Harc a magyar nyelvért a reformkorban

  • Heil Kristóf
doi: 10.59648/filologia.2025.3-4.2

Absztrakt

A magyar nyelvi mozgalom a polgári átalakulásért folytatott bő fél évszázados küzdelem fontos részét képezte 1790 és 1844 között. A 18. század végéig a hivatalos élet nyelve a latin volt Magyarországon. Majd a felvilágosult abszolutizmus birodalomegységesítő törekvései a németet kívánták előnyben részesíteni, ami a magyar rendek határozott ellenállásába ütközött. 1790 és 1844 között a magyar nyelv hivatalossá tételéért folytatott küzdelemben a politikai nemzet – a kiváltságokkal bíró rendek – egyre szélesebb körének volt a célja, hogy a magyar váljon az államigazgatás, oktatás és törvénykezés nyelvévé. A korszakban a hagyományos politikai tér kiszélesedett: az uralkodó önkényétől függő rendi országgyűlés és a nemesi vármegye közgyűlései mellett az ún. országos rendszeres bizottságok munkája és azok által előkészített törvénytervezetek vármegyei megvitatása lehetőséget teremtett a liberális ellenzék megszervezésére.

Kulcsszavak:

anyanyelv nyelvi mozgalom politikai nyelv nyelvtörvény törvényalkotás

Hogyan kell idézni

Heil, K. (2025). Harc a magyar nyelvért a reformkorban. Filológia.Hu, 16(3–4), 22–31. https://doi.org/10.59648/filologia.2025.3-4.2

Hivatkozások

Balázs Géza 2013: Nyelvi szuverenitás. A nemzeti nyelvek és kultúrák változó helyzete az önrendelkezés és az identitás összefüggésében. Magyar Tudomány 2013/4: 453–458.

Ballagi Géza 1888: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Budapest: Franklin Társulat.

Barta István 1966: A fiatal Kossuth. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Benda Kálmán 1978: Emberbarát vagy hazafi. Budapest: Gondolat Kiadó

Benda Kálmán 1980: A polgári forradalom magyar előfutárai. In: Vörös Károly (szerk.): Magyarország története 1790–1848. 1. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Csekey István 1938: A magyar nemzetfogalom. Szeged: n. a.

Dobszay Tamás 2019: A rendi országgyűlés utolsó évtizedei (1790–1848). Budapest: Országház Könyvkiadó.

Dümmerth Dezső 1963: Herder jóslata és forrásai. Filológiai Közlöny 1963/10.

Erdmann Gyula 2014: Szabadság és tulajdon. Az 1839–40. évi országgyűlés története. Budapest: Országgyűlés Hivatala.

Gergely András 1974: A „rendszeres bizottsági munkálatok” szerepe a magyar reformmozgalom kibontakozásában. Tiszatáj 6: 37–41.

Grünwald Béla 1888: A régi Magyarország 1711–1825. Budapest: Franklin-Társulat.

Hárs Endre 2012: Herder tudománya. Az elgondolhatóság határain a késő 18. században. Pozsony: Kalligram.

Heil Kristóf Mihály 2020: „Embernek születtünk, polgárnak neveltettünk.” – Nógrád vármegye észrevételei a közoktatás és a magyar nyelv ügyében (1831–1832). In: Nagy Noémi (szerk.): Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században. Budapest: Gondolat Kiadó. 99–116.

Heil Kristóf Mihály 2023: A polgári átalakulás előzményei: az operátumok rövid története (1791–1832). In: Heil Kristóf Mihály (szerk.): Az országbírói bíráskodástól a koncepciós perekig. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. 99–120. Online: https://doi.org/10.36250/01111_06

Herder Johann Gottfried 1978: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról és más írások. Budapest: TIT Gondolkodók Kiadó.

Hőnich Henrik 2023: Ki az igazi hazafi? Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó.

Marczali Henrik 1898: Magyarország története a Szatmári békétől a Bécsi Congressusig 1711–1815. In: Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története. Nyolcadik kötet. Budapest.

Marczali Henrik 1907: Az 1790–91. országgyűlés. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Mészáros István 1981: Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-os kiadású magyar nyelvű fordítása. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Mikó Imre 1943: A magyar államnyelv kérdése a magyar országgyűlés előtt 1790–1825. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Online: https://doi.org/10.36240/etf-160

Nagy Noémi 2019: A hatalom nyelve – a nyelv hatalma: Nyelvi jog és nyelvpolitika Európa történetében. Budapest: Dialóg Campus Kiadó – Nordex Kft. 157–168.

Pajkossy Gábor 2005: A nemzeti ébredés kezdetei. In: Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Budapest: Osiris Kiadó.

Szekfű Gyula 1926: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéből. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.

Terestyéni Ferenc 1955: Az állami élet nyelve. In: Pais Dezső (szerk.): Nyelvünk a reformkorban. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Vörös Károly 1980: A rendi alkotmány körülsáncolása és modernizálásának kezdetei. In: Vörös Károly (szerk.): Magyarország története 1790–1848. 1. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó.