Markov-láncok alkalmazása az aszályos napok valószínűségének megállapítására Budapest térségében
Copyright (c) 2024 Jánosi Andrea, Fekete Árpád, Szám Dorottya
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A klímaváltozás egyik hatása hazánkban az aszályos időszakba eső napok számának növekedése. Ennek következtében egyre nagyobb szükség van a hatékony csapadékvíz-gazdálkodásra, valamint a hőhullámok elleni védekezésre. Budapest térségének csapadékadatait felhasználva becslést adunk arra, hogy a jövőben mekkora eséllyel fog egy nap aszályos időszakba esni. Egy viszonylag új vizsgálati módszert, a Markov-láncok elméletét használtuk fel a budapesti csapadékadatsorok elemzéséhez. Hipotézisvizsgálattal azt is bizonyítottuk, hogy az aszályos időszakok között eltelt idő exponenciális eloszlást követ.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Alizadeh, A. (2013): The Principles of Applied Hydrology.36th Edition. Mashhad: Imam Reza University, Mashhad.
Bartholy Judit et al. (2011): Hazai éghajlati tendenciák. In Bartholy Judit – Bozó László – Haszpra László (szerk.): Klímaváltozás – 011, Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére.Budapest: Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke, 146–169.
Bokros Kinga – Lakatos Mónika (2022): Hőhullámok Magyarországon.Országos Meteorológiai Szolgálat. Online: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3196&hir=Hohullamok_Magyarorszagon
Fekete Árpád − Keve Gábor (2020): A csapadékösszegek és az aszályos időszakok vizsgálata Markov-láncokkal. Hidrológiai Közlöny, 100(4), 60−70.
Fiala Károly et al. (2018): Development of an Operational Drought and Water Scarcity Monitoring System in Hungary. Global Water Partnership.
Földi, László – Padányi, József (2022): Climate Change as a Challenge to the Armed For¬ces. Sodobni Vojaski Izzivi/Contemporary Military Challenges, 24(4), 37–48. Online: https://doi.org/10.33179/bsv.99.svi.11.cmc.24.4.2
Freidooni, Farnood – Ataei, Hooshmand – Shahriar, Fatemeh (2015): Estimating the Occurence Probability of Heat Wave Periods Using the Markov Chain Model. Journal of Sustainable Development, 8(2), 26–45. Online: https://doi.org/10.5539/ jsd.v8n2p26
Haan, C.T. – Allen, D. M. – Street, J. O. (1976): A Markov Chain Model for Daily Rainfall. Water Resources Research, 12(3), 443−449. Online: https://doi.org/10.1029/ WR012i003p00443
Karlin, Samuel – Taylor, Howard M. (1985): Sztochasztikus folyamatok. Budapest: Gondolat.
Kocsis Károly szerk. (2018): Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet.Budapest: MTA CSFK Földrajztudományi Intézet.
Kohut László (2008): Extrém fizikai terhelésnek kitett katonai állomány keringési és élettani vizsgálata. PhD-disszertáció. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Katonai Műszaki Doktori Iskola.
Kontur István et al. (1993): Hidrológiai számítások.Budapest: Akadémiai.
KSH (2022): Főbb növénykultúrák terméseredményei.Online: https://www.ksh.hu/s/kiadva-nyok/fobb-novenykulturak-termeseredmenyei-2022/index.html
Lakatos Mónika et al. (2014): A klímaváltozás magyarországi jelei. Légkör, 59(4), 158−163.
Lakatos Mónika (2019): Korábban kezdődő vegetációs időszak − Előny vagy hátrány? Agrofórum, 30(2), 14−16.
Markov, A. A. (1906): Rasprostranenie zakona bol’shih chisel na velichiny, zavisyaschie drug ot druga. Izvestiya Fiziko-matematicheskogo obschestva pri Kazanskom universitete, 2-ya seriya, 15(94), 135–156.
Mesterházy Ildikó et al. (2015): A vegetációs időszak számításának módszerei. Agrofórum Extra, 61. 40−41.
Moran, Daniel S. et al. (2023): Beating the Heat: Military Training and Operations in the Era of Global Warming. Journal of Applied Physiology, 135(1), 60–67. Online: https://doi.org/10.1152/japplphysiol.00229.2023
Országos Meteorológiai Szolgálat (2022). Online: https://www.met.hu/eghajlat/eghaj-latvaltozas/megfigyelt_hazai_valtozasok/homerseklet_es_csapadektrendek/ csapadek_szelsosegek
Padányi József – Halász László (2012): A klímaváltozás hatásai.Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Palmer, Wayne C. (1965): Meteorological Drought. Research Paper No. 45. Washington: Office of Climatology.
Pálfai Imre (2004): Belvizek és aszályok Magyarországon.Hidrológiai tanulmányok.[h. n.]: Közlekedési Dokumentációs Kft.
Rácz Tibor – Waltner István – Gelybó Györgyi (2022): Városi csapadékvízgyűjtő tározó méretének vizsgálata az 901−2020 időszak napi meteorológiai adatai alapján. Journal of Central European Green Innovation, 10(2), 38−58. Online: https://doi.org/10.33038/jcegi.3553
Radics Judit (2016): A klímaváltozás – elsősorban a hőség – lehetséges hatásai az emberi szervezet működésére, különös tekintettel a pszichiátriai gyógyszereket szedő páciensekre. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 18(1), 39−44.
Seneta, Eugene (1996): Markov and the Birth of Chain Dependence Theory. International Statistical Review, 3(64), 255−263. Online: https://doi.org/10.2307/1403785
Tárik Meszár – Párducz Árpád (2023): Migrációs helyzet a csúcstalálkozók után − A déli határszakasz aktualitásai.Migrációkutató Intézet Gyorselemzések 2023/6.
Urbán L. (1993): Az aszály fogalma és jelentősége. In Beszámolók 1989.Budapest: OMSZ, 113−135.
Jogi forrás
évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más termé¬szeti kockázatok kezeléséről