Full Issue
Study
The Collective Identities of Central Europeans in the Shadow of War, 2022–2025
War affects most seriously both personal and collective attachments. The ongoing Russian–Ukrainian war poses a direct security threat to the European Union and its citizens, and also has a significant impact on the EU’s economy, politics and society. The ongoing challenges to peace and stability in Europe are prompting a re-evaluation of national, regional, and European identities among EU citizens. The study focuses on the Visegrád countries – Hungary, Slovakia, Poland and the Chech Republic – where historical heritage, experiences as EU Member States over the past twenty years, and proximity to conflict have shaped distinct identity dynamics. Utilising a comparative approach informed by public opinion survey data, we are tracking the transformation
of collective identities in the period 2022–2025, capturing long-term trends and the effects of the war in Ukraine. What can we learn about the collective identity of EU citizens in the region? Has the war brought citizens closer to, or further away from the European Union? This study aims to present this dual dynamic and highlight the constantly changing interaction between national and European identity in a region that is geographically close to the war and located at the crossroads of historical memory and contemporary geopolitical turbulence.
A háború hatással van egyének kötődéseire, kollektív identitására. A jelenleg is zajló orosz–ukrán háború nemcsak közvetlen biztonsági fenyegetést jelent az Európai Unió és az európai uniós polgárok számára, de tovagyűrűző gazdasági, politikai és társadalmi hatásai révén a mindennapjaikat is meghatározza. Az unió polgárai a kontinens békéjének és stabilitásának kézzelfogható fenyegetéseivel szembesülnek, ami a nemzeti, regionális és európai hovatartozásuk újraértékelését is eredményezi. E tanulmány a visegrádi országokra – Magyarországra, Szlovákiára, Lengyelországra és Csehországra – fókuszál, ahol a történelmi örökség, az elmúlt húsz év európai uniós tagállamként megélt tapasztalatai és a konfliktus közelsége megkülönböztetett identitásdinamikát hoztak létre. A közvélemény-kutatási adatokon alapuló összehasonlító megközelítés alkalmazásával nyomon követjük a kollektív identitások átalakulását a 2022–2025 közötti időszakban, megragadva a hosszú távú trendeket és az ukrajnai háború hatásait. A biztonsági válságok, a geopolitikai közelség milyen hatással vannak a kollektív identitások konvergenciájára és divergenciájára? Vajon mit mutat a térségi uniós polgárok kollektív identitása? A háború közelebb vitte a polgárokat az Európai Unióhoz, vagy távolabb tőle? E tanulmány célja e kettős dinamika bemutatása, valamint az is, hogy rávilágítson a nemzeti és az európai identitás közötti, folyamatosan változó kölcsönhatásra egy olyan, a háborúhoz földrajzilag közeli régióban, amely a történelmi emlékezet és a kortárs geopolitikai turbulencia kereszteződésében helyezkedik el.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(80) "The Collective Identities of Central Europeans in the Shadow of War, 2022–2025" ["hu_HU"]=> string(81) "A közép-európaiak kollektív identitása a háború árnyékában, 2022–2025" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Koller Boglárka" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#720 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11011) ["email"]=> string(26) "koller.boglarka@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8572) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-5709-1116" ["url"]=> string(61) "https://antk.uni-nke.hu/tanszekek/europa-tanulmanyok-tanszek/" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1736) "Boglárka Koller (1974) is a full professor, researcher, head of Department of European Studies at the University of Public Service - Ludovika. She graduated at the Corvinus University, Budapest as an economist in 1998; she also holds an MA in Nationalism Studies from the Central European University and an MSc in European Studies from the London School of Economics and Political Science and a PhD in International Relations from Corvinus University. She habilitated in 2016 and was appointed as a full professor in 2020. She has numerous publications on European integration. Her latest volume on the political economy of the Eurozone was published by Routledge UK in 2021. https://www.routledge.com/The-Political-Economy-of-the-Eurozone-in-Central-and-Eastern-Europe-Why/Arato-Koller-Pelle/p/book/9781032034676
She has more than twenty years’ teaching experience in the area of European Studies at each level of education (BA, MA, PhD) in Hungary and worldwide. Apart from the academic roles, she has several leadership positions. She is the vice-rector of international affairs at the University of Public Service – Ludovika, member of the Board of the Hungarian United Nations Association, member of the Social Sciences Committee of the Hungarian Accreditation Committee and head of the Editorial Board of the European Mirror Scientific Journal and member of the Public Body of the Hungarian Academy of Sciences, Committee of Political Sciences. She is the elected vice-president of the Central European Political Science Association (CEPSA) since 2018.
" ["hu_HU"]=> string(1751) "Koller Boglárka (1974) egyetemi tanár, kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszék vezetője. 1998-ban szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Corvinus Egyetemen; emellett a Közép-Európai Egyetemen szerzett MA diplomát Nacionalizmus-tanulmányokból, a London School of Economics and Political Science-en pedig MSc fokozatot Európa-tanulmányokból, valamint PhD fokozatot nemzetközi kapcsolatokból a Corvinus Egyetemen. 2016-ban habilitált, 2020-ban pedig egyetemi tanárrá nevezték ki. Számos publikációja jelent meg az európai integrációról. Az eurózóna politikai gazdaságtanáról szóló legújabb kötete a Routledge UK gondozásában jelent meg 2021-ben. https://www.routledge.com/The-Political-Economy-of-the-Eurozone-in-Central-and-Eastern-Europe- Miért / Arato-Koller-Pelle / p / könyv / 9781032034676
Több mint húsz éves oktatói tapasztalattal rendelkezik az Európa-tanulmányok területén az oktatás minden szintjén (BA, MA, PhD) Magyarországon és világszerte. Az akadémiai szerepeken kívül számos vezető pozíciót tölt be. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi rektorhelyettese, a Magyar ENSZ Társaság elnökségi tagja, a Magyar Akkreditációs Bizottság Társadalomtudományi Bizottságának tagja és az Európai Tükör tudományos folyóiratának szerkesztőbizottságának elnöke. Tagja az MTA Köztestületének, a Magyra Politikatudományi Bizottságnak. A Közép-Európai Politikatudományi Társaság (CEPSA) választott alelnöke 2018 óta.
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Koller" ["hu_HU"]=> string(6) "Koller" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Boglárka" ["hu_HU"]=> string(9) "Boglárka" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(19) "európai identitás" [1]=> string(21) "kollektív identitás" [2]=> string(14) "Európai Unió" [3]=> string(23) "orosz–ukrán háború" [4]=> string(15) "Közép-Európa" [5]=> string(20) "visegrádi országok" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(17) "European identity" [1]=> string(19) "collective identity" [2]=> string(14) "European Union" [3]=> string(19) "Visegrád countries" [4]=> string(23) "Russian–Ukrainian war" [5]=> string(14) "Central Europe" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#733 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(45122) ["id"]=> int(6711) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8572) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Hidden Realism A Shift Away from Normative Foreign Policy
The European Union – as a sui generis political entity – possesses distinctive characteristics in its foreign policy as well. Since its creation, the goal of European integration has been to become a global actor. However, when examining the EU’s external relations, its activities are not limited to the Common Foreign and Security Policy (CFSP). According to the research, the EU’s foreign affairs beyond the CFSP also include actions toward third countries, such as enlargement and neighbourhood policies, the common commercial policy, and other donor programs and forms of cooperation. Both academic literature and the EU’s own interpretation describe the EU globally as pursuing what is professionally termed a “normative foreign policy.”
This has two main reasons. First, the EU is a political entity but not a state. As an actor lacking sovereignty, it does not possess unlimited freedom of action or full actor status in the international arena. Second, the EU focuses on promoting its values through normative instruments rather than classical (realist) foreign policy tools. This characteristic has been described as a “liberal grand strategy” or “normative power.”
However, since the Lisbon Treaty came into force, significant changes have occurred in EU foreign affairs. EU actions such as cooperation with Ukraine (political, military, and financial support programs), sanctions against Russia and Belarus (after the Crimea crisis and the 2022 war), agreements with Turkey on migration issues, and confrontations with China (over Taiwan and the Uyghurs) all indicate a departure from the normative character and a shift toward a more realist approach. The EU has begun moving toward classical foreign policy practices.
This study seeks to offer new theoretical interpretations of this emerging European foreign policy approach. By distinguishing partners based on symmetric and asymmetric mutual interests and analyzing different foreign policy actions, it demonstrates that, in certain cases, the EU follows a realist approach, albeit with a normative justification.
The research applied qualitative methods: the research questions were examined through semi-structured in-depth interviews with EU officials and process-tracing analysis.
" ["hu_HU"]=> string(2649) "Az Európai Unió – mint sui generis politikai entitás – sajátos jellemzőkkel bír a külpolitikájában is. Létrejötte óta az európai integráció célja, hogy globális szereplővé váljon. Azonban amikor az EU külkapcsolatait vizsgáljuk, annak tevékenységei nem korlátozódnak a közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) keretekre. A kutatás szerint az Európai Unió külügyei a KKBP-n kívül magukban foglalják a harmadik országok felé tett lépéseket is, mint például a bővítési és szomszédságpolitikai intézkedéseket, a közös kereskedelmi politikát vagy más donorprogramokat és együttműködéseket. Mind a szakirodalom, mind az EU saját értelmezése szerint az EU globális szinten a szakszerűen „normatív külpolitikának” nevezett irányvonalat követi. Ennek oka kettős: először is, az EU politikai entitás, de nem állam. Mint szuverenitással nem rendelkező szereplő, hiányzik számára a korlátlan cselekvési lehetőség, valamint a nemzetközi színtéren a teljes jogú aktori jelleg. Másodszor, az EU a normatív eszközök alkalmazásával összpontosít a számára fontos értékek előmozdítására, a klasszikus (realista) külpolitikai eszközök helyett. Ezt a jellemzőt „liberális nagy stratégiaként” vagy „normatív hatalomként” is jellemezték.
A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta azonban jelentős változások történtek az EU külügyeiben. Az EU tevékenységei, mint például az Ukrajnával való együttműködés (politikai, katonai és pénzügyi támogatási programok), szankciók Oroszország és Belarusz ellen (a krími válság és a 2022-es háború után), a Törökországra vonatkozó megállapodások a menekültkérdésről, a Kínával való összecsapások (Tajvan és az ujgurok miatt), mind a normatív karaktertől való eltávolodást és egy realistább megközelítést mutatnak. Az EU kezdett elmozdulni a klasszikus külpolitika felé.
Ez a munka új lehetséges elméleti értelmezéseket kíván adni ennek az új európai külpolitikai megközelítésnek. Azáltal, hogy megkülönbözteti a partnereket szimmetrikus és aszimmetrikus kölcsönös érdekek alapján, és elemzi a különböző külpolitikai lépéseket, azt bizonyítja, hogy adott esetekben az EU a realista megközelítést követi, de normatív indoklással.
A kutatás kvalitatív módszereket alkalmazott: a kérdésfelvetést az EU tisztviselőivel készített félig strukturált mélyinterjúkkal és folyamatkövető (process tracing) elemzéssel vizsgálta.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(42) "A Shift Away from Normative Foreign Policy" ["hu_HU"]=> string(48) "Elmozdulás a normatív külpolitikai irányból" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(14) "Hidden Realism" ["hu_HU"]=> string(17) "Rejtett realizmus" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Varga András" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#723 (6) { ["_data"]=> array(10) { ["id"]=> int(10989) ["email"]=> string(22) "vargaandras@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8562) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(201) ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Varga" ["hu_HU"]=> string(5) "Varga" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(4) "KKBP" [1]=> string(12) "külpolitika" [2]=> string(14) "Európai Unió" [3]=> string(21) "realista külpolitika" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(4) "CFSP" [1]=> string(15) "foreign affairs" [2]=> string(14) "European Union" [3]=> string(22) "realist foreign policy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#760 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(45123) ["id"]=> int(6712) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8562) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Precaution as a General Principle of Food Law versus Technological Innovation
The food law reform implemented in the early 2000s established the protection of human life and health as the overriding objective in the European Union. To ensure this, horizontal principles were defined, among which risk analysis and the precautionary principle stand out. If, with regard to the placing on the market of a foodstuff, it is impossible to determine with certainty the existence or extent of the alleged risk due to the insufficient, inconclusive or imprecise nature of the results of the studies carried out, but there is a real risk of harm to public health if the risk were to materialise, the precautionary principle justifies the adoption of restrictive measures (Case C-282/15 EUB). At the same time, an inappropriate or overly broad interpretation of this principle can become a general reference that hinders innovation (Case C-111/16 EUB).
Meanwhile, technological innovations implemented in recent years (sensor technology; robotics; artificial intelligence; blockchain technology, etc.) are also causing and may cause revolutionary changes in the food industry. According to industry representatives, these developments clearly help to increase the security of food supply. However, the precautionary principle also extends to the production processes behind finished products. So where is the line drawn between freedom of innovation, the desired security of supply and the enforcement of the precautionary principle? Under what interpretation can a horizontal framework become counterproductive, and in what cases can the unregulated use of certain technologies become dangerous?
" ["hu_HU"]=> string(1914) "A 2000-es évek elején megvalósult élelmiszerjogi reform az Európai Unióban mindenek felett érvényesülő célként rögzítette az emberi élet és egészség védelmét. Ennek biztosítására horizontális alapelveket határoztak meg, amelyek közül kiemelkedik a kozkázatelemzés és az elővigyázatosság elve. Amennyiben egy élelmiszer forgalomba hozatala tekintetében lehetetlennek bizonyul bizonyossággal meghatározni az állítólagos kockázat meglétét vagy terjedelmét az elkészített tanulmányok eredményének elégtelen, nem meggyőző vagy pontatlan jellege miatt, de a közegészséget ténylegesen fenyegető károsodás valószínűsége fennáll abban az esetben, ha az aggály beigazolódik, akkor az elővigyázatosság elve igazolja korlátozó intézkedések elfogadását (EUB C-282/15. sz. ügy). Egyúttal ezen elv nem megfelelő vagy túlságosan kiterjesztő értelmezése az innovációt akadályozó generális hivatkozási alappá válhat (EUB C-111/16. sz. ügy).
Mindeközben az elmúlt évek során megvalósuló technológiai innovációk (szenzortechnológia, robotika, mesterséges intelligencia, blockchain technológia stb.) az élelmiszeripar területén is forradalmi változásokat idéznek, idézhetnek elő. Ezek a fejlesztések az iparág képviselői szerint egyértelműen az élelmiszerellátás-biztonság fokozását segítik elő. Az elővigyázatosság elve azonban kiterjed a késztermékek mögött húzódó előállítási folyamatokra is. Hol húzódik tehát a határ az innováció szabadsága, a megvalósítani kívánt ellátásbiztonság és az elővigyázatosság elvének érvényesülése között? Milyen értelmezés mellett válhat kontraproduktívvá egy horizontális keretszabály, illetve milyen esetben válhat veszélyessé egyes technológiák szabályozás nélküli alkalmazása?
Contextual Analysis of ‘Refugee’ in French Online Press from 2014 to 2024
The term “refugee” has been at the centre of global and national debates, especially in the context of migration crises, policy changes, and media narratives. Particularly since 2015, news coverage has played a decisive role in shaping public problem definitions and contextualisation. In the French context, online news outlets have developed distinct discursive repertoires that construct refugees through humanitarian, political, security, and economic perspectives, often fluctuating with electoral cycles and crisis events. Examining the representation of refugees in the media provides, therefore, insights into how media shapes public understanding of this term and reflects broader societal attitudes, making it a timely and pressing subject.
This study focuses on the contextual analysis of how “refugee” is represented in the French online press, emphasising the evolution of language, framing, and sentiment over a decade. The longitudinal aspect (2014–2024) allows tracking changes in discourse over time and in response to key events. The media framing aspect highlights how different media outlets construct narratives, revealing potential biases or ideological leanings. The linguistic aspect explores how language shapes perceptions, influencing policy and public opinion. By combining these aspects, the study offers a holistic view of the term “refugee” in media discourse.
Academically, this research contributes to fields like media studies, migration studies, and discourse analysis. It bridges gaps in understanding how media narratives evolve in response to social and political contexts. Practically, the findings could inform policymakers, journalists, and advocacy groups about how media narratives impact public perception and policy-making around refugees. For the broader public, understanding media framing can promote critical media consumption and greater awareness of societal biases.
Essay
Old and New Alternatives for Measuring Regional Development Disparities in the European Union from a Regional Policy Perspective
The aim of this study is to present the challenges and solutions for the European Union's cohesion policy in the context of the delimitation of lagging regions. In the first part of the work, we explore the theoretical and practical pathways that have led the profession to the current positions and how these are reflected in cohesion policy. In the second part, we looked at alternative indicators for GDP per capita as a cohesion policy tool and concluded that there is no real better option for the time being, although there are several promising initiatives underway. In the third part, we approached the issue from the regional perspective, revealing that Member States are trying to allocate more substantial aid to certain areas by repartitioning regions, and also the issue of typology and the choice of territorial units. Finally, we have pointed out that Hungary and its regions are so far beneficiaries of this system.
" ["hu_HU"]=> string(1027) "A tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen kihívások és megoldások jellemzik az Európai Unió kohéziós politikáját az elmaradott régiók lehatárolása kapcsán. A munka első részében feltártuk, hogy milyen elméleti és gyakorlati úton jutott el a szakma a jelenlegi álláspontokig, és ebből mi jelenik meg a kohéziós politikában. A második részben az egy főre jutó GDP kohéziós politikai eszközként használható indikátoralternatíváit vizsgáltuk, és arra jutottunk, hogy egyelőre nincs igazán jobb lehetőség, habár több ígéretes kezdeményezés fut. A harmadik részben pedig egyrészt a régiók oldaláról közelítettünk a kérdéshez, feltárva, hogy a tagállamok régiók átdarabolásával próbálnak jelentősebb támogatásokhoz juttatni egyes területeket, másrészt a tipizálás és a területi egységek megválasztása is felmerül. Végezetül rámutattunk Magyarország és régiói esetében arra, hogy egyelőre kedvezményezettjei ennek a rendszernek.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(128) "Old and New Alternatives for Measuring Regional Development Disparities in the European Union from a Regional Policy Perspective" ["hu_HU"]=> string(139) "A regionális fejlettségi különbségek mérésének régi és új alternatívái az Európai Unióban regionális politikai szempontból" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(26) "Szabó Pál, Farkas Máté" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#751 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10687) ["email"]=> string(21) "szabopalphd@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8391) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(29) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:4:"ELTE";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Szabó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(4) "Pál" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#749 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10688) ["email"]=> string(22) "matefarkas27@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(false) ["publicationId"]=> int(8391) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Farkas" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Máté" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(19) "kohéziós politika" [1]=> string(19) "egy főre jutó gdp" [2]=> string(13) "NUTS régiók" [3]=> string(11) "fejlettség" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(15) "cohesion policy" [1]=> string(14) "GDP per capita" [2]=> string(12) "NUTS regions" [3]=> string(11) "development" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#753 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(45126) ["id"]=> int(6715) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8391) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }