, Francis T. (2012): Taking Rehabilitation Seriously. Creativity, Science and the Challenge of Offender Change. Punishment and Society, 14(1), 94–114. Online: https://doi.org/10.1177/1462474510385973

Cullen, Francis T. – Blevins, Kristie R. – Trager, Jennifer S. – Gendreau, Paul (2005): The Rise and Fall of Boot Camps. Journal of Offender Rehabilitation, 40(3–4), 53–70. Online: https://doi.org/10.1300/J076v40n03_03

Cullen, Francis T. – Jonson, Cheryl L. – Nagin, Daniel S. (2011): Prisons Do Not Reduce Recidivism: The High Cost of Ignoring Science. The Prison Journal, 91(3), 48S–65S. Online: https://doi.org/10.1177/0032885511415224

Czenczer Orsolya (2006): A büntetés-végrehajtási intézetek történetisége: a büntetések végrehajtásának egyes módozatai és intézményei a kezdetektől a rendszerváltásig (1989). Collega, 10(2–3), 84–93.

Czenczer Orsolya (2019): Az alapvető jogok biztosának a Nemzeti Megelőző Mechanizmus keretében végzett vizsgálatai egy bv-s szemével – különös tekintettel a fiatalkorúak szabadságvesztés büntetési intézeteiben végzett vizsgálatokra. Miskolci Jogi Szemle, 14(2), 135–146. Online: https://www.mjsz.uni-miskolc.hu/files/6546/16_czenczerorsolya_t%C3%B6rdelt.pdf

Flanagan, Timothy J. (1981): Dealing with Long-Term Confinement. Adaptive Strategies and Perspectives Among Long-Term Prisoners. Criminal Justice and Behavior, 8(2), 201–222. Online: https://doi.org/10.1177/009385488100800206

Gendreau, Paul – Smith, Paula – Thériault, Yvette L. (2009): Chaos Theory and Correctional Treatment: Common Sense, Correctional Quackery and the Law of Fartcatchers. Journal of Contemporary Criminal Justice, 25(4), 384–395. Online: https://doi.org/10.1177/1043986209344552

Latessa, Edward J. (2004): The Challenge of Change: Correctional Programs and Evidence-based Practices. Criminology and Public Policy, 3(4), 547–560. Online: https://doi.org/10.1111/j.1745-9133.2004.tb00061.x

Latessa, Edward J. – Cullen, Francis T. – Gendreau, P. (2002): Beyond Correctional Quackery – Professionalism and the Possibility of Effective Treatment. Federal Probation, 66(2), 43–49. Online: https://www.uscourts.gov/sites/default/files/66_2_6_0.pdf

Latessa, Edward J. – Holsinger, Alexander (1998): The Importance of Evaluating Correctional Programs: Assessing Outcome and Quality. Correctional Management Quarterly, 2(4), 22–29. Online: https://oklahoma.gov/content/dam/ok/en/odmhsas/documents/a0003/rempel-2c-mike-handout-2-importance-of-evaluating-correctly.pdf

Lee, Lynette C. – Stohr, Mary K. (2012): A Critique and Qualified Defense of “Correctional Quackery”. Journal of Contemporary Criminal Justice, 28(1), 96–112. Online: https://doi.org/10.1177/1043986211432203

Mackenzie, Doris L. (2005): The Importance of Using Scientific Evidence to Make Decisions about Correctional Programming. Criminology and Public Policy, 4(2), 249–258. Online: https://doi.org/10.1111/j.1745-9133.2005.00019.x

Mackenzie, Doris L. – Goodstein, Lynne (1985): Long-Term Incarceration Impacts and Characteristics of Long-Term Offenders. An Empirical Analysis. Criminal Justice and Behavior, 12(4), 395–414. Online: https://doi.org/10.1177/0093854885012004001

Polaschek, Devon L.L. (2012): An Appraisal of the Risk-Need-Responsivity (RNR) Model of Offender Rehabilitation and Its Application in Correctional Treatment. Legal and Criminological Psychology, 17(1), 1–17. Online: https://doi.org/10.1111/j.2044-8333.2011.02038.x

Seeman, Melvin (1959): On the Meaning of Alienation. American Sociological Review, 24(6), 783–791. Online: https://doi.org/10.2307/2088565

Somogyvári, M. – Drexler, B. – Sánta, L. – Rutkai, K. szerk. (2016): II. Fogvatartotti statisztikák. Börtönstatisztikai Szemle. Budapest: BVOP.

Wheeler, Stanton (1961): Socialization in Correctional Communities. American Sociological Review, 26(5), 697–712. Online: https://doi.org/10.2307/2090199

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.