„Torkunkon akadt szavak” – Angolszász kényszerek a szervezetikommunikációkutatásban és -oktatásban

doi: 10.59648/filologia.2025.3-4.7

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a public relations (PR) szakterületén tapasztalható magyar–angol kevert nyelvhasználat jelenségéről. A vizsgálat fókuszában az egyetemi oktatókra nehezedő szakmai és nyelvi elvárások állnak, különös tekintettel a nyelvi megfeleltetés kihívásaira a szervezeti kommunikáció oktatásában és kutatásában. Kiindulópontként a 2021-es PR-iparági jelentés szolgál, amely az utolsó átfogó, nyilvánosan elérhető hazai dokumentumként hiteles képet nyújt a szakma aktuális nyelvhasználati tendenciáiról, illetve a közönséghez szóló nyelvi gyakorlatokról. A tanulmány rámutat arra, hogy a tudományos igényű, ugyanakkor nyelvileg árnyalt kommunikáció mind az oktatók, mind a tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó szakemberek számára komoly dilemmákat vet fel. A teljes nyelvi megfeleltetés sok esetben lehetetlen, ugyanakkor a terminológia mechanikus átvétele, a fordítás teljes mellőzése sem kínál kielégítő megoldást. E kettősség nyelvhasználati és oktatásmódszertani vonatkozásainak feltárása révén a tanulmány a tudományos nyelvhasználat tudatosításához kíván hozzájárulni a nyelvi idegenség és alkalmazkodás kontextusában.

Kulcsszavak:

tudománykommunikáció public relations szakterminológia kommunikációtudomány

Hogyan kell idézni

Kriskó, E. (2025). „Torkunkon akadt szavak” – Angolszász kényszerek a szervezetikommunikációkutatásban és -oktatásban. Filológia.Hu, 16(3–4), 88–102. https://doi.org/10.59648/filologia.2025.3-4.7

Hivatkozások

Szakirodalom

Aczél Petra – Veszelszki Ágnes 2018: Egy új tudománykommunikációs modell szükségességéről. A SCIXCOM-modell. Jel-Kép 2018/4: 4–18. Online: https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2018.4.5

András Ferenc 2010: A kommunikációs tér filozófiája. Doktori értekezés. Pécs: PTE BTK Filozófia Doktori Iskola. Online: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/8021/andras-ferenc-phd-2010.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Bárczi Géza – Országh László (szerk.) 1959–1962: Szaktudomány. In: Bárczi Géza – Országh László (szerk.) 1959–1962: A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. Online: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/sz-4A3C0/szaktudomany-4A7F6/

Benkő Loránd 1967: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Bozcaga, Tugba – Cansunar, Asli 2023: The Education Backlash. How Assimilative Primary School Education Affects Insurgency in Areas of Ethnic Conflict. Helsinki: WIDER Working Paper 2023/50 UNU-WIDER. Online: https://doi.org/10.35188/UNU-WIDER/2023/358-1

Demeter Márton 2024: Önálló tudomány-e a kommunikáció- és médiakutatás? In: Medias Res 2024/1: 22–41. Online: https://doi.org/10.59851/imr.13.1.2

Elekfi László 1988: A szaknyelvi szókincs nemzetközi rétegéről. In: Kiss Jenő – Szűts László (szerk.) 1988: A magyar nyelv rétegződése. I. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó. 275–283.

Fairclough, Norman 1999: Global Capitalism and Critical Awareness of Language. Language Awareness 8(2): 71–83. Online: https://doi.org/10.1080/09658419908667119

Fóris Ágota 2014: A szaknyelvek terminológiai szempontú megközelítése. In: Veszelszki Ágnes – Lengyel Klára (szerk.): Tudomány, technolektus, terminológia – a tudományok, szakmák nyelve. Budapest: Éghajlat Könyvkiadó. 27–36.

Graham, Loren – Lepenies, Wolf – Wingart, Peter 1983: Functions and uses of disciplinary histories. Dordrecht–Boston–Lancester: D. Reidel Publishing Company. Online: https://doi.org/10.1007/978-94-009-7035-9

Hyland, Ken 2012: Disciplinary Identities: Individuality and Community in Academic Discourse. Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1017/9781009406512

Hyland, Ken 2015: Genre, Discipline and Identity. Journal of English for Academic Purposes Vol. 19: 32–43. Online: https://doi.org/10.1016/j.jeap.2015.02.005

Keményé Horváth Zsuzsanna – Kovács Marcell (szerk.) 2024: Népszámlálási atlasz, 2022. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. Online: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/nepszamlalasi_atlasz_2022.pdf

Kukoda Bernadette 1996: A public relations elméletéről, M&M 1996/3: 44–50.

Morita, Naoko 2000: Discourse Socialization through Oral Classroom Activities in a TESL Graduate Program. TESOL Quarterly 34/2: 279–310. Online: https://doi.org/10.2307/3587953

Myers, Greg 2003. Discourse Studies of Scientific Popularization: Questioning the Boundaries. Discourse Studies 5/2: 265–279. Online: https://doi.org/10.1177/1461445603005002006

Myers, Robert H. – Verheggen, Claudine 2016: Donald Davidson’s Triangulation Argument. A Philosophical Inquiry. Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781315885117

Németh Márta (1993): A public relations nemzetközi értelmezései; a külföldi tapasztalatok hazai alkalmazásának lehetőségei és nehézségei. Kandidátusi értekezés. Budapest.

Pooley, Jefferson 2008: The new history of mass communication research. In: Park, David – Pooley, Jefferson (ed): The History of Media and Communication Research: Contested Memories. New York: Peter Lang.

Pooley, Jefferson 2017: Wilbur Schramm and the “Four Founders” History Of U.S. Communication Research. Communications, Media, Design 4/2: 5–18.

Sallot, Lienne M. – Cameron, Glen – Weaver-Lariscy, Ruth A. 1998: PR Educators and Practitioners Identify Professional Standards. Journalism and Mass Communication Educator 53/2: 19–30. Online: https://doi.org/10.1177/107769589805300

Simons, Peter – Park, David W. 2016: The International History of Communication Study. Routledge.

Swales, John M. 1990: Genre Analysis. English in academic and research settings. Cambridge–New York: Cambridge University Press.

Tattay Levente 2010: A merchandising, a szellemi alkotások jogának interdiszciplináris területe. Magyar Jog 2010/2: 84–93.

Verheggen, Claudine 2007: Triangulating with Davidson. The Philosophical Quarterly 57/226: 96–103. Online: https://doi.org/10.1111/j.1467-9213.2007.471.x

Források

Bognár Gergely 2021: „PR” VAGY „pr”? PR Herald. Online: https://prherald.hu/pr-vagy-pr/

Display. Médiapédia 2025b, Budapest: Neo Interactive Kft., 2025. Online: http://mediapedia.hu/display

Fenntarthatósági kommunikációs stratégiák, Oktatóinkról (Szőke Ágnes). Budapesti Corvinus Egyetem. Online: https://www.uni-corvinus.hu/post/landing-page/executive-kepzesek-a-corvinuson/fenntarthatosagi-kommunikacios-strategiak-executive-kepzes/

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2004: Helyesírás. Budapest: Osiris Kiadó.

Merchandising. Médiapédia 2025a. Budapest: Neo Interactive Kft., 2025. Online: http://mediapedia.hu/merchandising

Merchandising. Wikipédia. A szabad enciklopédia. Online: https://hu.wikipedia.org/wiki/Merchandising

Polcszerviz. Médiapédia. Budapest: Neo Inetractive Kft., 2025. Online: http://mediapedia.hu/polcszerviz

PR Trendriport 2021. Magyar Public Relations Szövetség. Budapest, 2021. október 26. Online: https://www.prtrendriport.hu/pr-trendriport/#letoltes

Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda 2011: pr- és sajtóosztály. Online: https://e-nyelv.hu/2011-09-16/pr-es-sajtoosztaly/

Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda 2016: PR ~ pr. Online: https://e-nyelv.hu/2016-02-12/pr-pr/

Tótfalusi István 2001: píár. In: Tótfalusi István (szerk.) 2001: A magyar nyelv etimológiai szótára. Budapest: Arcanum Adatbázis.

Wobbler. Médiapédia 2025c: Budapest: Neo Interactive Kft. Online: http://mediapedia.hu/wobbler