Az emberi tényező szerepének vizsgálata korszerű diagnosztikai és információtechnológiai eszközök alkalmazásával
– különös tekintettel az orvosbiológiai monitorozás területére a repülésbiztonság aspektusából
Copyright (c) 2025 Halmi Lajos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A hosszú ideje tartó, folyamatos növekedési ütemével a légi közlekedés meghatározó szektorrá vált a közlekedési ágazatokon belül. Emellett a légtér napjainkra meghatározó gazdasági erőforrássá nőtte ki magát, úgy, hogy eddig szinte csak hagyományos (pilótás) repülési feladatokkal volt ellátva. Ez már most jelentős terhelést jelent a területen dolgozó szakemberek számára, főleg a repülő-hajózó állományra. Ezért kiemelten fontos releváns információval rendelkezni a pilóták élettani státuszáról, illetve biztosítani az állapotmonitorozás műszaki és repülőorvosi feltételeit. Az orvosi kockázatok felismerése és a kezelésükre tett javaslatok igen fontos tényezők az általános repülésbiztonság fenntartásában, ezért a kutatásoknak ezen a területen mind repülésbiztonsági, mind műszaki-technikai szempontból kiemelt szerepük van. Az új technológia és tesztelési metódusok bevezetése és azok alkalmazása további, részletekbe menő, tudományos eredményekkel igazolt kutatásokat igényel. Ezek a változások számos kihívás mellett rengeteg lehetőséget is magukban rejtenek, amelyek feltérképezése és tudományos igényű vizsgálata katonai és nemzetvédelmi érdekeket szolgál, mivel nagymértékben hozzájárulhatnak a honvédelem által meghatározott célkitűzések eléréséhez, és ezen keresztül a béke- és a békétől eltérő időszakokban szükséges információs uralomhoz, valamint vezetési fölényhez.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Palik M. szerk., Légiközlekedés-biztonsági kutatások. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). 2021.
Dudás Z., „A leggyakoribb hibák a légi közlekedésben,” Repüléstudományi Közlemémyek 32. évf. 3. sz. pp. 51–59. 2020. Online: https://doi.org/10.32560/rk.2020.3.4
J. Reason, Human factors. Cambridge, Cambridge University Press, 1990
J. Reason, The Human Contribution. Burlington, CRC Press, 2008. Online: https://doi.org/10.1201/9781315239125
Dunai P., et al., „Az oxigéndeficit repülésbiztonsági jelentősége és lehetséges magyarázata agyi pulzoximetria NIRS eredményei alapján, szimulált repülési stresszhelyzetben,” in Repüléstudományi tanulmányok. Szilvássy L., Békési, B. szerk., Budapest, Ludovika, pp. 11–42. 2021.
Balog L. szerk., Bevezetés a sportdiagnosztikába. Debrecen, Campus Kiadó, 2015.
Southern Wings, Hypoxia in Aviation. Southernwings.co.nz, 2023. január 23. Online: https://www.southernwings.co.nz/hypoxia-in-aviation/
B. Mazur, 10 Essential Sensors for Body Sensor Networks. Ignitec.com, 2023. július 10. Online: https://www.ignitec.com/insights/10-essential-sensors-for-body-sensor-networks/
Györe I., Dunai P., Szabó S. A., „Teljesítménydiagnosztika alkalmazása a repüléstudományi kutatásokban,” in Repüléstudományi tanulmányok. Repüléstudományi Szemelvények. Szilvássy L., Békési, B. szerk., Budapest, Ludovika, pp. 43–108. 2021.
W. B. Abernathy, Human Performance Diagnostics. [h. n.], Performance Management Publications, 2012.