A közjegyzők mint a jogbiztonság belgái
A közjegyzők „szerepe” a devizahitelezésben
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Absztrakt
Ha 2005-ben a hivatalba lépő köztársasági elnök érezhette magát a közélet „belgájának”, évek óta igaz ez a jogéletben a közjegyzőkre. A közjegyző szerepének meg nem értéséről árulkodik, hogy ha a szerződéskötés közjegyző előtt történik, még ha a felek tisztában is vannak a közjegyzői okirat előnyeivel, jellemzően teherként élik meg a vele járó eljárást: úgy érzik, hogy időigényes, túl részletes, drága, ráadásul a közjegyzőnek a teljes szerződést fel kell olvasnia. De vajon tudják-e a jogélet szereplői, legyenek ők hétköznapi szerződő felek vagy banki jogászok, hogy mit csinál a közjegyző? A devizahitelek kapcsán kialakult közbeszéd formálói tisztában vannak-e azzal, hogy mi a közjegyző szerepe egy szerződéskötés esetén? Jelen tanulmányban ezt, illetve a közjegyzői tevékenységben rejlő fogyasztóvédelmi garanciákat kíséreljük meg bemutatni.