Reflexiók Várady Tibor kisebbségvédelmi téziseire

A fenntarthatóság jegyében mit igazolt és mit cáfolt a gyakorlat?

Absztrakt

A nemzetiségi kérdés, a kisebbségek védelme évszázadok óta foglalkoztatja a tudomány és a politikai élet nagyjait. Várady Tibor akadémikus a szerteágazó és gazdag szellemi alkotói pályája során sokszor és sokat foglalkozott a kisebbségi kérdés igazságos és fenntartható megoldásával. Ennek során olyan alapvetéseket és alkalmazandó elveket fogalmazott meg, amelyek figyelembevételével és alkalmazásával egy méltányos és fenntartható kisebbségvédelmi modell körvonalazódik. A megoldáskeresésnél Várady a valós egyenlőség elvét helyezi előtérbe, de annak alkalmazásakor fontosnak véli az arányosságot és az egyensúlyteremtést is. A kisebbségi autonómiát rendkívül lényeges intézménynek tartja, de nem elsősorban mint politikai mozgósítás eszközére, hanem mint esélyre tekint, amelynek sikere attól is függ, hogy mennyire tudjuk az autonómiaépítés folyamatába bevonni az összes magyart, pártállástól függetlenül. A közép-kelet-európai gyakorlat az egyensúly és a hatalommegosztás helyett továbbra is az etnikai szembenállás és a dominancia elvét követi, miközben a globalizált gazdaság hatására a nemzeti kisebbségek súlyos demográfiai veszteségeket élnek meg