Kriogén hajtóanyagok a polgári repülés területén

doi: 10.32560/rk.2023.1.14

Absztrakt

A légi közlekedés növekedésének hatására az elmúlt évtizedekben (1960–2018) az ágazat CO2-kibocsátása 6,8 millió tonnáról 1034 millió tonnára nőtt. Az ICAO globális CO2-csökkentési törekvéseinek elérését célzó intézkedéscsomag fontos technológiai elvárásokat fogalmaz meg a hajtóműgyártókkal szemben is. Ennek megfelelően a gyártók, illetve egyetemi kutatói csoportokkal és kutatóintézetekkel alkotott konzorciumaik lázasan keresik a megoldásokat.
Ezek a kutatások kiterjednek új működési alapelvek, szerkezeti megoldások, szerkezeti anyagok, illetve új hajtóanyagok lehetséges alkalmazására is. Az előadást a cseppfolyósított földgáz (LNG1) és kerozint égető, úgynevezett Multi-Fuel Hybrid Engine (MFHE) koncepciója ihlette, feldolgozva a Feijia Yin és társai Performance assessment of a multi-fuel hybrid engine for future aircraft cikkét [6], másrészt vizsgáljuk, hogy az LNG, illetve az LH22 alkalmazása hogyan érinti a repülőgép-hajtóművek tüzelőanyag-hatékonyságát és a várható teljesítményét a kerozin hajtóanyaggal összehasonlítva.

Kulcsszavak:

fajlagos hasznos munka termikus hatásfok alternatív tüzelőanyagok kriogén tüzelőanyagok LNG LH2

Hogyan kell idézni

[1]
B. Varga, L. Kavas, J. Tóth, és G. Óvári, „Kriogén hajtóanyagok a polgári repülés területén”, RepTudKoz, köt. 35, sz. 1, o. 185–198, nov. 2023.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.