“Díszmagyar” (Hungarian Ceremonial) Attire as a Constitutional Symbol
Copyright (c) 2025 Tomáš Gábriš
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The paper works with a hypothesis that the Hungarian ceremonial (decorative or "gala") attire of the 19th and early 20th century was a special expression of the national, political, legal and constitutional ideology of the Hungarian noble elite of these centuries. It served as a symbol of the legitimacy of Hungary’s quest for independence within the Habsburg Empire, as well as of the nationalist idea of the dominance of Magyars in the Kingdom of Hungary itself. In order to emphasise the specificity of Magyars and of the Hungarian Kingdom, the designers of both the clothing as well as of its jewellery accessories drew on historical sources, but also on oriental sources. In the 19th century, this symbolic meaning, together with economic goals – especially the achievement of self-sufficiency in textile production and the clothing industry – cumulatively contributed to the heyday of the “díszmagyar” fashion.
Keywords:
How to Cite
References
ALCSUTI, Katalin P. (1940): Régi Magyar ékszerek. Budapest: Officina.
ÁNYOS, Pál (1798): A régi magyar viseletről. In Magyar Minerva. Wien: Özvegy Alberti Ignátzné.
BUZÁSI, Enikő (2018): Krönungsporträt Ferdinand III. von Justus Sustermans aus dem Jahre 1626. Die Ungarische Tracht als Mittel der Machtrepräsentation bei den Königskrönungen Anfang des 17. Jahrhunderts. Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae, 59(1), 189–218. Online: https://doi.org/10.1556/170.2018.59.1.6
CHALUPKA, Ján (1959): Bendeguz. Bratislava: Slovenské vydavateľstvo krásnej literatúry.
F. DÓZSA, Katalin – SIMONOVICS, Ildikó – SZATMÁRI, Judit – SZŰCS, Péter (2012): A Magyar Divat 1116 éve. Budapest: Absolut Media Zrt.
FLÓRIÁN, Mária (1993): The Image of ‘Hungarian dress’ in Europe. Acta Ethnographica Hungarica, 38(1–3), 69–92. Online: https://real-j.mtak.hu/2955/1/ActaEthnographica_38.pdf
GRUSIECKI, Tomasz (2018): Uprooting Origins: Polish–Lithuanian Art and the Challenge of Pluralism. In HOCK, Beáta – ALLAS, Anu (eds.): Globalizing East European Art Histories. Past and Present. New York: Routledge, 25–38. Online: https://doi.org/10.4324/9781351187190-2
GRZYBOWSKI, Stanisław (1996): Sarmatyzm. Warszawa: Krajowa Agencja Wydawnicza.
GUILE, Carolyn C. (2018): Reflections on the Politics of Portraiture in Early Modern Poland. In HOCK, Beáta – ALLAS, Anu (eds.): Globalizing East European Art Histories. Past and Present. New York: Routledge, 83–97. Online: https://doi.org/10.4324/9781351187190-6
GVADÁNYI, József (1790): Egy falusi nótáriusnak budai utazása. Pozsony: J. Horvát.
HALÁSZOVÁ, Ingrid (2017): Objekty pôvabu a úžitku (Objects of charm and utility). Trnava: Trnava University in Trnava.
HALÁSZOVÁ, Ingrid (2020): Pred portrétom [Before the portrait]. Trnava: Typi Universitatis Tyrnaviensis.
HEJJNE DETARI, Angéla (1965): Régi Magyar ékszerek. Budapest: Corvina.
HÖLLRIGL, József (1938): Régi Magyar ruhák. Budapest: Officina.
HROCH, Miroslav (1993): Die Entstehung der Nationalbewegungen in Europa (1750–1849). Berlin: Duncker & Humblot.
KÁLLAY, Benjamin von (1883): Ungarn an den Grenzen des Orients und des Occidents. Budapest: Khór & Wein.
KISS, Erika (2003): Das Tragen von Schmuck in Ungarn vom 17. bis zum 19. Jahrhundert. In KISS, Erika – TOMPOS, Lilla (eds.): Geschichten in Gold. Ékes krónika. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 5–14.
KISS, Erika – TOMPOS, Lilla (2003): Geschichten in Gold. Ékes krónika. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum.
KŁODA, Emilia – SZELĄG, Adam (2016): ‘Ribald Man with a Cranky Look’. The Sarmatian Portrait as the Pop-Cultural Symbol of Baroque Art in Poland. The Journal of Art Historiography, (15). Online: https://arthistoriography.wordpress.com/wp-content/uploads/2016/11/kloda-and-szelag.pdf
KONTLER, László (2001): Dějiny Maďarska (History of Hungary). Praha: Nakladatelství lidové noviny.
KOVÁCS, Ferenc – RÉDEY, Judit – TOMPOS, Lilla – TÖRÖK, Róbert (2010): Fardagály és kámvás rokolya. Divat és illem a 19. században. Budapest: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.
KŐVÁRI, László (1860): A magyar családi s közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejdelmek korából. Pest: Ráth Mór.
KÖVES, Margit (2013): Modes of Orientalism in Hungarian Letters and Learning of the Nineteenth and Twentieth Centuries. In HODKINS, James – WALKER, John – MAZUMDAR, Shaswati – FEICHTINGER, Johannes (eds.): Deploying Orientalism in Culture and History. From Germany to Central and Eastern Europe. New York: Camden House, 166–189. Online: https://doi.org/10.1515/9781571138828-011
LENGYELOVÁ, Tünde (2007): Móda a tradícia: Uhorský šľachtický mužský odev v 16.-17. storočí [Fashion and tradition: Hungarian noble men’s clothing in the 16th-17th Century]. In MIKULEC, Jiří – POLÍVKA, Miloslav (eds.): Per Saecula ad Tempora Nostra. Vol. 1. Praha: Historický ústav Akademie věd České republiky, 441–447.
LUKÁCS, Anikó (2017): Nemzeti divat Pesten a 19. században. Budapest: Budapest Főváros Levéltára.
MAXWELL, Alexander (2014): Patriots Against Fashion. Clothing and Nationalism in Europe’s Age of Revolutions. New York: Palgrave Macmillan. Online: https://doi.org/10.1057/9781137277145_1
MAZURKIEWICZ, Roman [s. a.]: Główne idee polskiego sarmatyzmu. Online: http://www.staropolska.pl/barok/opracowania/sarmatyzm.html
MIKÓ, Árpád ed. (2002): Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei. Budapest: A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 1.
NAGY, Róza (1912): Magyar viselet a XVIII. század végén és a XIX. század elején. Budapest: Neuwald Illés utódai könyvnyomda.
PALÁTOVÁ, Tereza (2020): Sarmatismus v polské literatuře a kultuře [Sarmatism in Polish literature and culture]. Final thesis. Brno: Masarykova univerzita, Filozofická fakulta, Ústav slavistiky.
SAID, Edward (1977): Orientalism. London: Penguin.
SIDÓ, Zsuzsa (2014): The Díszmagyar as Representation in the Andrássy Family in the Late Nineteenth-Century Budapest. In SIMONTON, Deborah – KAARTINEN, Marjo – MONTENACH, Anne (eds.): Luxury and Gender in European Towns, 1700–1914. London: Routledge, 206–223. Online: https://doi.org/10.4324/9781315750170
ŠTENPIEN, Erik (2008): Tripartitum. Bratislava: Eurokódex.
SZTANCSNÉ KARDOS, Tímea (2016): „...spoločná vec, spoločné úsilie“. Imrich Thököly a František II. Rákóczi na čele protihabsburského odboja [“... common cause, common effort”. Imre Thököly and Ferenc Rákóczi II at the head of the anti-Habsburg resistance]. In PALENČÁROVÁ, Ildikó (ed.): Rákóczi 110 rokov v Košiciach. Košice: Kassai Polgári Klub, 8–14.
TAZBIR, Janusz (1978): Kultura szlachecka w Polsce: rozkwit, upadek, relikty. Warszawa: Wiedza Powszechna.
TEMESVÁRY, Ferenc (1989): Vas, ezüst és arany. Nemzeti történelmünk fegyverei. A kiállítás katalógusa. Keszthely: Helikon – Festetics Kastély.
TOMAŠOVIČOVÁ, Terézia – ULIČNÝ, Pavol (2020): Aristokratický odev v novovekom Uhorsku – vybrané aspekty problematiky [Aristocratic clothing in modern Hungary – selected aspects of the issue]. In Monument revue, 9(1), 82–89.
TOMPOS, Lilla (2003): Der Wandel der ungarischen Tracht vom 16. zum 19. Jahrhundert. In KISS, Erika – TOMPOS, Lilla (eds.): Geschichten in Gold. Ékes krónika. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 15–22.
TOMPOS, Lilla (2005): A díszmagyar. Budapest: Magyar Mercurius.
TOMPOS, Lilla (2022): Hatások, Jelek, Irányok. Budapest: Martin Opitz.
TRENCSÉNYI, Balázs – KOPEČEK, Michal eds. (2006): Discourses of Collective Identity in Central and Southeast Europe (1775–1945): Texts and Commentaries, Volume I: Late Enlightenment. Emergence of the Modern ‘National Idea’. Budapest: CEU Press.
TRENCSÉNYI, Balázs – KOPEČEK, Michal eds. (2007): Discourses of Collective Identity in Central and Southeast Europe (1775–1945): Texts and Commentaries, Volume II: National Romanticism. The Formation of National Movements. Budapest: CEU Press.
TURNAU, Irena (1991): History of Dress in Central and Eastern Europe from the Sixteenth to the Eighteenth Century. Warsaw: Institute of the History of Material Culture, Polish Academy of Sciences.
WĘGRZYN, Iwona (2021): Sarmatyzm i biedermeier. Granice, cezury, przepływy. W kręgu galicyjskich spadkobiercow Soplicy. In Prace Filologiczne. Literaturoznawstwo, 11(14), 161–182. Online: https://doi.org/10.32798/pflit.602
ZARYCKI, Tomasz (2014): Ideologies of Eastness in Central and Eastern Europe. London: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781315819006
ZÓK, Anton (1835): Szabómesterség, vagy alapos útmutatás: Mint kell rendesen mértéket venni és szabni, ‘s jegujabb izlés és divat szerint magyar és német férfi-ruhákat készíteni. Pest: Beimel.