A Beavatkozó Állomány kondicionális képességei fejlesztésének új irányai, különös tekintettel a proprioceptív módszerek alkalmazására

Absztrakt

A fegyveres és rendvédelmi szervek beavatkozó állománya mindennapi munkája során enormis megterheléseknek, szélsőséges egészségkárosító hatásoknak és extrém baleseti veszélynek van kitéve. A szervezetük számára nem csak kifejtett izommunka jelent terhelést, hanem speciális hatások is, mint például a tűzoltói munkavégzésben jelentkező hipertermia és a dehidráció. Ugyanakkor a teljesítőképesség csökkenésében, a fáradásban központi idegrendszeri, szabályozási tényezők is meghatározó szerepet játszanak, ezért ezeket a kondicionális képességek vizsgálatánál és a fejlesztés során egyaránt figyelembe kell venni.
A kockázatmenedzsment oldaláról kiemelkedő fontosságú megvizsgálni minden olyan lehetőséget, melyekkel csökkenthetők az állomány mortalitási-, morbiditási mutatói, redukálható a maradandó egészségkárosodások és a táppénzes napok száma, ugyanakkor maximalizálható a szolgálatban, szakmai kiteljesedésben eltöltött évek száma, illetve a várható életminőség.
A szerző a jelen közleményben a kondicionális képesség-fejlesztés új irányát, a proprioceptív módszerek alkalmazását mutatja be, amelyek képesek komplex megoldást nyújtani a prevenció, a fizikai felkészülés és a rehabilitáció területén egyaránt.