Alkalmas-e a kavitációs vízkezelés az algavirágzások csúcsainak letörésére?
Copyright (c) 2024 Ács Éva, Bíró Tibor, Béres Deák László, Duleba Mónika, Grigorszky István, Kiss Keve Tihamér, Németh Zoltán, Papp András, Vadkerti Edit
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Egy kísérleti kavitációs berendezés tervezésével, létrehozásával és kisüzemi alkalmazásával a szennyezett vizek egyik lehetséges tisztítási módját vizsgáltuk. A kísérleti berendezés mobil kivitelű, és alkalmas különböző szennyezettségű vizek tisztítására. Bemutatjuk a kavitáció hatását különböző mikroszkopikus méretű élőlényekre. Először egy hígított zöldalgatenyészetet vizsgáltunk, megállapítottuk, hogy 16–32 perces kavitáció több mint 10–20%-kalcsökkenti a klorofillkoncentrációt és az ép sejtek arányát. Biológiailag bontható szennyvízzel kevert algás halastóvízben, kavitáció hatására a cianobaktériumok, ostoros algák mennyisége 40–80%-kalcsökkent, a zöldalgáknál minimális volt a csökkenés. Ezeknél a méréseknél síkszelepes, nagynyomású kavitációgenerátort alkalmaztunk. Bizonyítottuk,
hogy a hajók ballasztvize és a szennyvizek mikrobiótája mennyiségének csökkentésére a kavitációs vízkezelés ígéretes megoldásnak tekinthető, de figyelemmel kell lenni arra, hogy csak elpusztul a mikrobióta, de nem tűnik el a vízből.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Carlton, James T. – Geller, Jonathan B. (1993): Ecological roulette: the global trans¬port of nonindigenous marine organisms. Science, 261(5117), 78–82. Online: https://doi.org/10.1126/science.261.5117.78
Chu, Ka Hou et al. (1997): A Biological Survey of Ballast Water in Container Ships Entering Hong Kong. Hydrobiologia, 352, 201–206. Online: https://doi. org/10.1023/A:1003067105577
Dular, Matevž et al. (2016): Use of Hydrodynamic Cavitation in (Waste) Water Treat¬ment. Ultrasonics Sonochemistry, 29, 577–588. Online: https://doi.org/10.1016/j. ultsonch.2015.10.010
Könözsy László (2020): A kavitációs áramlások szimulációja. A létező modellek, módszerek ismertetése, kritikai elemzése. Szakirodalom-kutatás. Beszámoló. Miskolc: Miskolci Egyetem, Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke. Kézirat.
Mittal, Rochak – Ranade, Vivek (2023): Bioactives from Microalgae: A Review on Process Intensification Using Hydrodynamic Cavitation. Journal of Applied Phycology, 35, 1129–1161. Online: https://doi.org/10.1007/s10811-023-02945-w
Németh Zoltán (2018): Kavitációs folyamatok. Szakdolgozat. Budapest: Budapesti Műszaki Egyetem.
Promptov, M. A. et al. (2017): Szennyvízkezelés kavitációval.Tambovi Műszaki Egyetem közleményei.
Reskóné Nagy Mária – Törökné Kozma, Andrea (2000): Toxic Microcystis aeruginosa in Lake Velencei. Environmental Toxicology, 15, 554–557. Online: https:// doi.org/10.1002/1522-7278(2000)15:5<554::AID-TOX28>3.0.CO;2-Y
Song, Yongxing et al. (2022): Hydrodynamic Cavitation as an Efficient Water Treat¬ment Method for Various Sewage: A Review. Water Science & Technology, 86(2), 302–320. Online: https://doi.org/10.2166/wst.2022.201
Vasas Gábor (2011): Hatóanyagok, speciális anyagcseretermékek fotoszintetizáló algaszervezetek tömegprodukcióiból. Hidrológiai Közlöny, 91(6), 107–109.
Vörös Lajos (2019): Fecskemoszat és cianobaktérium invázió 2019 nyarán a Balatonban. Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 2019. szeptember 11. Online: https://www.blki.hu/ rendkivui_balatoni_vizviragzas
Wu, Zhilin et al. (2012): Removal of Blue-Green Algae Using the Hybrid Method of Hydrodynamic Cavitation and Ozonation. Journal of Hazardous Materials, 235–236, 152–158. Online: https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2012.07.034