The Place, Role and Possibilities of 3D Printing of Snap-on Bindings in Military Technology

doi: 10.32567/hm.2024.1.2

Abstract

As technology evolves, so does the range of materials used. In automotive engineering, plastic parts are becoming more and more common, which then have to be fixed to each other or to other materials in some way. A wide range of fasteners and bonding methods ensure that elements can be fastened together in a releasable or non-releasable manner. Snap-fit fasteners are known to everyone, as many of their embodiments can be found in households, e.g. battery compartment cover for remote controls, quick fasteners or bag and belt buckles. As the use of plastic parts in the automotive industry spreads, snap-in joints are also spreading and developing. The article describes and explains the different fastening methods, their main characteristics and their placement and role of snap-fit among these fastening methods. 3D printing is increasingly taking its place in the production of parts for military equipment. This article examines the possibilities of producing snap-in joints using 3D printing.

Keywords:

3D printing force-locking joint form-locking joint snap-on binding

How to Cite

Vég, R., Kálmán, D., Daruka, N., Kovács, Z., & Ember, I. (2024). The Place, Role and Possibilities of 3D Printing of Snap-on Bindings in Military Technology. Military Engineer, 19(1), 21–40. https://doi.org/10.32567/hm.2024.1.2

References

BASF Corporation (2007): Snap-Fit Design Manual.

BONENBERGER, Paul R. (2016): The First Snap-Fit Handbook. Creating and Managing Attachments for Plastics Parts. München: Carl Hanser Verlag. Online: https://doi.org/10.3139/9781569905968

Böllhoff Group [é. n.]: SNAPLOC®. Online: https://www.boellhoff.com/hu-hu/termekek/kueloenleges-koetoelemek/snaploc-rezges-es-zajmentesito-dugaszolhato-oesszekoettetes/

FAZEKAS Lajos (2013): Válogatott fejezetek a gépészeti alapismeretekből. Budapest: TERC Kft.

GÁL Bence – NÉMETH András (2019): Additív gyártástechnológiák katonai alkalmazásának vizsgálata, különös tekintettel a katonai elektronika területére. Hadmérnök, 14(1), 231–249. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2019.1.19

GÁVAY György Viktor (2023): Logisztikai járművek alkatrészpótlása 3D nyomtatási technológia alkalmazásával. Katonai Logisztika, 31(3–4), 208–232. Online: https://doi.org/10.30583/2023-3-4-208

GYARMATI József (2023): Lánctalpas jármű kormányzása és ennek 3D modellezése. Műszaki Katonai Közlöny, 33(3), 51–61. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2023.3.5

HEGEDŰS Ernő (2023): Szálerősítéses anyagok 3D-s nyomtatásának hadiipari alkalmazási lehetőségei I. rész. UAV-k és könnyű járművek a haderőben és a katonai logisztikában. Haditechnika, 57(4), 62–66. Online: https://doi.org/10.23713/HT.57.4.12

JAKAB Sándor – KODÁCSY János (2011): Szerelés és javítástechnika. Budapest: Typotex.

LUKÁCS Pál (1998): Új anyagok és technológiák az autógyártásban I. Budapest: Maróti-Godai.

NÉMETH András – CZIGÁNY Tibor (1999): Hegesztett poliamid állapotvizsgálata és törési tulajdonságai. Gép, 51(5), 59–62.

VÉGVÁRI Zsolt (2023): A 3D nyomtatás felhasználási lehetőségei a műveleti logisztikában. Katonai Logisztika, 33(1–2), 177–198. Online: https://doi.org/10.30583/2023-1-2-177

WELTSCH Zoltán (2019): Járműipari kötéstechnológiák. Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.1556/9789634543305

ZENTAY Péter – HEGEDŰS Ernő – VÉGVÁRI Zsolt (2022): A 3D-s nyomtatás és katonai alkalmazásának lehetőségei 3. rész. Haditechnika, 57(2), 57–62. Online: https://doi.org/10.23713/HT.57.2.11

ZSÁRY Árpád (1984): Gépelemek I. rész. Szilárdsági méretezés, kötések és kötőelemek, csővezetékek, tartályok, tengelyek, tengelykapcsolók. Budapest: Tankönyvkiadó.