A robbantások detektálásának lehetősége ionoszonda alkalmazásával

doi: 10.32562/mkk.2026.2.3

Absztrakt

Egy robbantás történhet föld alatt, földfelszínen és az atmoszférában is. Egy robbanás során, mint egy földrengéskor, keletkeznek elsődleges, másodlagos, Love és Rayleigh felszíni hullámok, továbbá akusztikus és nehézségi hullámok is. Az akusztikus, nehézségi, akusztikus-nehézségi és a felszíni hullámok mellett az elliptikusan terjedő Rayleigh-hullám vizsgálandó. A felületi hullám által keltett légköri hullám nagy területeket tud végigjárni, és egészen az ionoszféráig is terjedhet. Attól függően, hogy milyen robbanási energiát kapott, akár a legfelső rétegig is el tud jutni. Az ionoszféra a termoszféra részeként 60 km-től 600 km-ig terjed, ahonnan az exoszféra kezdődik, és több alrétegre osztható. Ezek a D, E és F rétegek. Napjainkban az ionoszférát folyamatosan tanulmányozzák, és elsődlegesen a rádiókommunikációs rendszerek használják. Az erre használt eszköz a digiszonda vagy ionoszonda, amely az ionoszféra állapotát vizsgálja. A DPS4D2 képes az anomáliák detektálására valós időben.

Kulcsszavak:

ionoszonda nehézségi hullám utazó ionoszféra zavar robbantástechnikai innováció

Hivatkozások

BARTA Veronika et al. (2023): Földrengések nyomai a felsőlégkörben? Fizikai Szemle, 73(10), 338–342.

BARTA Veronika et al. (2019): Digitális ionoszféra radar (DPS4D) a Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban: új megfigyelési és kutatási lehetőségek. In BACSÁRDI László – SZŰCS Eszter – WESZTERGOM Viktor (szerk.): Magyar Űrkutatási Fórum 2019 – Az előadások összefoglalói. Sopron: Magyar Asztronautikai Társaság, 17.

CARTER, B. A. et al. (2023): The Ionospheric Effects of the 2022 Hunga Tonga Volcano Eruption and the Associated Impacts on GPS Precise Point Positioning Across the Australian Region. Space Weather, 21(5). Online: https://doi.org/10.1029/2023SW003476

DARUKA Norbert (2023): Érzéketlen robbanóanyagok I. – Célkeresztben a TNT és a Composit B kiváltása. Műszaki Katonai Közlöny, 33(2), 5–21. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2023.2.1

GIANNATTASIO, Fabio (2022): Ionosphere Monitoring with Remote Sensing. Remote Sensing, 14(21). Online: https://doi.org/10.3390/rs14215325

HUN-REN Soproni kutatóintézettel történő személyes interjú, 2024.

MENDOZA, Jhon J. B. – RUIZ, Carlos F. Q. – JARAMILLO, Carlos R. P. (2017): Implementation of an Electronic Ionosonde to Monitor the Earth’s Ionosphere via a Projected Column through USRP. Sensors, 17(5). Online: https://doi.org/10.3390/s17050946

NAL, Kalchbrenner – ESPEHOLT, Lasse (2021): MetNet-2: Deep Learning for 12-Hour Precipitation Forecasting. Google Research, 2021. november 15. Online: https://research.google/blog/metnet-2-deep-learning-for-12-hour-precipitation-forecasting/

REZY, Pradipta – LAI, Pei-Chen (2020): Observations of Ionospheric Disturbances Associated with the 2020 Beirut Explosion by Defense Meteorological Satellite Program and Ground-Based Ionosondes. Annales Geophysicae, 42(1), 301–312. Online: https://doi.org/10.5194/angeo-42-301-2024

UCL Earth Sciences (2022): The Chemistry of Volcanic Gases and Their Environmental Impacts. YouTube, 2022. április 4. Online: https://www.youtube.com/watch?v=ia7PcET_cCo, 2022

Jogi forrás

- 27/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról