Az elsötétítés biztonsági aspektusai Magyarországon
2. rész: Világítástechnikai követelmények
Copyright (c) 2025 Jasztrab Péter János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Európában a 20. század első felében háborús légkör és forrongó politikai helyzet uralkodott, ami hatással volt az élet minden területére. A korszakra jellemző volt a világítás tökéletesedése, előtérbe kerültek a fény pozitív hatásai és annak biztonsági kérdései. A védekezésképpen alkalmazott elsötétítés és a munkavégzéshez szükséges fény összeegyeztetése nemcsak világítástechnikai, hanem hadtudományi, hadmérnöki kihívást is jelentett. Kialakult az ágazat intézményi és műszaki keretrendszere, aminek köszönhetően itthon is meghonosodott a világítástechnika tudománya. Elismerően írt a magyar szakemberekről a nemzetközi sajtó. A „totális háborúval” járó elsötétítés azonban merőben új helyzetet teremtett. A légvédelem szolgálatába állították a világítástechnikát, és ezzel új fejezet nyílt a világítás történetében. A cikksorozatnak ebben a részében a módszereket és a munkahelyi előírásokat, eljárásokat járom körbe, közben utalást teszek a hazai világítástechnika fejlettségére, viszontagságaira, és arra, hogyan adaptálták mindezt az új követelményekhez, amivel az elsötétítés idehaza külön tudományággá válhatott.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
BASKAI Ernő (1944): Háború és festék. Magyar Katonai Szemle, 14(2), 403–407.
BRÓDY Imre (1937): A kriptonlámpa. Elektrotechnika, 30(19–20), 187–191.
DEMBITZ Gyula (1936): Beszámoló a szeptember havi elöljárósági ülésről. Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 26(11), 12–15.
DÚL Árpád (1943): A budapesti villamos vasut hiteles története. Magyar Vasut és Közlekedés, 31, 1–2.
ÉRDI Róbert (1936): Egyenirányítók alkalmazása relék táplálására és vezérlésére. Elektrotechnika, 29(17–18).
FORBÁTH László (1937): Új kereseti lehetőségek a Krypton-lámpa révén. Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 27(11).
GREGOR Aladár (1943): A légoltalmi elsötétítés világítástechnikája. Honi Ipar, 4(8).
GORTVAY György (1944): Munkaegészségtan. Budapest: A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat.
GYULAI Géza (1943): A kalauzok munkájának egyszerűsítése. Magyar Vasut és Közlekedés, 31(6), 1943.06.20.
HÁMORY Imre (1939): A vasút légoltalma, Magyar Vasut és Közlekedés, 27(10)c.
HÁMORY Imre (1941): A folyami hajózás légoltalma, Magyar Vasut és Közlekedés, 29(4).
HÁMORY Imre (1942): A MÁV és közforgalmi magán vasutak, valamint a folyamhajózás és kikötők légoltalmi helyzete. Magyar Vasut és Közlekedés, 30(11).
HÁMORY Imre (1943a): A MÁV és közforgalmi magán vasutak, valamint a folyamhajózás és kikötők légoltalmi helyzete, Magyar Vasut és Közlekedés, 31(8).
HÁMORY Imre (1943b): A MÁV és közforgalmi magán vasutak, valamint a folyamhajózás és kikötők légoltalmi helyzete, Magyar Vasut és Közlekedés, 31(12).
HÁMORY Imre (1944): Vasúti utazás a légvédelmi készültség és légiriadó alatt, Magyar Vasut és Közlekedés, 32(1).
HERCZEG Ferenc szerk. (1943): Ceruzajegyzetek: Amit mindenkinek tudnia kell a világításról. Új Idők, 49(1).
HORVÁTH József (1989): Budapest díszvilágítása. Budapest: Tungsram–Hungexpo.
JASZTRAB Péter János (2024): Az elsötétítés biztonsági aspektusai Magyarországon 1. rész: Alapvetések, teóriák a második világháborúban és az azt megelőző években. Műszaki Katonai Közlöny, 34(2), 29–53. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2024.2.3
JASZTRAB Péter János – ISTÓK Róbert (2021): A világítás katonai vonatkozásai II/3. rész. A harctéri világítás és az elsötétítés szabályai. Hadmérnök, 16(2), 15–32. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2021.2.2 ; DOI
(2023): Katonai világítás, 5/1. rész. Légi, közúti, vasúti és vízi járművek világítása. Hadmérnök, 18(2), 5–30. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2023.2.1
KATHONA Mihály (1942): Hivatalos közlemény az ellenséges légitevékenységekkel kapcsolatosan. Halasi Újság, 3(73).
LAMBDA (1930): Lapszemle és kisebb közlemények. Világítás Elektrotechnika, 23(19–20).
LÖFKEN, A. (1939): Grundsätzliche Forderungen für Verdunkelung. Gasschutz und Luftschutz, 9(12), 321–323.
PETRÓ István (1927): Lapszemle és kisebb közlemények. Világítás, Elektrotechnika, 20(22).
PÉCZELY József (1939): Hogyan kell megoldani az üzletek légoltalmát? Nemzeti Újság, 21(92).
PILLITZ Dezső (1936): Világítástechnika. Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 26(5).
PILLITZ Dezső (1941): Világítástechnikai alapismeretek különös tekintettel a légoltalmi elsötétítésre. Budapest: Világítástechnikai Állomás.
SIPOS András (1992): Villany a köztereken és a lakásban. História, 14(2), 22–24. Online: https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=254475&mutat=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Historia_1992/?pg=36&layout=s
[Sz. n.] (1938): Fokozott fénykihasználás. Víz és Világitás, 15(16).
[Sz. n.] (1934): Új magyar iparcikkek Zwack J. és Társai Likőrgyár. Honi Ipar, 27(6).
[Sz. n.] (1930): Az első budapesti kirakatvilágítási verseny eredménye. Víz és Világitás, 7(7–8).
[Sz. n.] (1931): Az Országos Világítástechnikai Bizottság teljes ülése. Víz és Világitás, 8(9–10).
[Sz. n.] (1939): II Budapesti Kirakatvilágítási Verseny. Víz és Világitás, 15(15–16).
[Sz. n.] (1929): Pongrácz igazgató nyilatkozata Miért drága a villany a külvárosi házakban. Délmagyarország, 5(32).
[Sz. n.] (1936): Ne kápráztass, hogy el ne kápráztassál! Autó Motor, 8(18).
[Sz. n.] (1929): Racionális üzemszervezés. Nyomda- és Rokonipar, 19(4).
[Sz.n.] (1936): Ki használ ma már régi lámpákat, amikor sokkal jobb a BOSCH-világítás. Auto-Traktor - Magyar Auto-Touring, 7(10).
[Sz. n.] (1943): Elsötétítés alatt is lelet a gyümölcsösökben füstölni fagyveszély esetén. Függetlenség, 11(106).
[Sz. n.] (1942): Hogyan viselkedjünk a vonatban légriadó esetén. Népújság Hódmezővásárhely, 15(223).
[Sz. n.] (1937): Az első légoltalmi gyakorlat Pécsett, Csökkentett világítás és teljes elsötétítés. Dunántúl, 27(268).
[Sz. n.] (1942): Közúti forgalom elsötétítés alkalmával: II. Közlemények. Városi Szemle, 27.
[Sz. n.] (1942): Milyen kézilámpát használhatunk elsötétítés alatt? Orosházi Friss Hírek, 19(216).
[Sz. n.] (1942): Elsötétítéskor lehet a csökkentett fényű kézilámpát használni. Ellenzék, 63(218).
[Sz. n.] (1942): A légi veszély fennáll, pontosan kell betartani mindenkinek a honvédelmi miniszter utasításait. Magyar Jövő, 24(225).
[Sz. n.] (1938): Új módszer erőközpontok és hasonló üzemek elsötétítésére. Magyar Katonai Szemle, 8(2).
[Sz. n.] (1940): Radioaktívvilágító festékek. Magyar Katonai Szemle, 10(2).
[Sz. n.] (1940): Komplementer színek alkalmazása. Magyar Katonai Szemle, 10(2).
[Sz. n.] (1927): Napi krónika. Szentesi Napló, 24(264).
[Sz. n.] (1927): Albert Thomas nyilatkozata magyarországi missziójáról és tapasztalatairól. Pesti Hírlap, 49(46).
[Sz. n.] (1937): Fotoriport az éjszakai légvédelmi gyakorlatról. Az elsötétített autóbuszokban a kalauzok olajmécsessel világítottak felszálló utasoknak. Az Est, 28(234).
[Sz. n.] (1937): Légi riadó! Készülnek a villamosok a légvédelmi gyakorlatra, így fogják elsötétíteni a kocsi lámpáját. Az Est, 28(233).
[Sz. n.] (1937): Ma éjjel sötétítsd el az ablakot és kapcsold be a rádiót! Mit kell tudni a légoltalmi gyakorlatról? Új nemzedék, 19(233).
URBAN Franciska – VISZKET Zoltán – BAZSALYA Kornél (2012): Óbudára nézve nagy változás állt be. Harrer Pál és a városegyesítés kora. Időszakos kiállítás az Óbudai Múzeumban 2012. május 4. – 2013. január 31. Budapest: Óbudai Múzeum. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MUZE_BP_OBUDA_Sk_2012_IdoszakiKiall/?pg=0&layout=s
VERESS D. Csaba (1980): Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a második világháborúban. Veszprém: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. 167–202. Online: https://epa.oszk.hu/01600/01610/00015/pdf/vmm_15_1980_12_veress.pdf
WILLHEIM Gusztáv (1930): Külföldi tapasztalatok a vasúti fényszóró világítás terén. Magyar Vasut és Közeledés, 18(9–10).
WILLHEIM Gusztáv (1935): A világítástechnika gyakorlati alkalmazása a gyárvilágítás terén. Elektrotechnika, 28(13–14).
WILLHEIM Gusztáv (1937): Jó világítás a mezőgazdaságban. Világítástechnika. Víz és Világitás, 14(3–4).
WILLHEIM Gusztáv (1938): A világítástechnika gyakorlati alkalmazása a vasúti üzemben. Elektrotechnika, 31(9–10).
WILLHEIM Gusztáv (1943): Világítási villamosenergiamegtakarítás a gyáriparban. Honi Ipar, 4(22).
ZIPERNOWSKY Ferenc (1935): A Világítástechnikai Állomás működése és a világítástechnika általános fejlődése 1933/34-ben. Elektrotechnika, 28(2).
Jogi források
800/1942. KM rendelet A Tungsram, Oron és Osram izzólámpák egységes fogyasztói árának megállapítása tárgyában
702/1929/XVII. KM rendelet Országos Világítástechnikai Bizottság szervezete és ügyrendje
002/eln. lgv.-1939. HM rendelet A légoltalmi elsötétítő szolgálatról
100/eln. 35.-1943. HM rendelet A vendéglátó ipari üzemekben honi légvédelmi készültség idején a belső irányfények használatának újabb szabályozása
LÉGO. UT. III.-1. 88.082./eln 35.-1939 HM rendelet alapján kiadott Utasítás a légoltalmi szolgálat ellátására, (Elsöt. 1.) Közvilágítás, m.kir HM kiadványa, Athenaeum Rt., Budapest 1939.
LÉGO. UT. III.-1. 104.250./eln 35.-1941 HM rendelet alapján kiadott Utasítás a légoltalmi szolgálat ellátására, (Elsöt. 1.) Közvilágítás elsötétítése, II. kiadás m.kir HM kiadványa, Athenaeum Rt., Budapest 1941.
LÉGO. UT. III.-2. 81.900/eln. lgy. 1940. HM rendelet alapján kiadott Utasítás a légoltalmi szolgálat ellátására, (Elsöt.2.), Épületek elsötétítése, m.kir HM kiadványa, Athenaeum Rt., Budapest, 1940.
LÉGO. UT. III.-3. 83.000/eln. lgy. 1940. HM rendelet alapján kiadott Utasítás a légoltalmi szolgálat ellátására, (Elsöt.3.), Közúti járóművek és forgalombiztonsági fényforrások elsötétítése, m.kir HM kiadványa, Athenaeum Rt., Budapest 1940.