Szempontok a UN CRPD hazai végrehajtásához, különös tekintettel az egyezmény 19. cikkére (a fogyatékos személyek önálló életvitelhez és közösségbe való befogadáshoz való joga) I.

Absztrakt

Magyarország 2007-benratifikálta az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezményét (a továbbiakban: CRPD). E tanulmány célja annak vizsgálata, hogyan haladt előre az elmúlt évtizedben hazánkban a CRPD jogi követelményrendszerének átültetése és politikai üzenetének átvétele, különös tekintettel az egyezmény egyik kulcsjelentőségű cikkére (19. cikk „Önálló életvitelhez és a közösségbe való befogadáshoz való jog”). E cikk – mint a tanulmány első része – a CRPD struktúráját, belső összefüggésrendszerét mutatja be, amelynek megértése nélkülözhetetlen előfeltétele az egyes cikkek megfelelő értelmezésének, átültetésének. A második részben pedig a szerző részletesen elemzi a 19. cikk átültetésének indikátorait. Jelen rész tehát a CRPD átültetésének alábbi, általános szempontjaira fókuszál. Az egyezmény nem csupán jogi norma, hanem politikai dokumentum is, amely a fogyatékosság ún. társadalmi modelljének világszerte történő érvényre juttatását tűzi ki célul a hagyományos, ún. orvosi modell felváltásával (ugyanakkor fenntartva ez utóbbi modell néhány elemét). E modellek megértése és értékeinek tudatosítása elengedhetetlen a CRPD bevezető – horizontálisan alkalmazandó – rendelkezéseinek átültetéséhez. Ahogy a CRPD is hangsúlyozza, a fogyatékos személyek köre igen heterogén, s az ebből fakadó sokszínűségre a fogyatékossággal kapcsolatos jogszabályok és szakpolitikák kialakítása során is tekintettel kell lenni.  A CRPD-benfoglalt emberi jogok érvényre juttatása során észre kell venni az egyes jogok közötti kölcsönhatásokat és azok esetleges összeütközéseit is. Az utóbbi esetben a döntéshozóknak a CRPD alapvető értékeit (emberi méltóság védelme, a fogyatékos személyek életminőségének javítása) kell szem előtt tartania a megfelelő végrehajtás érdekében.