A gazdaglisták és az adatvédelem
Jogalkalmazási dilemmák az adatvezérelt újságírás megítélésében
Copyright (c) 2024 Csudai-Kerestély Tünde
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A tanulmány azon néhány évvel ezelőtt nagy figyelmet kapott Forbes-ügyre reflektál, amelyben a gazdaglisták kaptak főszerepet, továbbá azt érintően a GDPR-bandeklarált „újságírói mentességre” és annak tartalmára. Az utóbbi értelmében az újságírói célból kezelt és feldolgozott személyes adatok kezelése eltérés tárgyát képezheti, vagy mentesülhet a rendelet egyes rendelkezéseiben szereplő követelmények alól. Ezzel az intézménnyel a jogalkotó elismeri az újságírói tevékenység szabadságának fontosságát, miközben kiemeli a felelősséget a személyes adatkezelés körében. A Forbes-ügyben releváns kérdések főként precedensjog alapján voltak mérlegelhetőek, ugyanis a GDPR irányadó rendelkezésein kívül nem volt hatályban egyetlen olyan passzus sem, amely kifejezetten segíthette volna a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, valamint az igazságszolgáltatást. A kapcsolódó döntések leghangosabb kritikája az volt, hogy az újságírói tevékenységre, abból pedig kifejezetten az adatvezérelt újságírásra a gyakorlatban a megállapított értékelések dermesztő, öncenzúrát elősegítő hatással lehetnek, és az eseményekre történő azonnali reagálást, azok közzétételét megnehezítik. Az adatvezérelt újságírás nagy adathalmazok szűrésén és elemzésén alapuló újságírást jelent, hír lejegyzése vagy kiemelése céljából, gyökerei az oknyomozó újságírásra vezethetők vissza.2 A tisztánlátás érdekében ebben a tanulmányban bemutatjuk és értékeljük azon jogeseteket, amelyek segítették a hivatalos szerveket a döntések meghozatalában, mindemellett a GDPR vonatkozó bekezdéseinek tartalmát is körbejárjuk, hiszen az alapprobléma gyökere a rendeletben deklarált, újságírási célból végzett személyes adatkezelési kötelezettségek alóli mentesség meghatározásában rejlik.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Bírósággal tüntetik el az utcákról a Forbes magazin gazdaglistáját a Hell Energy tulajdonosai (2020). Forbes.hu, 2020. január 29. Online: https://forbes.hu/uzlet/birosaggal-tuntetik-el-az-utcakrola-forbes-magazin-gazdaglistajat-a-hell-energy-tulajdonosai/
Barzó Tímea – Halász Csenge (2022): A magánélethez való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága ütközéspontjai az online közösségi térben. In Media Res, 11(2), 103–114.
Borges-Rey, Eddy (2021): Journalism With Machines? From Computational Thinking to Distributed Cognition. In Bounegru, Liliana – Gray, Jonathan: The Data Journalism Handbook. Towards a Critical Data Practice. Amsterdam: Amsterdam University Press, 147–153. Online: https://doi.org/10.1017/9789048542079.023
Bradshaw, Paul – Rohumaa, Liisa (2011): The Online Journalism Handbook: Skills to Survive and Thrive in the Digital Age. [H. n.]: Routledge.
Erdos, David (2021): Special, Personal and Broad Expression: Exploring Freedom of Expression Norms under the General Data Protection Regulation. Yearbook of European Law, 40(1), 398–430. Online: https://doi.org/10.1093/yel/yeab004
De Jong, Winny (2021): Data Journalism Should Focus on People and Stories. In Bounegru, Liliana – Gray, Jonathan: The Data Journalism Handbook. Towards a Critical Data Practice. Amsterdam: Amsterdam University Press, 211–216. Online: https://doi.org/10.1515/9789048542079-031
EU Member States notifications to the European Commission under the GDPR [é. n.]. European Commission. Online: https://commission.europa.eu/law/law-topic/data-protection/dataprotection-eu/eu-member-states-notifications-european-commission-under-gdpr_en
Galántai Zoltán (2016): Big data, tudomány, kauzalitás. Információs Társadalom, 16(2), 32–43. Online: https://doi.org/10.22503/inftars.XVI.2016.2.2
Garton Ash, Timothy (2022): Szólásszabadság. A globálisan összekapcsolt világ 10 alapelve. Budapest: Európa.
Harari, Yuval Noah (2017): Homo Deus. A Brief History of Tomorrow. [H. n.]: Vintage.
Jansen Reventlow, Nani (2020): Symposium on the GDPR and international law. Can the GDPR and freedom of expression coexist? AJIL Unbound, 114, 31–34. Online: https://doi.org/10.1017/aju.2019.77
Koltay András – Mayer Annamária (2019): Az újságírók jogállása. In Koltay András – Nyakas Levente (szerk.): Magyar és európai médiajog. Budapest: CompLex, 397–418.
Kuner, Christopher – Bygrave, Lee A. – Docksey, Christopher szerk. (2021): The EU General Data Protection Regulation: A Commentary. [H. n.]: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.3839645
Luxor játék részvételi szabályzata (2023). Online: https://bet.szerencsejatek.hu/cmsfiles/36/cf/Luxor_RSZ_2023_08_28_tol.pdf
Mayer-Schönberger, Viktor – Cukier, Kenneth (2014): Big Data. Forradalmi módszer, amely megváltoztatja munkánkat, gondolkodásunkat és egész életünket. Budapest: HVG Könyvek.
Rucz, Melinda (2022): SLAPPed by the GDPR: Protecting Public Interest Journalism in the Face of GDPR-based Strategic Litigation against Public Participation. Journal Of Media Law, 14(2), 378–405. Online: https://doi.org/10.1080/17577632.2022.2129614
Satakunnan Markkinapörssi Oy and Satamedia Oy v. Finland (2017). Global Freedom of Expression, 2017. június 27. Online: https://globalfreedomofexpression.columbia.edu/cases/case-satakunnan-markkinaporssi-oy-satamedia-oy-v-finland/
Szakács Ildikó Réka (2018): Műfajismeret és elemzés lépésről-lépésre. [H. n.]: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet. Online: http://eta.bibl.u-szeged.hu/2266/1/EFOP%20351%20szir.pdf
Szegedi László et al. (2021): A GDPR alkalmazásával kapcsolatos első tagállami tapasztalatok – egységes szabályozás, eltérő alkalmazás? Infokommunikáció és Jog, 18(1), 10–16.
Tófalvy Tamás (2016): Újságírói engedélyek, pajzstörvények és a szakma jogi definíciója. In Koltay András – Török Bernát: Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején III. Budapest: CompLex, 503–514.
Jogszabályok
Az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2011. évi CIV. törvény
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
Bírósági döntések
Krone Verlag Gmbh & Co KG versus Austria (no. 34316/96.). Strasbourg (2002. február 26.)
Kúria (Magyarország)–Kfv.IV.37.351/2021/9. sz. döntés (2021. június 15.)
Legfelsőbb Bíróság (Lettország)–SKA-6/2019. sz. döntés (2019. március 19.)
Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (Finnország)–KHO:2009:82 2009.9.23./2303. sz. döntés (2009. szeptember 23.)
Satakunnan Markkinapörssi Oy And Satamedia Oy v. Finland ügy (no. 931/13). Strasbourg (2017. június 27.)
Saygili and others versus Turkey ügy (no. 19353/03.). Strasbourg (2008. 01. 8.)
Steel and Morris versus The United Kingdom (no. 68416/01.). Strasbourg (2005. május 15.)