A védelmi szférában alkalmazható VR-alapú képzés/felkészítés lehetséges negatív fizikai és pszichológiai hatásai II.
Copyright (c) 2024 Kovács Gergely
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Az elmúlt évtized digitális területen történt paradigmaváltásai a legimmerzívebb technológiák alkalmazását is magukkal hozták, mint például a VR, amely az oktatásban és képzésben is megjelent. E technológia rendszeresítése és tömeges alkalmazása előtt nagyon időszerűek a VR-alapú képzéssel, oktatással és annak fizikai, valamint pszichológiai hatásaival kapcsolatos vizsgálatok. A szerző cikksorozatban mutatja be ez irányú kutatásait, amelynek első részében elemezte a virtuális valóság (VR) védelmi területen való alkalmazásának lehetőségeit. Jelen cikkben empirikus kutatásban vizsgálja, hogy mi befolyásolja a VR-alapú oktatás és képzés hatékonyságát, elemzi a felhasználót érintő lehetséges negatív hatásokat. Vizsgálja a VR-használati hajlandóság néhány kérdését annak érdekében, hogy javaslatot tegyen a VR-alapú képzés hatékonyságának növelésére és az eszközhasználat lehetséges negatív hatásainak kiküszöbölésére.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
BEAMS, Ryan – KIM, Andrea S. – BADANO, Aldo (2019): Transverse Chromatic Aberration in Virtual Reality Head-Mounted Displays. Optics Express, 27(18), 877–884. Online: https://doi.org/10.1364/OE.27.024877
BENKŐ Tibor (2019): A Magyar Honvédség jelene és jövője. Hadtudomány, 29(1–2), 149–155. Online: https://doi.org/10.17047/hadtud.2019.29.1-2.149
BODORÓCZKI János (2020): A modern hadviselés logisztikája – a katonai logisztika jövője. Hadtudomány, 30(2), 98–108. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2020.30.2.98
CASERMAN, Polona et al. (2021): Cybersickness in Current-Generation Virtual Reality Head-Mounted Displays: Systematic Review and Outlook. Virtual Reality, 25, 1153–1170. Online: https://doi.org/10.1007/s10055-021-00513-6
CHO, Won Seok et al. (2020): Airgap-Embedded Robust Hazy Films to Reduce the Screen-Door Effect in Virtual Reality Displays. Nanoscale, 16, 8750–8757. Online: https://doi.org/10.1039/C9NR10615D
GAVGANI, Alireza M. et al. (2017): Profiling Subjective Symptoms and Autonomic Changes Associated with Cybersickness. Autonomic Neuroscience, 203, 41–50. Online: https://doi.org/10.1016/j.autneu.2016.12.004
GOLDING, J. F. (2016): Motion Sickness. Handbook of Clinical Neurology, 137, 371–390. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-444-63437-5.00027-3
GOLDING, John F. – GRESTY, Michael A. (2015): Pathophysiology and Treatment of Motion Sickness. Current Opinion in Neurology, 28(1), 83–88. Online: https://doi.org/10.1097/WCO.0000000000000163
GOLDING, John F. (2006): Predicting Individual Differences in Motion Sickness Susceptibility by Questionnaire. Personality and Individual Differences, 41(2), 237–248. Online: https://doi.org/10.1016/j.paid.2006.01.012
GRASSINI, Simone – LAUMANN, Karin (2020): Are Modern Head-Mounted Displays Sexist? Front Psychologie, 11, 1–15. Online: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.01604
HICKS, Paula (2016): The Pros And Cons Of Using Virtual Reality In The Classroom. Online: https://elearningindustry.com/pros-cons-using-virtual-reality-in-the-classroom
HORNYACSEK Júlia (2020): A klímaváltozással összefüggő katasztrófák lehetséges hatásai a lakosságra és az ezzel szembeni védettségük növelésének lehetőségei. In FÖLDI László – HEGEDŰS Hajnalka (szerk.) Éghajlatváltozás okozta kihívások és lehetséges válaszok. Budapest: Ludovika, 75–89.
HORNYACSEK Júlia – KOVÁCS Gergely (2021): A kiterjesztett valóság alapú szemüveg alkalmazásának kihívásai a védelmi szférában a műszaki szakfeladatok ellátása során. In FÖLDI László (szerk.): Szemelvények a katonai műszaki tudományok eredményeiből I. Budapest: Ludovika, 147−166.
HORVÁTH Attila – LÉVAI Zsolt (2021): A magyarországi vasúthálózat létfontosságú elemeinek azonosítása. In FÖLDI László (szerk.): Szemelvények a katonai műszaki tudományok eredményeiből I. Budapest: Ludovika, 131–146.
HOWARD, M. C. – VAN ZANDT, E. C. (2021): A Meta-Analysis of the Virtual Reality Problem: Unequal Effects of Virtual Reality Sickness Across Individual Differences. Virtual Reality, 25, 1221–1246. Online: https://doi.org/10.1007/s10055-021-00524-3
JACQUELINE, M. Fulvio – MOHAN, Ji – BAS, Rokers (2021): Variability in Sensory Sensitivity Predicts Motion Sickness in Virtual Reality. Entertainment Computing, 38(5), 1–11. Online: https://doi.org/10.1016/j.entcom.2021.100423
KÁLLAI Attila (2016): Felkészítés és kiképzés virtuális környezetben. In Humánvédelem – békeműveleti és veszélyhelyzet-kezelési eljárások fejlesztése. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 4–56.
KENNEDY, Robert S. – FOWLKES, Jennifer E. (1992): Simulator Sickness Is Polygenic and polysymptomatic: Implications for Research. The International Journal of Aviation Psychology, 2(1), 23–38. Online: https://doi.org/10.1207/s15327108ijap0201_2
KIM, Hyun et al. (2018): Virtual Reality Sickness Questionnaire (VRSQ): Motion Sickness Measurement Indexin a Virtual Reality Environment. Applied Ergonomics, 69, 66–73. Online: https://doi.org/10.1016/j.apergo.2017.12.016
KOVÁCS Gergely – HORNYACSEK Júlia (2019): Korszerű oktatási eszközök és módszerek alkalmazása a polgári védelmi felkészítésben. Műszaki Katonai Közlöny, 29(2), 117–132. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2019.2.10
KOVÁCS Gergely (2020): A kiterjesztett valóságalapú technológia alkalmazásának lehetőségei és korlátai a védelem és a polgári logisztika területein. Katonai Logisztika, 28(1–2), 54–78. Online: https://doi.org/10.30583/2020/1-2/054
KOVÁCS Gergely (2022): A védelmi szférában alkalmazható VR-alapú kiképzés/felkészítés során felmerülő negatív fizikai és pszichológiai jelenségek. Katonai Logisztika, (30)3–4, 85–106. Online: https://doi.org/doi.org/10.30583/2022-3-4-085
KOVÁCSNÉ KORENY Ágnes (2009): Digitális műveltség Európában. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 56(6). Online: https://epa.oszk.hu/03000/03071/00022/pdf/EPA03071_tmt_2009_06_295-304.pdf
LAMPTON, Donald L. et al. (1994): Side Effects and Aftereffects of Immersion in Virtual Environments. Proceedings of the Human Factors and Ergonomics Society Annual Meeting, 38(18), 1154–1157. Online: https://doi.org/10.1177/154193129403801802
LEE, J. Y. et al. (2017): Estimating the Simulator Sickness in Immersive Virtual Reality with Optical Flow Analysis. New York: Siggraph Asia, Association for Computing Machinery. Online: https://doi.org/10.1145/3145690.3145697
MANTOVANI, Fabrizia – CASTELNUOVO, Gianluca (2003): Sense of Presence in Virtual Training: Enhancing Skills Acquisition and Transfer of Knowledge through Learning Experience in Virtual Environments. In RIVA, Giuseppe – DAVIDE, Fabrizio – IJSSELSTEIJN, Wijnand A. (szerk.): Being There: Concepts, Effects and Measurement of User Presence in Synthetic Environments. Amsterdam: Ios Press, 164–181. Online: https://doi.org/10.1089/109493103322725487
MARLOK Tamás (2021): Virtuálisvalóság-alapú taktikai szimulációs kiképző eszközök hazai fejlesztési lehetőségei. 2. rész: A technológia lehetőségei a kiképzés szemszögéből. Hadmérnök, 16(1), 161– 176. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2021.1.10
MARLOK Tamás (2022): A VR-eszközök alkalmazhatósága a taktikai kiképzésben. In Földi, László (szerk.): Szemelvények a katonai műszaki tudományok eredményeiből III. Budapest: Ludovika, 323–337.
MARTIROSOV, Sergo – BUREŠ, Marek – ZÍTKA, Tomáš (2022): Cyber sickness in Low-Immersive, Semi-Immersive, and Fully Immersive Virtual Reality. Virtual Reality, 26, 15–32. Online: https://doi.org/10.1007/s10055-021-00507-4
NALIVAIKO, Eugene et al. (2015): Cybersickness Provoked by Head-Mounted Display Affects Cutaneous Vascular Tone, Heart Rate and Reaction Time. Physiology & Behavior, 151, 583–590. Online: https://doi.org/10.1016/j.physbeh.2015.08.043
NÉMETH András – VIRÁGH Krisztián (2021): Virtuális valóság és haderő – katonai alkalmazási lehetőségek IV. rész. Haditechnika, 55(5), 2–7. Online: https://doi.org/10.23713/HT.55.5.01
NESBITT, Keith et al. (2017): Correlating Reaction Time and Nausea Measures with Traditional Measures of Cybersickness. Displays, 48, 1–8. Online: https://doi.org/10.1016/j.displa.2017.01.002
OISHI, Erika et al. (2016): Enhancement of Motion Sensation by Pulling Clothes. In Proceedings of the 2016 Symposium on Spatial User Interaction. New York: Association for Computing Machinery, 47–50. Online: https://doi.org/10.1145/2983310.2985749
RESPERGER István (2005): A nemzetközi terrorizmus ellenes küzdelem tapasztalatai és lehetséges stratégiái. In New Challenges in the Field of Military Sciences 2005: 3rd International Scientific Conference. Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 1–25.
RESPERGER István – KISS ÁLMOS Péter – SOMKUTI Bálint (2014): Aszimmetrikus hadviselés. Kis háborúk nagy hatással. Budapest: Zrínyi.
STANNEY, Kan et al. (2020): Identifying Causes of and Solutions for Cybersickness in Immersive Technology. International Journal of Human–Computer Interaction, 36(19), 1783–1803. Online: https://doi.org/10.1080/10447318.2020.1828535
Stott, J. R. R. (1986): Mechanisms and Treatment of Motion Illness. In Davis, Christopher J. et al. (szerk.): Nausea and Vomiting: Mechanisms and Treatment. Berlin: Springer, 110–129. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-642-70479-6_9
SZUHAI Ilona – TÁLAS Péter (2017): A 2015-ös európai migrációs és menekültválság okairól és hátteréről. In TÁLAS Péter (szerk.): Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság. Budapest, Dialóg Campus, 9–34.
TRELEAVEN, Julia et al. (2015): Simulator Sickness Incidence and Susceptibility During Neck Motion-Controlled Virtual Reality Tasks. Virtual Reality, 19(3–4), 267–275. Online: https://doi.org/10.1007/s10055-015-0266-4
WEECH, Séamas – KENNY, Sophie – BARNETT-COWAN, Michael (2019): Presence and Cybersickness in Virtual Reality Are Negatively Related: A Review, 10(158), 1–19. Online: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.00158
WOODBERRY, Andrew (2017): Government Divisions to Use VR for Training. Online: https://readwrite.com/2017/10/26/government-vr-uses/