The results of the 2016 referendum on European Union created a new political situation not only in the United Kingdom, but also in the EU. This was the very first time in the history of the European integration when a Member State decided to leave the European cooperation. This article describes various responses to this challenging situation and gives an overview of the recent development in the debate about Europe’s future. It is supposed in the hypothesis that European institutions’ positions have been determined by their own logic. Hence, the European Commission upholds the idea of an ever closer union, while Member States and the Council favour a more intergovernmental approach to future cooperation. However, documents from the period show signifi cant convergence among various scenarios represented by Member States and European institutions. Despite the harsh debates on the future of the European project, this convergence indicates a growing consensus among actors of European politics.
" ["hu_HU"]=> string(1101) "A 2016 nyarán megrendezett brit népszavazás eredménye új helyzetet teremtett az Európai Unióban. Az európai integráció történelme során először döntött úgy egy tagállam, hogy a továbbiakban nem vesz részt az együttműködésben, és inkább külön utat választ. A népszavazás eredményeként előállt új helyzetre adott reakciókat, és az Európa jövőjéről folyó vita új fejleményeit vizsgálja a tanulmány. A szerző hipotézise szerint az uniós intézmények saját logikájuk szerint adnak választ a jövő kérdéseire. Így az Európai Bizottság elsősorban a mind szorosabb integráció támogatásában, az Európai Tanács pedig a tagállami érdekek fokozottabb megjelenítésében látja a kiutat. Az ebben az időszakban megjelent dokumentumok azonban a hipotézis alátámasztása mellett figyelemreméltó konvergenciát is mutatnak az intézmények jövőképei között. Mindez azt érzékelteti, hogy a hangos viták ellenére erős konszenzus van a tagállamok és az uniós intézmények között az Európai Unió jövőjét illetően.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(65) "European Institutions’ Future Scenarios for the Post-Brexit Era" ["hu_HU"]=> string(53) "Intézményi jövőképek a Brexit utáni időszakban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#710 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1701) ["email"]=> string(29) "tibor.navracsics@ec.europa.eu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1610) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Navracsics" ["hu_HU"]=> string(10) "Navracsics" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Tibor" ["hu_HU"]=> string(5) "Tibor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Brexit" [1]=> string(19) "Európai Bizottság" [2]=> string(16) "Európai Tanács" [3]=> string(21) "európai integráció" [4]=> string(10) "jövőkép" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Brexit" [1]=> string(19) "European Commission" [2]=> string(7) "Council" [3]=> string(20) "European integration" [4]=> string(26) "future scenarios of the EU" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#753 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5628) ["id"]=> int(813) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1610) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Javaslat az integrációelmélet újragondolására Gondolatok az Európai Unió jövőjéről elméleti közelítésben
Integration is a highly structured, multi-layered, multi-levelled, multi-functional and multi-dimensional process. International integration is composed of global and interstate regional integrations. Distinction between global integration and globalisation is made. National-level integrations remain an important component. Further dimensions: transnational company and global city networks. The process, performance or success of integration is dependent on all of its components. All are important and are interconnected. Under international integration, nations integrate by adjusting. Open, cooperative, inclusive and competitive nations form an integral part of contemporary integration systems. Global cities play important role in both global and regional integration processes and multi-level governance, and they can be considered as prominent centres of trade, banking, fi nance, manufacturing, innovation, markets and infrastructure. The international integration is still a torso and burdened with structural crisis. Comprehensive theoretical approaches extend the analysis of crisis, and go beyond the policy and institution centred proposals.
" ["hu_HU"]=> string(1280) "Az integráció strukturált, többszintű, többfunkciós és többdimenziós folyamat. A nemzetközi integráció a globális és az államközi regionális integrációkból tevődik össze. A globalizáció és a globális integráció megkülönböztetése. A nemzeti integrációk a folyamatnak fontos összetevői maradnak. További dimenziók: transznacionális vállalati és globális városi hálózatok. Az integrációk folyamata és teljesítménye valamennyi összetevőjétől függ. Valamennyi fontos és szoros kölcsönhatásban van. A nemzetközi integráció körülményei között a nemzetek alkalmazkodással integrálódnak. A jelenlegi nemzetközi integráció a nyitott, befogadó, kooperáló és versenyző nemzetek együttműködésén alapul. A globális városoknak fontos szerepük van mind a globális és a regionális integráció, mind a sokszintű kormányzás folyamataiban. A városok a kereskedelem, a bankok, a pénzpiacok, a feldolgozás, az innováció, a piacok és az infrastruktúrák központjai. A nemzetközi integráció még torzó, súlyos szerkezeti válsággal terhes. A komplex, elméleti megközelítés kiterjeszti a válságelemzés dimenzióit, s túlmegy a politika- és intézményközpontú reformjavaslatokon.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(59) "Reflections on the Future of the EU in Theoretical Contexts" ["hu_HU"]=> string(68) "Gondolatok az Európai Unió jövőjéről elméleti közelítésben" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(42) "Proposal for Rethinking Integration Theory" ["hu_HU"]=> string(51) "Javaslat az integrációelmélet újragondolására" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#757 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1704) ["email"]=> string(30) "tibor.palankai@uni-corvinus.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1613) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Palánkai" ["hu_HU"]=> string(9) "Palánkai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Tibor" ["hu_HU"]=> string(5) "Tibor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(20) "integrációelmélet" [1]=> string(21) "válság és reformok" [2]=> string(24) "nemzetközi integráció" [3]=> string(14) "az EU jövője" [4]=> string(45) "multinacionális föderációs alternatívák" [5]=> string(24) "többsebességes Európa" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(20) "integration theories" [1]=> string(18) "crisis and reforms" [2]=> string(58) "international (global and interstate regional) integration" [3]=> string(20) "national integration" [4]=> string(12) "future of EU" [5]=> string(37) "multinational federalist alternatives" [6]=> string(18) "multi-speed Europe" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#732 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5630) ["id"]=> int(814) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1613) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Debates around the common budget of the European Union have shifted considerably from the original fundamental objectives of the budget towards the fight related to the imbalances in net positions of the Member States over the past three decades. The solutions to the imbalance in net positions found until now have made the understanding of the common budget much more difficult than before and led to tendency of focusing even more on net positions. The opposite of this approach is the so-called “fiscal federalism”, but the current practice of the European Union is far from it. In the article, following the examination of these two counterpoles, we explore the potential development paths for the common budget on the basis of the different scenarios of the European Commission’s 2017 White Paper on the Future of Europe.
" ["hu_HU"]=> string(923) "Az Európai Unió közös költségvetése körüli viták az utóbbi három évtizedben jelentősen eltolódtak a költségvetés eredeti alapkérdései felől a tagországok nettó pozíciói kapcsán folytatott küzdelem felé. A nettó pozíciók terén jelentkező egyensúlytalanságok kiküszöbölésére kialakított megoldások nehezen átláthatóvá tették a közös költségvetést, egyúttal még inkább a nettó pozíciókra összpontosító megközelítést helyezték előtérbe. E megközelítés ellentettje az úgynevezett fiskális föderalizmus, amelytől azonban az Európai Unió jelenlegi gyakorlata igen messze van. A cikkben e két ellenpólus vizsgálata után azt nézzük meg, hogy milyen fejlődési utak vázolhatók fel a közös költségvetés számára az Európai Bizottság 2017-es, Európa jövőjével foglalkozó fehér könyvének különböző forgatókönyvei alapján.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(37) "On the Way towards Fiscal Federalism?" ["hu_HU"]=> string(38) "Úton a fiskális föderalizmus felé?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#761 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1706) ["email"]=> string(24) "szemler.tamas@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1616) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Szemlér" ["hu_HU"]=> string(8) "Szemlér" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(21) "európai integráció" [1]=> string(18) "EU-költségvetés" [2]=> string(23) "fiskális föderalizmus" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(20) "European Integration" [1]=> string(9) "EU budget" [2]=> string(17) "fiscal federalism" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#738 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5636) ["id"]=> int(817) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1616) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Our paper aims at opening the black box of German foreign policy decision-making in order to identify the key players in the decision-making process. Our assumption is that the decision-making is in no way confined to the executive. Although the government is clearly the most important player, the legislative and other state and non-state actors have significant roles as well. Building upon Robert Putnam’s two-level game-approach, we analyze the actors who, through formal and informal ratification, infl uence the maneuvering space of German foreign policy. Our conclusion is that in recent years we see a fragmentation and parlamentarization of German foreign policy decision-making, which make for an increasingly complex process.
" ["hu_HU"]=> string(983) "Jelen tanulmány célja feltörni a német külpolitikai döntéshozatal fekete dobozát, és bemutatni azokat a szereplőket, akiknek döntő befolyásuk van a külpolitika irányításában. Hipotézisünk szerint a német döntéshozatal korántsem szűkül a kormányra. Noha egyértelműen a végrehajtó hatalom a legfontosabb szereplő, a törvényhozásnak szintén jelentős szerepe van, akárcsak más állami és nem-állami aktoroknak. A döntéshozatal elemzésénél Robert Putnam kétszintű politikaelméletére támaszkodunk, hogy azonosítsuk azokat a szereplőket, akik a formális és informális ratifikáció mechanizmusán keresztül Berlin mozgásterét szűkítik (vagy tágítják). Az utóbbi években a német külpolitikai döntéshozatal fragmentációja és parlamentarizálódása figyelhető meg, ami külső szereplők – így Magyarország számára is – azt jelenti, hogy sokszereplőssé és összetettebbé vált a német külpolitika.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(93) "Who’s the Boss around the House? – The Decision-making Structure of German Foreign Policy" ["hu_HU"]=> string(77) "Ki az úr a házban? – A német külpolitikai döntéshozatal struktúrája" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#760 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1712) ["email"]=> string(25) "hettyey.andras@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1617) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Hettyey" ["hu_HU"]=> string(7) "Hettyey" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "Németország" [1]=> string(12) "külpolitika" [2]=> string(15) "döntéshozatal" [3]=> string(14) "Európai Unió" [4]=> string(6) "polity" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Germany" [1]=> string(14) "foreign policy" [2]=> string(15) "decision-making" [3]=> string(14) "European Union" [4]=> string(6) "polity" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#759 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5640) ["id"]=> int(819) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1617) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Stop TTIP ügy: a jogi aktus fogalmának kategorizálása a fogalom múltján, jelenén és jövőjén keresztül
The author follows the presumption that the perception and function of the legal interpretation of the ECJ has changed significantly over the last decades: the extending, quasi-legislative interpreation model has mostly been replaced by a more restrictive approach. The analysed judgement which has shed new light on the concept of legal act ensuring a greater space to European citizens’ initiatives, seems to resist this trend. The General Court in its judgment in case T-754/14 annulled the Commission Decision rejecting the request for registration of a European citizens’ initiative aiming, inter alia, at the withdrawal of the mandate to negotiate a trade and investment agreement with the US (TTIP). The study provides an in-depth analysis of the judgement in the context of the case-law of the ECJ concerning the interpretation of the ‘legal act’ concept. The importance and interest of the judgment lies in the innovative choice of the General Court to base its wider and categorised interpretation on the principle of democracy.
" ["hu_HU"]=> string(1514) "A szerző abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az Európai Unió Bíróságának jogértelmezési felfogása és funkciója az Európai Unió bővítésével párhuzamosan jelentős mértékben átalakult az utóbbi évtizedekben: a korábbi, gyakran a jogalkotást helyettesítően kiterjesztő jogértelmezési gyakorlatot mára többnyire felváltotta egy visszafogottabb, sok esetben kifejezetten szűkítő interpretációs megközelítés. E tendenciával látszólag szemben áll a tanulmányban górcső alá vett ítélet, amely az uniós jogi aktus több évtizede alkalmazott fogalmát helyezi új megvilágításba, szélesebb mozgásteret biztosítva ezzel az európai polgári kezdeményezés intézményének. Az Európai Unió Törvényszékének T-754/14. számú Efler és társai kontra bizottság ügyben hozott ítéletében megsemmisítette a többek között az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) tárgyalásának megkezdésére adott felhatalmazás ellen irányuló európai polgári kezdeményezés bejegyzését megtagadó bizottsági határozatot. A tanulmány az Európai Unió Bírósága a jogi aktus fogalom értelmezésével kapcsolatban kialakult ítélkezési gyakorlatának kontextusába helyezve elemzi részleteiben az ítéletet, amelynek jelentőségét és érdekességét adja, hogy tágabb és kategorizált értelmezésének megalapozásához a törvényszék újszerű módon a demokrácia elvét választotta.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(111) "Affaire Stop TTIP: Categorization of the Notion of Legal Act through the Past, Present and Future of the Notion" ["hu_HU"]=> string(113) "Stop TTIP ügy: a jogi aktus fogalmának kategorizálása a fogalom múltján, jelenén és jövőjén keresztül" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#769 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1714) ["email"]=> string(27) "krisztian.kecsmar@im.gov.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1619) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Kecsmár" ["hu_HU"]=> string(8) "Kecsmár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Krisztián" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(10) "jogi aktus" [1]=> string(47) "önálló joghatás kiváltására alkalmasság" [2]=> string(16) "demokrácia elve" [3]=> string(33) "európai polgári kezdeményezés" [4]=> string(73) "felhatalmazás nemzetközi megállapodás tárgyalásának megkezdésére" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(9) "Legal act" [1]=> string(47) "capacity of producing independent legal effects" [2]=> string(22) "principle of democracy" [3]=> string(31) "European citizen’s initiative" [4]=> string(93) "authorisation of opening of negotiations with a view to concluding an international agreement" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#763 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5647) ["id"]=> int(822) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1619) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }After the crisis in the Eurozone the financial stability has been properly restored. However, the price stability mandate of the European Central Bank (ECB) is not met for several years. The threat of deflation and the continuing economic problems are serious challenges. These problems served as reasons for the ECB to launch its quantitative easing (QE) program in 2015. It should be noted, that over this period the US has already started to tighten its monetary policy. Considering the features of the European banking system and the Eurozone, one can ask, whether the classical QE can be an efficient tool for the Eurozone to recover the economy. The aim of this paper is to reveal the facts that were crucial in the ECB’s actions, and determine, why the European Central Bank compared to other central banks pursued different crisis management. The paper pays particular attention on the experiences of the quantitative easing so far in the Eurozone. It discusses in detail the issue of the inflation, as well as the factors which can restrain the effectiveness of the QE. In the last part of the paper I conduct a regression analysis in order to examine the relationship between the money supply and inflationary indicators.
" ["hu_HU"]=> string(1450) "A krízist követő időszakban az euróövezetben a pénzügyi stabilitás helyreállítását célzó intézkedések eredményesnek bizonyultak. Az Európai Központi Bank (EKB) kizárólagos mandátuma, vagyis az inflációs célok biztosítása azonban éveken át nem valósult meg. Komoly kihívásokat jelentett a defláció veszélye és a továbbra is fennálló gazdasági problémák kezelése. Ennek megoldását célozva indította el az EKB 2015 elején – abban az időszakban, amikor USA-ban már a monetáris szigorítás első lépései kerültek napirendre – a mennyiségi lazítást. Figyelembe véve az európai bankrendszer és az eurózóna sajátosságait, felmerül a kérdés, hogy a klasszikus értelemben vett QE valóban hatékony eszköz lehet-e a jelenlegi helyzet orvoslására Európában. A tanulmány célja, hogy feltárja azokat a tényezőket, amelyek kulcsfontosságúak az EKB tevékenységében, illetve meghatározzák, hogy miért tekinthető eltérőnek az európai jegybank monetáris oldali válságkezelése a többi vezető központi bankhoz viszonyítva. A kutatás kiemelt figyelmet fordít az intézkedés szükségességét megalapozó infláció kérdéskörére, valamint azon tényezőkre, amelyek korlátozzák a mennyiségi lazítás eredményességét. Az utolsó egységben regressziós elemzéssel vizsgálom a pénzkínálat és az inflációs indikátorok közötti kapcsolatot.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(54) "Experiences of the ECB’s Quantitative Easing Program" ["hu_HU"]=> string(57) "Az EKB mennyiségi lazítási programjának tapasztalatai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#773 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1719) ["email"]=> string(24) "czeczelivivien@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1622) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Czeczeli" ["hu_HU"]=> string(8) "Czeczeli" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Vivien" ["hu_HU"]=> string(6) "Vivien" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(23) "Európai Központi Bank" [1]=> string(21) "mennyiségi lazítás" [2]=> string(10) "infláció" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(21) "European Central Bank" [1]=> string(19) "quantitative easing" [2]=> string(9) "inflation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#767 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5652) ["id"]=> int(825) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1622) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A határtalanság határai? Háttér és elemzés az Európai Unió Bíróságának a C-643/15. és C-647/15. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletéhez
Through the analysis of CJEU judgement C-643/15 and C-647/15, the paper intends to outline the risks, dangers, deficiencies and questions of constitutional nature that arise in terms of EU decision-making and the resulting EU legal acts. As to its methodology, it will not focus on the analysis of the content or the political implications of the contested decision, however, it mentions relevant contradicting positions. Rather, through the topic of immigration, which is closely connected to social coexistence, in general, and to sovereignty in a constitutional legal sense, the paper aims to initiate legal dialogue and debate on the framework of EU lawmaking and by that, on the boundaries of the legal normativity of EU law.
In analyzing the judgment, as for clarification of the legal and factual background, i.e. the important elements of the constitutional frames of the applicability and validity of the EU legal norm, the paper shall outline the dangers that arise out of the strictly formal distinction between legislative and non-legislative acts, the deficiencies regarding institutional balance and democratic oversight and control. Furthermore, in certain specific cases typical to CJEU jurisprudence, e.g. the examination of necessity, it shall point out the risk of applying overly substantial standards, while also to that of overly formal standards in other cases, such as the determination of the legal acts and relevant procedures. The paper shall also analyze questions about political discretion and responsibility, e.g. by exaggerated trust in administrative systems.
In conclusion, in the interest of an efficient but at the same time – in a constitutional sense – more delineated EU decision-making, the paper will argue for the creation of a Union “authority” safeguarded by more legally sound guarantees, with
due attention to standpoints of EU legitimacy as well as Member State identity.
A tanulmány az Európai Unió Bíróságának a C-643/15. és C-647/15. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletének elemzésén keresztül igyekszik felvázolni az uniós döntéshozatal, illetve az annak eredményeként megszületett uniós jogi aktus érvényessége kapcsán megfogalmazható alkotmányos jellegű kockázatokat, veszélyeket, visszásságokat és kérdéseket.
Módszertanában nem a döntés tartalmi, politikai elemzésére összpontosít megemlítve az ezzel kapcsolatos egymással ellentétes álláspontokat, hanem a bevándorlás, mint egy a társadalmi együttéléshez és az alkotmányjogi értelemben vett szuverenitáshoz szorosan kapcsolódó témáján keresztül jogi párbeszédet, vitát kezdeményez az uniós jogalkotás kereteiről, az uniós jogi normativitás határairól.
A ténybeli és jogi háttér a kérdésfelvetés, azaz az uniós jogi norma érvényességének és alkalmazhatóságának alkotmányos jellegű keretei kapcsán hasznos elemeinek tisztázását követően az ítélet elemzése során a tanulmány kiemeli a jogalkotási és nem jogalkotási aktusok közötti szigorúan formális megkülönböztetésből eredő veszélyeket, az intézményi egyensúly és a demokratikus rálátás és ellenőrzés kapcsán jelentkező visszásságokat, rámutat az uniós ítélkezési gyakorlatban általánosan jelentkező, bizonyos esetekben, például szükségesség vizsgálata, túlzott célszerűségi, más kérdésekben, így különösen jogi aktus és kapcsolódó eljárás meghatározása, éppen ellenkezőleg túlzottan formális szempontok kockázatára, valamint a politikai
mérlegelés és így a politikai felelősség kapcsán az igazgatási rendszerekbe fektetett túlzott bizalom által is jelentkező kérdésekre.
Végkövetkeztetéseiben a tanulmány a hatékony, de ugyanakkor alkotmányos értelemben is jobban körülhatárolt uniós döntéshozatal érdekében úgy az uniós legitimitás mint a tagállami önazonosság kapcsán jelentkező szempontokra is figyelemmel érvel egy jogilag szigorúbban körülbástyázott uniós „autoritás” kialakítása mellett.