Kisebbségi jogok a változó geopolitika sodrásában

  • Németh Zsolt
  • Szesztay Ádám
doi: 10.32566/ah.2025.1.7

Absztrakt

A szerzők ebben az írásban arra tesznek kísérletet, hogy az egészen közeli múltba, a jelenbe és „némileg a jövőbe” hosszabbítsák meg azt a korábbi tanulmányukat, amelyben a második világháborútól az EU lisszaboni szerződésének elfogadásáig kísérték figyelemmel a geopolitikai folyamatok hatását a nemzetközi kisebbségvédelem fejlődésére. Jelen írásuk felveti, hogy a nyugati politikai elitek kisebbségvédelemmel kapcsolatos attitűdjére milyen hatással lehettek olyan tényezők, mint az iszlám terrorizmus erősödése, Oroszország erőszakos területszerzései az ezredforduló után, a jugoszláviai háborút követően a Balkán államai, például Koszovó számára kidolgozott etnopolitikai megoldások felemás megvalósítása, valamint Kína globális hatalmi pozícióinak a megerősödése. Felmerül a mainstream liberális szellemi műhelyeknek a nemzetállamisággal és ezáltal a nemzet fogalmával szembeni, egyre erősödő elutasításának hatása is. A szerzők megfigyelése szerint mindezek a jelenségek együttesen vezettek egyfajta „lehűléshez” a nemzetközi kisebbségvédelemben a kilencvenes évek gyors jogfejlődése után. Az utóbbi időszakban – az őshonos népek ügyében elfogadott ENSZ-deklaráció kivételével – nem születtek olyan áttörő, új, nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmények és gyakorlati nemzetiségi autonómiastruktúrák, mint a kilencvenes években és azt megelőzően. Ritkaság, hogy a kisebbségvédelmi egyezmények megsértése érdemi következményekkel járna. Mindez azonban továbbra is az 1945 utáni világrend nemzetközi jogi keretei között történik. A szerzők felvetik, hogy olyan elemi erejű kihívások, mint például Oroszország napjainkban zajló háborús agressziója Ukrajna ellen, nem döntik-e össze a jelenlegi világrendet és vele együtt az eddig érvényes nemzetközi jogi kereteket is. Azt javasolják a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek, illetve a kisebbségi jogok iránt elkötelezett embereknek, hogy kísérjék szoros figyelemmel a világrend alakulását, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a kisebbségi jogok megőrzése és megerősítése érdekében a globális méretű változások közepette.

Kulcsszavak:

nemzetközi jog kisebbségi jog kisebbségvédelmi rendszer geopolitika világrend jogfejlődés

Hogyan kell idézni

Németh, Z., & Szesztay, Ádám. (2025). Kisebbségi jogok a változó geopolitika sodrásában. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 13(1), 79–93. https://doi.org/10.32566/ah.2025.1.7

Hivatkozások

NÉMETH Zsolt – SZESZTAY Ádám: Kisebbségi jogok a geopolitika sodrásában. In MANZINGER Krisztián (szerk.): Nemzetpolitika a változó világban. Tízéves a Lőrincz Csaba Díj! Budapest: Méry Ratio Kiadó – Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány, 15–35.

Jogi források

Az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata az őslakos népek jogairól (2009). Ford. Tóth Norbert. Pro Minoritate, (ősz), 119–131. Online: https://prominoritate.hu/wp-content/uploads/2019/05/ProMino09-3-07-ENSZ.pdf

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. Online: https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:2bf140bf-a3f8-4ab2-b506-fd71826e6da6.0007.02/DOC_1&format=PDF

European Parliament (2017): Towards a Comprehensive EU Protection System for Minorities. Study for the LIBE Committee. Online: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2017/596802/IPOL_STU(2017)596802_EN.pdf

Security Council (2007): Report of the Special Envoy of the Secretary-General on Kosovo’s future status. S/2007/168. Annex. Online: https://www.securitycouncilreport.org/atf/cf/%7B65BFCF9B-6D27-4E9C-8CD3-CF6E4FF96FF9%7D/Kosovo%20S2007%20168.pdf

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.