A rendészeti hallgató gondolkodásmódja és az interkulturális kompetencia fejlesztése

doi: 10.32577/mr.2022.4.9

Absztrakt

A különböző kultúrák megismerése része az idegennyelv-tanulásnak, és különösen fontos a rendészeti szaknyelvet tanuló hallgató esetében. A leendő rendészeti szakember nemcsak a magyar és a külföldi rendészeti szakma kultúrájával találkozik, hanem a hazai és a külföldi állampolgárok, sértettek, elkövetők, sőt a média kultúrájával is. Ezért minél több interkulturális tanulási lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak, annak érdekében, hogy hatékonyan és megfelelően, azaz interkulturálisan kompetens módon tudjon majd érintkezni a különböző kulturális háttérrel rendelkező emberekkel. Ez a tanulmány arra világít rá, hogy a rendészeti hallgató interkulturális kompetenciájának fejlesztése speciális megközelítést kíván, mert gondolkodásmódja eltérhet az „átlag” nyelvtanulóétól. A rendészeti hallgatók (és szakemberek) többsége információbefogadás során főként konkrét információra összpontosít, mintsem egyéb társított információkra; döntését pedig leginkább tényekre alapozza az érzelmek helyett. Ezt célszerű figyelembe venni az interkulturális érintkezéseket feldolgozó tananyagok készítésénél: többnyire a fejet (gondolatokat) célzó szövegeket/képeket és feladatokat ajánlott alkalmazni, és kevésbé a szívet (érzelmeket) megszólítókat. A tanulmány célja, hogy a rendészeti hallgató interkulturális kompetenciájának fejlesztésére egy olyan módszertani modellt javasoljon, amely figyelembe veszi a hallgatók többségére jellemző gondolkodásmódot. A modell kiemeli a) a felvezető feladatok fontosságát, b) a specifikus, mérhető, alkalmas, realisztikus és tervezhető (S.M.A.R.T.) tananyag jelentőségét és c) a levezető beszélgetések fontosságát. Ez a modell nemcsak az idegennyelv-oktatásban alkalmazható, hanem a rendészettudomány más oktatási kontextusában is.

Kulcsszavak:

idegennyelvi rendészeti szaknyelv interkulturális kompetencia rendészeti személyiségprofil módszertani modell

Hogyan kell idézni

Nagy, G. (2023). A rendészeti hallgató gondolkodásmódja és az interkulturális kompetencia fejlesztése. Magyar Rendészet, 22(4), 153–169. https://doi.org/10.32577/mr.2022.4.9

Hivatkozások

Anderson, Lorin W. – Krathwohl, David R. (2001): A Taxonomy for Learning, Teaching and Assessing: a Revision of Bloom’s Taxonomy. New York: Longman.

Berardo, Kate – Deardorff, Darla K. szerk. (2012): Building Cultural Competence: Innovative Activities and Models. Stirling: Stylus.

Bloom, Benjamin S. szerk. (1956): Taxonomy of Educational Objectives: The Classification of Educational Goals. Handbook 1: Cognitive Domain. New York: David McKay.

Borszéki Judit (2017): A határrendészeti tisztképzés negyedszázada egy nyelvtanár szemével. In Varga János (szerk.): A határrendészeti tisztképzés negyedszázada. Budapest: Dialóg Campus. 89–99.

Borszéki Judit (2021): Képzési és kimeneti követelmények (KKK), tanulási eredmény alapú tantervfejlesztés, 21. századi kompetenciák a rendészeti felsőoktatásban. Belügyi Szemle, 69(5), 751–780. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.5.3

Byram, Michael (2021): Teaching and Assessing Intercultural Communicative Competence: Revisited. Clevedon: Multilingual Matters. Online: https://doi.org/10.21832/9781800410251

Deardorff, Darla K. (2006): Identification and Assessment of Intercultural Competence as a Student Outcome of Internalization. Journal of Studies in International Education, 10(3), 241–266. Online: https://doi.org/10.1177/1028315306287002

Deardorff, Darla K. (2011): Assessing Intercultural Competence. New Directions for Institutional Research, (149), 65–79. Online: https://doi.org/10.1002/ir.381

Gregersen-Hermans, Jeanine – Pusch, Margaret D. (2012): How to Design and Assess an Intercultural Learning Experience. In Berardo, Kate – Deardorff, Darla K. (szerk.): Building Cultural Competence. Stirling: Stylus. 23–41.

Hennessy, Stephen M. (1999): Thinking Cop – Feeling Cop: A Study in Police Personalities. Palo Alto: Center for Applications of Psychological Types.

Hennessy, Stephen M. (2002): Cultural Awareness Training for Police in the United States: A Look at Effective Methodologies. In Leenen, Wolf R. (szerk.): Enhancing Intercultural Competence in Police Organizations. Münster: Waxmann. 117–130.

Kovács Éva (2020): The Experiences of Running “Advanced Technical English” Courses for Engineering Students at Donát Bánki Faculty of Mechanical and Safety Engineering. Biztonságtudományi Szemle, 3(1), 65–78.

Law Enforcement Personality Profile (LEPP) LLC.: Law Enforcement Personality Profile. 2018. Online: https://law-enforcement-personality-profile.com

Mishan, Freda – Timmis, Ivor (2015): Materials Development for TESOL. Edinburgh: Edinburgh University Press. Online: https://doi.org/10.1515/9780748691371

Myers, Isabel B. – Briggs, Katharine C. (1976): Myers–Briggs Type Indicators, Form G. Mountain View: Consulting Psychologists Press.

Nagy György (2019): Towards Intercultural Competence: A Model-Based Framework for Improving ESOL Learners’ Cultural Content Knowledge. In Mishan, Freda (szerk.): ESOL Provision in the UK and Ireland: Challenges and Opportunities. Oxford: Peter Lang. 341–

Online: https://doi.org/10.3726/b13398

Nagy György (2021): Towards Intercultural Competence: Fostering ESOL Learners’ Intercultural Competence in Ireland through Learning Materials. In Szabó Csaba – Molnár Dániel (szerk.): Studia Doctorandorum Alumnae. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége. 265–632. Online: https://doi.org/10.23715/SDA.2021.2.2

National Standards in Foreign Language Education Project (2015): World-Readiness Standards for Learning Languages. Alexandria: American Council on the Teaching of Foreign Languages.

Uricska Erna (2020): Közösségi rendészet – közösségi oldalak? Elméleti háttér és a rendészeti digilektus fogalmának bevezetése. Magyar Rendészet, 20(2), 153–168. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2020.2.8

Ürmösné Simon Gabriella (2017): A Case Study Based on a Spontaneous Discourse of Greek-Hungarian Bilinguals in Respect of Interjections, Swear Words and Syntactical Mistakes, as Regards Gender. Magyar Rendészet, 17(4), 193–210.

Ürmösné Simon Gabriella – Barnucz Nóra (2020): Az Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus múltbeli és jelenlegi tevékenységei, valamint a jövő perspektívája az NKE Rendészettudományi Karán. In Bocz Zsuzsanna – Besznyák Rita (szerk.): Porta Lingua 2020. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. Budapest: SZOKOE. 293–308. Online: https://doi.org/10.48040/PL.2020.24

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.