Az álhírekkel kapcsolatos informálás és az oltakozás közötti összefüggések empirikus vizsgálata
Copyright (c) 2024 Molnár Ákos Ádám
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
2019. decemberben Vuhanban jelent meg a napjainkra már mindenki által ismert és azóta világjárvánnyá nyilvánított Covid–19. A vírussal együtt azonban felerősödtek az álhírek és az ezzel kapcsolatos dezinformálás. Az álhírek és azok terjedése több csatornán is meg tud valósulni, azonban napjainkban ez a legerőteljesebben az online térben történik. 2020 tavaszán a World Health Organization az „infodemic” kifejezéssel, azaz amikor túl sok információ, köztük rengeteg megtévesztő jelenik meg egy járvánnyal kapcsolatban, mutatott rá, hogy nemcsak a vírus, de a vele kapcsolatos dezinformáció, vagyis félreinformálás is ugyanolyan mértékben terjed a világon. Jelenleg még mindig ebben a korszakban élünk, a „post truth” árnyékában, amikor a különböző híreket gyakrabban hisszük el az érzelmi töltöttségük alapján, mintsem valóságtartalmuk vagy forrásuk alapján, jelentősen befolyásolva a társadalom informáltságát. Kutatásom fő célja a koronavírussal kapcsolatos álhírek és érzelmek vizsgálata. Ezen belül az álhírek fajtáit, terjedését és hallgatóságra tett hatásait vizsgáltam. Online felületeken végzett kulcsszóelemzést alkalmazva az álhírek terjedését, annak ütemét és miértjét kutattam. Továbbá kérdőíves elemzést alkalmazva vizsgáltam a világjárvánnyal kapcsolatos álhírek elfogadását, illetve az aggodalmat, fenyegetettséget és fogékonyságot – utóbbi hármat összesítve észlelések néven elemeztem. A kapott adatokat később különböző statisztikai módszerekkel vizsgáltam az IBM SPSS nevű programban. Az adatok alapján megállapítottam, hogy a vakcinákkal kapcsolatos álhírek kivételével, azok a Covid–19-cel kapcsolatos álhírek, amelyek a vírus megjelenésekor voltak a legnépszerűbbek, az első hullám idején voltak a legelterjedtebbek, szemben a többivel. Bebizonyítottam, hogy a vírus ellen megalkotott ellenanyagok megjelenésével és tömeges használatával az álhírek online megjelenése ismét megerősödött. Statisztikai elemzés során bebizonyítottam, hogy az álhírekben való hiszékenység alapján képzett csoportok összefüggést mutatnak a vírussal kapcsolatos érzékeléseikkel. Megállapítottam, hogy a különböző álhírekre adott válaszok összefüggenek az adott személyek oltakozási hajlandóságával.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
ANNONI MANGHI, Rita et al. (2011): Khat Use: Lifestyle or Addiction? Journal of Psychoactive Drugs, 41(1), 1–10. Online: https://doi.org/10.1080/02791072.2009.10400669
BÁNYÁSZ Péter (2022): A Covid-oltásokkal kapcsolatos érzelmek vizsgálata Magyarországon, Magyar Tudomány, 133(5), 601–609. Online: https://doi.org/10.1556/2065.183.2022.5.6
BÁNYÁSZ Péter et al. (2019): Lélektani műveletek a közösségi médiában. In AUER Ádám – JOÓ Tamás (szerk.): Hálózatok a közszolgálatban. Budapest: Dialóg Campus, 111–133.
BÁNYÁSZ, Péter – NAGY, Gréta – MOLNÁR, Ákos (2023): Empirical Studies of COVID-19 Related Fake News. Hadtudomány, 33(E-szám), 20–36. Online: https://doi.org/10.17047/Hadtud.2023.33.E.20
BÁNYÁSZ Péter – TÓTH András – LÁSZLÓ Gábor (2022): A koronavírus oltással kapcsolatos állampolgári attitűd vizsgálata szentimentanalízis segítségével. Információs Társadalom, (22)1, 99–125. Online: https://doi.org/10.22503/inftars.XXII.2022.1.6
BITAR, Ahmad Naoras, et al. (2021): Misinformation, Perceptions Towards COVID-19 and Willingness to Be Vaccinated: A Population-Based Survey in Yemen. Scientific Communication and Education, 2021. február 25. Online: https://doi.org/10.1101/2021.02.25.432838
CSALLNER András Erik [é. n.]: Bevezetés az SPSS statisztikai programcsomag használatába. Online: http://www.jgypk.hu/tamop15e/tananyag_html/spss/
FARKAS Tibor (2023): kommunikációs és információs rendszerek értelmezése napjainkban: Követelmények és kihívások. In TÓTH András (szerk.): Új típusú kihívások az infokommunikációban. Budapest: Ludovika, 11–30.
Google adatvédelmi irányelvek [é. n.]. Online: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
INÁNCSI Mátyás – TIBOR Farkas (2022): Álhírek ellenőrzése a közösségi médiafelületeken a COVID-19 járvány alatt. Hadtudomány, 32(E-szám), 42–53. Online: https://doi.org/10.17047/Hadtud.2022.32.E.42
MAYER Annamária (2018): A Likert-skála fogalma és 3 fajta módszer az elemzésére. Online: https://spssabc.hu/kutatasmodszertan/likert-skala-fogalma-elemzese/
NÉMETH, András – MAGYAR, Sándor (2020): An Investigation of Data Used to Support Contact Tracing to Curb the Spread of Covid-19 Pandemic from the Aspect of Possible National Security Application (Part 1). National Security Review, 6(2), 52–64.
NÉMETH, András – MAGYAR, Sándor (2021): An Investigation of Data Used to Support Contact Tracing to Curb the Spread of Covid-19 Pandemic from the Aspect of Possible National Security Application (Part 2.). National Security Review, 7(1), 218–231.
SAJTOS László – MITEV, Ariel (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea.
Statistics [é. n.]: Kruskal-Wallis H Test using SPSS Statistics. Online: https://statistics.laerd.com/spss-tutorials/kruskal-wallis-h-test-using-spss-statistics.php