Alkalmas-e a kavitációs vízkezelés az algavirágzások csúcsainak letörésére?
Copyright (c) 2024 Ács Éva, Bíró Tibor, Béres Deák László, Duleba Mónika, Grigorszky István, Kiss Keve Tihamér, Németh Zoltán, Papp András, Vadkerti Edit
![Creative Commons License](http://i.creativecommons.org/l/by-nc-nd/4.0/88x31.png)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Egy kísérleti kavitációs berendezés tervezésével, létrehozásával és kisüzemi alkalmazásával a szennyezett vizek egyik lehetséges tisztítási módját vizsgáltuk. A kísérleti berendezés mobil kivitelű, és alkalmas különböző szennyezettségű vizek tisztítására. Bemutatjuk a kavitáció hatását különböző mikroszkopikus méretű élőlényekre. Először egy hígított zöldalgatenyészetet vizsgáltunk, megállapítottuk, hogy 16–32 perces kavitáció több mint 10–20%-kalcsökkenti a klorofillkoncentrációt és az ép sejtek arányát. Biológiailag bontható szennyvízzel kevert algás halastóvízben, kavitáció hatására a cianobaktériumok, ostoros algák mennyisége 40–80%-kalcsökkent, a zöldalgáknál minimális volt a csökkenés. Ezeknél a méréseknél síkszelepes, nagynyomású kavitációgenerátort alkalmaztunk. Bizonyítottuk,
hogy a hajók ballasztvize és a szennyvizek mikrobiótája mennyiségének csökkentésére a kavitációs vízkezelés ígéretes megoldásnak tekinthető, de figyelemmel kell lenni arra, hogy csak elpusztul a mikrobióta, de nem tűnik el a vízből.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Carlton, James T. – Geller, Jonathan B. (1993): Ecological roulette: the global trans¬port of nonindigenous marine organisms. Science, 261(5117), 78–82. Online: https://doi.org/10.1126/science.261.5117.78
Chu, Ka Hou et al. (1997): A Biological Survey of Ballast Water in Container Ships Entering Hong Kong. Hydrobiologia, 352, 201–206. Online: https://doi. org/10.1023/A:1003067105577
Dular, Matevž et al. (2016): Use of Hydrodynamic Cavitation in (Waste) Water Treat¬ment. Ultrasonics Sonochemistry, 29, 577–588. Online: https://doi.org/10.1016/j. ultsonch.2015.10.010
Könözsy László (2020): A kavitációs áramlások szimulációja. A létező modellek, módszerek ismertetése, kritikai elemzése. Szakirodalom-kutatás. Beszámoló. Miskolc: Miskolci Egyetem, Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke. Kézirat.
Mittal, Rochak – Ranade, Vivek (2023): Bioactives from Microalgae: A Review on Process Intensification Using Hydrodynamic Cavitation. Journal of Applied Phycology, 35, 1129–1161. Online: https://doi.org/10.1007/s10811-023-02945-w
Németh Zoltán (2018): Kavitációs folyamatok. Szakdolgozat. Budapest: Budapesti Műszaki Egyetem.
Promptov, M. A. et al. (2017): Szennyvízkezelés kavitációval.Tambovi Műszaki Egyetem közleményei.
Reskóné Nagy Mária – Törökné Kozma, Andrea (2000): Toxic Microcystis aeruginosa in Lake Velencei. Environmental Toxicology, 15, 554–557. Online: https:// doi.org/10.1002/1522-7278(2000)15:5<554::AID-TOX28>3.0.CO;2-Y
Song, Yongxing et al. (2022): Hydrodynamic Cavitation as an Efficient Water Treat¬ment Method for Various Sewage: A Review. Water Science & Technology, 86(2), 302–320. Online: https://doi.org/10.2166/wst.2022.201
Vasas Gábor (2011): Hatóanyagok, speciális anyagcseretermékek fotoszintetizáló algaszervezetek tömegprodukcióiból. Hidrológiai Közlöny, 91(6), 107–109.
Vörös Lajos (2019): Fecskemoszat és cianobaktérium invázió 2019 nyarán a Balatonban. Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 2019. szeptember 11. Online: https://www.blki.hu/ rendkivui_balatoni_vizviragzas
Wu, Zhilin et al. (2012): Removal of Blue-Green Algae Using the Hybrid Method of Hydrodynamic Cavitation and Ozonation. Journal of Hazardous Materials, 235–236, 152–158. Online: https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2012.07.034