A kisgyermekes szülők munkaerőpiaci részvételének elősegítése Magyarországon

  • Lentner Csaba
  • Fűrész Tünde
doi: 10.32566/ah.2024.4.1

Absztrakt

A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése központi eleme a magyar családpolitikának, ezért Magyarország 2010 után jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy egyszerre támogassa a szülők munkavállalását és gyermekvállalását. A cikk azokat a komplex és rugalmas intézkedéseket mutatja be, amelyek testreszabott megoldásokat kínálnak a különböző élethelyzetű családoknak. Ezek közé tartoznak az anyai, apai és általában a szülői és nagyszülői szabadságok és juttatások, amelyek egyszerre teszik lehetővé a szülők számára gyermekeik otthoni gondozását, nevelését és erős munkajogi védelem mellett a munkaerőpiaci részvételüket is. A gyermekkel töltött időszak ugyan jelentősen hozzájárul a szoros szülő-gyermek kötelék kialakulásához, egyúttal azonban kihívásokat is jelent a munkaerőpiacra való visszatérés tekintetében. Annak érdekében, hogy a gyermekgondozással töltött időszak minél kevésbé akadályozza a munkavállalást, Magyarországon a szülők számos állami támogatást és gyermekgondozási szolgáltatást vehetnek igénybe. A cikk horizontális képet szeretne nyújtani arról, hogy a munka és a családi kötelezettségek közötti egyensúly megteremtésének átfogó célja hogyan érvényesül mikroszinten (az egyén és a család szintjén) és makroszinten (társadalmi és gazdasági szinten) Magyarországon. Ennek alapja az a munka- és családalapú társadalmi modell, amelynek kiépítése 2010 óta zajlik.

Kulcsszavak:

szülők foglalkoztatása a munka és a család egyensúlya munkajogi védelem kora gyermekkori gondozás kisgyermekek napközbeni ellátása

Hogyan kell idézni

Lentner, C. ., & Fűrész, T. (2025). A kisgyermekes szülők munkaerőpiaci részvételének elősegítése Magyarországon. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12(4), 5–26. https://doi.org/10.32566/ah.2024.4.1

Hivatkozások

A Bizottság jelentése a kisgyermekek számára kialakított gyermekgondozási létesítmények fejlesztéséről a nők munkaerő-piaci részvételének növelése, a dolgozó szülők számára a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása érdekében („barcelonai célkitűzések”). COM(2018)273 final, Brüsszel, 2018.5.8.

BÁLINT Adrienn et al. (2024): A magyar régiók munkaerőpiaca 2035-ben – stratégiai előrejelzés. Budapest: MGYOSZ – Kopint-Tárki Zrt. Online: https://www.mgyosz.hu/projektjeink/20240410-Foresight-kiadvany.pdf

BOGÓNÉ JEHODA Rozália – VAKHAL Péter (2024): A munkaerő- és szakember-utánpótlás jellemzői Magyarország különböző régióiban – trendek és kihívások. MGYOSZ – Kopint Tárki Zrt. Online: https://mgyosz.hu/projektjeink/20240410-survey-kiadvany.pdf

BusinessEurope (2023): Analysis of Labour and Skills Shortages: Overcoming Bottlenecks to Productivity and Growth. Online: https://www.businesseurope.eu/sites/buseur/files/media/reports_and_studies/2023-10-23_analysis_of_labour_and_skills_shortages.pdf

DANI Csaba – GELLÉRNÉ LUKÁCS Éva (2012): Hazai szabályozás uniós kitekintéssel: családok szociális ellátása; öröklési jog az Európai Unióban. In SZEIBERT Orsolya (szerk.): Család, gyermek, vagyon: A joggyakorlat kihívásai. Családjogi tanulmánykötet. Budapest: HVG-ORAC, 481–496.

DOEPKE, Matthias – KINDERMANN, Fabian (2019): Bargaining over Babies: Theory, Evidence, and Policy Implications. American Economic Review, 109(9), 3264–3306. Online: https://doi.org/10.1257/aer.20160328

European Comission (2022): Revision of the Barcelona targets on childcare to increase women’s labour market participation. 2022. szeptember 7. Online: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13107-Revision-of-the-Barcelona-targets-on-childcare-to-increase-womens-labour-market-participation_en

FŰRÉSZ Tünde – MÉSZÁROS Árpád József (2024): Pronatalista családpolitika, az Európai Unió Tanácsának második magyar elnökségének válasza az európai demográfiai kihívásokra. In Navracsics Tibor – Tárnok Balázs (szerk.): A 2024-es magyar EU-elnökség. Budapest: Ludovika, 165–190. Online: https://webshop.ludovika.hu/wp-content/plugins/olvasoprobak/1205_A_2024_es_magyar_EU_elnokseg_olvasoproba.pdf

FŰRÉSZ Tünde – MOLNÁR Balázs (2020): A családbarát Magyarország építésének első évtizede az Európai Unióban. Kapocs, 3(3–4), 3–11. Online: https://epa.oszk.hu/02900/02943/00085/pdf/EPA02943_kapocs_2020_3-4_003-011.pdf

FŰRÉSZ Tünde – MOLNÁR Balázs (2021): A családbarát Magyarország építésének első évtizede. Quaderns de Politiques Familiars, 7, 1–12.

GELLÉRNÉ LUKÁCS Éva (2021): Support for Families – A Way to Tackle COVID-19 and Its Implications in Hungary. Hungarian Yearbook of International Law and European Law, 9(1), 91–110. Online: https://doi.org/10.5553/HYIEL/266627012021009001006

GELLÉRNÉ LUKÁCS Éva (2023a): A csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj igénybevételével kapcsolatos megújult szabályok. Munkajog, 4, 75–80. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/9020130

GELLÉRNÉ LUKÁCS, Éva – GYULAVÁRI, Tamás (2021): European Semester 2020–2021 Country Fiche on Disability Equality Hungary. Brussels: European Commission. Online: https://www.researchgate.net/publication/378497073_European_Semester_2020-2021_country_fiche_on_disability_equality_Hungary

GYENEY, Laura – KÁRTYÁS, Gábor – LUKÁCS GELLÉRNÉ, Éva (2023): European Social Union – National Report Hungary. In KORNEZOV, Alexander (szerk.): XXX FIDE Congress in Sofia, 2023, Vol. 3: European Social Union. Sofia: Ciela Norma. Online: https://bit.ly/3BibPxk

HALMOS, Szilvia (2018): The Impact of EU Law on Hungarian Anti-discrimination Law in Employment. ELTE Law Journal, 2, 81–99. Online: https://ojs.elte.hu/eltelj/article/download/5185/4205/11260

KRISTÓ Katalin (2022a): A családtámogatások negyed százada. Gondolat.

KRISTÓ Katalin (2022b): A szociális igazgatás alapjai. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

KRISTÓ Katalin – BORBÁS Szilvia (2021): Külföldi egészségügyi ellátások az európai uniós és a magyar szabályok tükrében. Acta Humana, 9(3), 141–154. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2021.3.6

LŐRINCSIKNÉ LAJKÓ Dóra (2006): A munkáltatók munkajogi és szociális jogi kötelezettségei a terhes munkavállalók viszonylatában. Munkaügyi Szemle, 2006/1, 46–50.

Magyar Nemzeti Bank (2024): Munkaerőpiaci helyzetkép, az aktivitási tartalékok kiemelt elemzése. Online: https://www.mnb.hu/letoltes/mnb100-munkaeropiaci-helyzetkep-az-aktivitasi-tartalekok-kiemelt-elemzese.pdf

MAKAY Zsuzsanna (2015): Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás. In MONOSTORI Judit – ŐRI Péter – SPÉDER Zsolt (szerk.): Demográfiai portré. Budapest: KSH NKI, 57–74. Online: https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2467/2473

MAKAY Zsuzsa (2018): Családtámogatás, női munkavállalás. In MONOSTORI Judit – ŐRI Péter – SPÉDER Zsolt (szerk.): Demográfiai Portré 2018. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. Budapest: KSH NKI, 83–102. Online: https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2732/2645

MOLNÁR Balázs (2021): Foglalkoztatottak gyermekvállalását és gyermeknevelését segítő ellátások Magyarországon. Munkajog, 1, 64–71. Online: https://munkajogilap.hu/foglalkoztatottak-gyermekvallalasat-es-gyermekneveleset-segito-ellatasok-magyarorszagon/

PÁRI András – RÖVID Irén – FŰRÉSZ Tünde (2023): Népesedési folyamatok Európában magyar szemszögből. Kapocs, (4), 3–24. Online: https://epa.oszk.hu/02900/02943/00093/pdf/EPA02943_kapocs_2023_4_003-024.pdf

PÁRI András – RÖVID Irén (2023): Családra vágyunk! A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért felmérésének eredményei 2018 óta. Máltai Tanulmányok, 2023/4, 20–35. Online: https://doi.org/10.56699/MT.2023.4.2

PÁRI András – VARGA Anikó – BALOGH Enikő (2019): Magyar családpolitikai folyamatok a Családvédelmi Akcióterv 2019. szeptember végén rendelkezésre álló eredményeinek tükrében. Kapocs, 2(3–4), 12–25. Online: http://epa.niif.hu/02900/02943/00082/pdf/EPA02943_kapocs_2019_3-4_012-025.pdf

SIPKA Péter – ZACCARIA Márton Leó (2022): Tisztességes munkáért méltányos bérezés kontra versenyképesség – az európai minimálbér-irányelv jelentősége és várható hatásai. Munkajog, 4, 1–8. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4466342

SPÉDER, Zsolt – MURINKÓ, Lívia – SZ. OLÁH, Livia (2020): Cash Support vs. Tax Incentives: The Differential Impact of Policy Intervention on Third Birth in Contemporary Hungary. Population Studies, 74(1), 39–54. Online: https://doi.org/10.1080/00324728.2019.1694165

ZACCARIA Leó Márton (2016): Az egyéb helyzet, mint védett tulajdonság koncepcionális sajátosságai a magyar joggyakorlatban. Magyar Munkajog, E-folyóirat, 2016/1, 29–44. Online: https://hllj.hu/letolt/2016_1/M_03_Zaccaria_hllj_2016_1.pdf

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.