A fenntarthatóság dimenziói és a hazai felsőoktatási intézmények helyzetének egyes aspektusai a fenntarthatósági rangsorok tükrében
Copyright (c) 2023 Fási Csaba
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A fenntarthatóság napjaink kiemelt témái közé tartozik. A tanulmány célja, hogy a fogalmi meghatározáson túl bemutassa a fenntarthatóság dimenzióit (környezet–gazdaság–társadalom), az ENSZ által megalkotott Fenntartható Fejlődési Keretrendszert (Agenda 2030), valamint olyan európai uniós kezdeményezéseket, mint a European Green Deal vagy az ESG (Environmental, Social and Governance). A tanulmány második részében fenntarthatóságfókuszú felsőoktatási rangsorokat (GreenMetric World University Ranking, QS World University Rankings: Sustainability 2023, Times Higher Education Impact Rankings) mutatok be és értékelek. Mindennek célja, hogy egyrészt e friss területen számba vegyük a meghatározó rangsorokat, másrészt hogy képet kapjunk a hazai felsőoktatási intézmények rangsorban betöltött helyéről és az intézményi erőfeszítésekről. A tanulmány röviden tárgyalja a fenntarthatóság globális kihívásai mesterképzés és az EU-s zöldköltségvetés-tervezés képzés fontosabb tudnivalóit.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Bándi Gyula (2013): A környezethez való jog értelmezése a fenntartható fejlődési stratégia és az Alaptörvény fényében. Acta Humana, 1(1), 67–92. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/3028/2283
Csath Magdolna (2020a): A fenntarthatóság mint emberi és társadalmi fejlődés. Acta Humana, 8(1), 25–65. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2020.1.2
Csath Magdolna (2020b): Gazdasági fenntarthatóság: a gazdasági szerkezet szerepe. In Csath Magdolna (szerk.): A fenntarthatóság árnyalatai. Budapest: Ludovika, 13–58.
Faragó Tibor et al. (1992) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Környezet és Fejlődés Konferenciája: tények és adatok (UN Conference on Environment and Development). Budapest: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM). Online: http://real.mtak.hu/65984/1/1992Rioi_
konferencia_1992_u.pdf
Fási Csaba (2019): A versenyképesség és az Európai Unió. In Csath Magdolna (szerk.): A versenyképesség- mérés változásai és új irányai. Budapest: Dialóg Campus, 165–188.
Gács János (2005) A Lisszaboni folyamat: rejtélyek, elméleti problémák és gyakorlati nehézségek. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet. Online: http://econ.core.hu/doc/dp/dp/mtdp0501.pdf
Gyulai Iván (2013): Fenntartható fejlődés és fenntartható növekedés. Statisztikai Szemle, 91(8–9), 797–822. Online: https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2013/2013_08-09/2013_08-09_797.pdf
Kolozsi Pál Péter – Horváth Balázs István – Csutiné Baranyai Judit – Tengely Veronika (2022): Monetáris politika és zöld átmenet. Hitelintézeti Szemle, 21(4), 7–28. Online: https://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.7
Kőszeghy Lea (2022): Társadalmi egyenlőtlenségek és környezeti fenntarthatóság: összefüggések és kiutak. Előadás az MTA A fenntarthatóság társadalmi feltételei című konferenciáján 2022. november 22-én. YouTube, 2022. november 22. Online: https://www.youtube.com/watch?v=vIGnlgtBmys
Lengyel Attila (2018) A fenntarthatóság mindfulness és turizmus tértudományi összefüggései. PhDértekezés. Gödöllő: Szent István Egyetem. Online: http://real-phd.mtak.hu/1495/1/lengyel_attila_ertekezes_DOI.pdf
Losoncz Miklós (2021): Zöld költségvetés az Európai Unióban. Budapest: GKI Gazdaságkutató Zrt. Online: https://www.parlament.hu/documents/126660/39139635/GKI_KT_tanulm%C3%A1ny.pdf
Meadows, Donella H. – Meadows, Dennis L. – Randers, Jorgen – Behrens, William W. III (1972): The Limits to Growth. A Report for The Club of Rome’s Project on the Predicament of
Mankind. New York: Universe Books. Online: https://www.donellameadows.org/wp-content/userfiles/Limits-to-Growth-digital-scan-version.pdf
Nagy Balázs (2020): A humán és társadalmi fenntarthatóság mutatói nemzetközi összehasonlításban. In Csath Magdolna (szerk.): A fenntarthatóság árnyalatai. Budapest: Ludovika, 59–84.
Országos Erdészeti Egyesület (2022): A Soproni Egyetem sikeresen szerepel a nemzetközi fenntarthatósági rangsorban. OEE, 2022. május 6. Online: https://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/a-soproni-egyetem-sikeresen-szerepel-a-nemzetkozi-fenntarthatosagi-rangsorban
Persányi Miklós (1988): Közös jövőnk: A Brundtland-jelentés. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó.
Szalay Rita szerk. (2021): ESG Jelentési Útmutató. Budapest: Budapesti Értéktőzsde.
Szegedi Tudományegyetem (2022): Új QS fenntarthatósági rangsor: az SZTE az egyik legjobb magyar egyetem. SZTE, 2022. október 26. Online: https://u-szeged.hu/sztehirek/2022-oktober/ujqs-fenntarthatosagi?objectParentFolderId=1416
Taksás Balázs (2020a): A fenntarthatóság nemzetközi mutatószámrendszerei. In Csath Magdolna (szerk.): A fenntarthatóság árnyalatai. Budapest: Ludovika.
Taksás Balázs (2020b): A környezeti fenntarthatóság mutatói Magyarországon európai összehasonlításban. In Csath Magdolna (szerk.): A fenntarthatóság árnyalatai. Budapest: Ludovika.
Jogi források
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)