The Fight for the Hungarian Language during the Reform Era
Abstract
Between 1790 and 1844, the Hungarian language movement played a significant role in the half-century-long struggle for civil transformation. Until the end of the 18th century, Latin remained the official language in Hungary. The efforts to make Hungarian the official language – led by the privileged estates and an increasingly broad segment of the political nation – sought to establish it as the language of state administration, education, and legislation. During this period, the traditional political arena expanded: in addition to the Diet, which was dependent on the arbitrary will of the ruler, and the assemblies of the noble counties, the work of the so-called regular committees and the discussion of the draft laws prepared by them in the counties created an opportunity for the liberal opposition to organize.
Keywords:
How to Cite
References
Balázs Géza 2013: Nyelvi szuverenitás. A nemzeti nyelvek és kultúrák változó helyzete az önrendelkezés és az identitás összefüggésében. Magyar Tudomány 2013/4: 453–458.
Ballagi Géza 1888: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Budapest: Franklin Társulat.
Barta István 1966: A fiatal Kossuth. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Benda Kálmán 1978: Emberbarát vagy hazafi. Budapest: Gondolat Kiadó
Benda Kálmán 1980: A polgári forradalom magyar előfutárai. In: Vörös Károly (szerk.): Magyarország története 1790–1848. 1. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csekey István 1938: A magyar nemzetfogalom. Szeged: n. a.
Dobszay Tamás 2019: A rendi országgyűlés utolsó évtizedei (1790–1848). Budapest: Országház Könyvkiadó.
Dümmerth Dezső 1963: Herder jóslata és forrásai. Filológiai Közlöny 1963/10.
Erdmann Gyula 2014: Szabadság és tulajdon. Az 1839–40. évi országgyűlés története. Budapest: Országgyűlés Hivatala.
Gergely András 1974: A „rendszeres bizottsági munkálatok” szerepe a magyar reformmozgalom kibontakozásában. Tiszatáj 6: 37–41.
Grünwald Béla 1888: A régi Magyarország 1711–1825. Budapest: Franklin-Társulat.
Hárs Endre 2012: Herder tudománya. Az elgondolhatóság határain a késő 18. században. Pozsony: Kalligram.
Heil Kristóf Mihály 2020: „Embernek születtünk, polgárnak neveltettünk.” – Nógrád vármegye észrevételei a közoktatás és a magyar nyelv ügyében (1831–1832). In: Nagy Noémi (szerk.): Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században. Budapest: Gondolat Kiadó. 99–116.
Heil Kristóf Mihály 2023: A polgári átalakulás előzményei: az operátumok rövid története (1791–1832). In: Heil Kristóf Mihály (szerk.): Az országbírói bíráskodástól a koncepciós perekig. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. 99–120. Online: https://doi.org/10.36250/01111_06
Herder Johann Gottfried 1978: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról és más írások. Budapest: TIT Gondolkodók Kiadó.
Hőnich Henrik 2023: Ki az igazi hazafi? Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó.
Marczali Henrik 1898: Magyarország története a Szatmári békétől a Bécsi Congressusig 1711–1815. In: Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története. Nyolcadik kötet. Budapest.
Marczali Henrik 1907: Az 1790–91. országgyűlés. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Mészáros István 1981: Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-os kiadású magyar nyelvű fordítása. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Mikó Imre 1943: A magyar államnyelv kérdése a magyar országgyűlés előtt 1790–1825. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Online: https://doi.org/10.36240/etf-160
Nagy Noémi 2019: A hatalom nyelve – a nyelv hatalma: Nyelvi jog és nyelvpolitika Európa történetében. Budapest: Dialóg Campus Kiadó – Nordex Kft. 157–168.
Pajkossy Gábor 2005: A nemzeti ébredés kezdetei. In: Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Budapest: Osiris Kiadó.
Szekfű Gyula 1926: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéből. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
Terestyéni Ferenc 1955: Az állami élet nyelve. In: Pais Dezső (szerk.): Nyelvünk a reformkorban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vörös Károly 1980: A rendi alkotmány körülsáncolása és modernizálásának kezdetei. In: Vörös Károly (szerk.): Magyarország története 1790–1848. 1. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó.