Bepattanó kötések helye, szerepe, valamint 3D-nyomtatási technikával történő előállításának lehetősége a haditechnikában
Copyright (c) 2024 Vég Róbert, Kálmán Dénes, Daruka Norbert, Kovács Zoltán, Ember István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A technika fejlődésével együtt jár az alkalmazott anyagok körének változása is. A gépjárműtechnikában egyre jobban elterjedtek a műanyag alkatrészek, amelyeket valamilyen módon egymáshoz vagy más anyagból készült elemekhez kell rögzíteni. A kötőelemek és kötési módok széleskörűsége biztosítja, hogy az elemeket oldhatóan vagy oldhatatlan módon kössük egymáshoz. A bepattanó kötések ismertek mindenki számára, mivel sok megvalósulási formája a háztartásokban is megtalálható, például a távirányító elemtartójának fedele, gyorskötöző vagy pedig táska- és övcsat. A gépjárműtechnikában a műanyag alkatrészek elterjedésével párhuzamosan a bepattanó kötések is terjednek és fejlődnek. A cikk ismerteti és bemutatja a különböző kötési módokat, főbb jellemzőiket és ezen kötésmódok között a bepattanó kötések helyét és szerepét. A 3D-nyomtatás mind nagyobb mértékben van jelen az alkatrész előállításban a haditechnikai eszközök vonatkozásában is. A cikk megvizsgálja a 3D-nyomtatással készült bepattanó kötések előállítási lehetőségeit.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
BASF Corporation (2007): Snap-Fit Design Manual.
BONENBERGER, Paul R. (2016): The First Snap-Fit Handbook. Creating and Managing Attachments for Plastics Parts. München: Carl Hanser Verlag. Online: https://doi.org/10.3139/9781569905968
Böllhoff Group [é. n.]: SNAPLOC®. Online: https://www.boellhoff.com/hu-hu/termekek/kueloenleges-koetoelemek/snaploc-rezges-es-zajmentesito-dugaszolhato-oesszekoettetes/
FAZEKAS Lajos (2013): Válogatott fejezetek a gépészeti alapismeretekből. Budapest: TERC Kft.
GÁL Bence – NÉMETH András (2019): Additív gyártástechnológiák katonai alkalmazásának vizsgálata, különös tekintettel a katonai elektronika területére. Hadmérnök, 14(1), 231–249. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2019.1.19
GÁVAY György Viktor (2023): Logisztikai járművek alkatrészpótlása 3D nyomtatási technológia alkalmazásával. Katonai Logisztika, 31(3–4), 208–232. Online: https://doi.org/10.30583/2023-3-4-208
GYARMATI József (2023): Lánctalpas jármű kormányzása és ennek 3D modellezése. Műszaki Katonai Közlöny, 33(3), 51–61. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2023.3.5
HEGEDŰS Ernő (2023): Szálerősítéses anyagok 3D-s nyomtatásának hadiipari alkalmazási lehetőségei I. rész. UAV-k és könnyű járművek a haderőben és a katonai logisztikában. Haditechnika, 57(4), 62–66. Online: https://doi.org/10.23713/HT.57.4.12
JAKAB Sándor – KODÁCSY János (2011): Szerelés és javítástechnika. Budapest: Typotex.
LUKÁCS Pál (1998): Új anyagok és technológiák az autógyártásban I. Budapest: Maróti-Godai.
NÉMETH András – CZIGÁNY Tibor (1999): Hegesztett poliamid állapotvizsgálata és törési tulajdonságai. Gép, 51(5), 59–62.
VÉGVÁRI Zsolt (2023): A 3D nyomtatás felhasználási lehetőségei a műveleti logisztikában. Katonai Logisztika, 33(1–2), 177–198. Online: https://doi.org/10.30583/2023-1-2-177
WELTSCH Zoltán (2019): Járműipari kötéstechnológiák. Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.1556/9789634543305
ZENTAY Péter – HEGEDŰS Ernő – VÉGVÁRI Zsolt (2022): A 3D-s nyomtatás és katonai alkalmazásának lehetőségei 3. rész. Haditechnika, 57(2), 57–62. Online: https://doi.org/10.23713/HT.57.2.11
ZSÁRY Árpád (1984): Gépelemek I. rész. Szilárdsági méretezés, kötések és kötőelemek, csővezetékek, tartályok, tengelyek, tengelykapcsolók. Budapest: Tankönyvkiadó.