Sugárzó hőnek kitett fák gyulladásának veszélyei és az égéskésleltetés lehetőségei

doi: 10.32562/mkk.2024.2.5

Absztrakt

Tűzesetek során a fa mint építőanyag a legéghetőbb anyagok közé tartozik 300 oC körüli gyulladáspontjával. Tüzek létrejöttekor a lángterjedést minden esetben sugárzó hőterhelés előzi meg, amely eltérő mértékű károsodást okozhat a különböző faanyagokban, valamint hatására beindulhat a pirolízis is. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a fák sugárzó hővel szembeni viselkedésének és az elleni védelem kutatásának is. Munkánkban olyan hazai természetes fafajok (erdei fenyő, lucfenyő, gyertyán, akác, bükk) viselkedését vizsgáltuk, amelyek épületszerkezeti anyagként és belsőépítészeti szerkezeti anyagként is megjelennek az építményekben. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a kereskedelemben kapható égéskésleltetőkkel kezelt faanyagok hogyan viselkednek sugárzó hőnek kitéve. A károsodás mértékét tömegveszteség mérésével adtuk meg. Emellett a minták mechanikai és felületi károsodása sem volt elhanyagolható. A faanyagokra rendszeresített és ismert Lindner-módszernél alkalmazott szabványos méréstől eltérően a sugárzó hőt biztosító berendezésünk egyedi gyártású, nem szabványos kialakítású berendezés volt.

Kulcsszavak:

fák hőbomlása égéskésleltetés mechanizmusai égéskésleltető anyagok

Hivatkozások

BEDA László – MOHAI Ágota (2012): Papírtekercsek éghetőségének vizsgálata, az eredmények hatása a papírtekercs raktárak tűzvédelmére. Budapest: Avernim.

BODNÁR László – TEKNŐS László (2023): A globális éghajlatváltozás hatásai az erdőtüzekre. Védelem Tudomány: Katasztrófavédelmi online tudományos folyóirat, 8 (különszám), 177–184. Online: https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/13888

CHEIM, Luiz et al. (2012): Furan Analysis for Liquid Power Transformers. IEEE Electrical Insulation Magazine, 28(2), 8–21. Online: https://doi.org/10.1109/MEI.2012.6159177

DI HA LE, Truong (2019): Experimental Assessment of the Fire Resistance Mechanisms of Timber-Steel Composites. Materials, 12(23), 4003. Online: https://doi.org/10.3390/ma12234003

GYŐRI, Melinda et al. (2021): Combustible Parameters of Native Timber Modificated by Blokk Wood Method. Védelem Tudomány: Katasztrófavédelmi online tudományos folyóirat, 6(3), 107–124. Online: https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/download/13728/11154/

HAJDU, Flóra et al. (2022): Examination of Vegetation Fire Spread with Numerical Modelling and Simulation Using Fire Dynamic Simulator. Academic and Applied Research in Military and Public Management Science, 21(3), 85–100. Online: https://doi.org/10.32565/aarms.2022.3.5

HAJDU, Flóra – KÖRNYEI, László – KUTI, Rajmund (2023): One-At-A-Time Sensitivity Study of a Tree Burning Simulation. Pollack Periodica: An International Journal for Engineering and Information Science, 19(1), 1–7. Online: https://doi.org/10.1556/606.2023.00850

JI, Jingwei et al. (2006): An Integral Model for Wood Auto-Ignition Under Variable Heat Flux. Journal of Fire Sciences, 24(5), 413–425. Online: https://doi.org/10.1177/0734904106062138

KEREKES, Zsuzsanna – LUBLÓY, Éva – KOPECSKÓ, Katalin (2018): Behaviour of Tyres in Fire: Determination of Burning Characteristics of Tyres. Journal of Thermal Analysis and Calorimetry, 133, 279–287. Online: https://doi.org/10.1007/s10973-018-7001-9

LIU, Hao et al. (2023): Experimental and Theoretical Study on Ignition and Combustion Characteristics of Aging Woods by Cone Calorimetry. Journal of Thermal Analysis and Calorimetry, 148, 10573–10582. Online: https://doi.org/10.1007/s10973-023-12311-0

LUBLÓY, Éva et al. (2023): Examination of the Fire Performance of Wood Materials Treated With Different Precautions. Journal of Thermal Analysis and Calorimetry, 148, 4129–4140. Online: https://doi.org/10.1007/s10973-023-12050-2

MENSAH, Rhoda Afriyie et al. (2023): Characterisation of the Fire Behaviour of Wood: From Pyrolysis to Fire Retardant Mechanisms. Journal of Thermal Analysis and Calorimetry, (148), 1407–1422. Online: https://doi.org/10.1007/s10973-022-11442-0

MSZ 9607:2020 (2020): Égéskésleltető szerrel kezelt, fa és fa alapanyagú építési termékek vizsgálata. A kezelés hatékonyságának értékelése Lindner-módszer alapján. Budapest: Magyar Szabványügyi Testület.

PLUZSIK András – SZITNYAINÉ SIKLÓSI Magdolna – VARGYAY Kornélia (1993): A faanyagvédelem módszerei és anyagai. Budapest: Facta.

VOTHI, Hai et al. (2019): Novel Nitrogen-Phosphorus Flame Retardant Based on Phosphonamidate: Thermal Stability and Flame Retardancy. ACS Omega, 4(18), 17791–17797. Online: https://doi.org/10.1021/acsomega.9b02371

WANG, Jiawei et al. (2021a): Effect of Delignification on Thermal Degradation Reactivities of Hemicellulose and Cellulose in Wood Cell Walls. Journal of Wood Science, 67(19), 1–11. Online: https://doi.org/10.1186/s10086-021-01952-0

WANG, Jiawei et al (2021b): Thermal Degradation of Hemicellulose and Cellulose in Ball-Milled Cedar and Beech Wood. Journal of Wood Science, 67(32), 1–14. Online: https://doi.org/10.1186/s10086-021-01962-y

ZHENG, Chao – LI, Dongfang – EK, Monica (2019): Mechanism and Kinetics of Thermal Degradation of Insulating Materials Developed from Cellulose Fiber and Fire Retardants. Journal of Thermal Analysis and Calorimetry, 135, 3015–3027. Online: https://doi.org/10.1007/s10973-018-7564-5

ZHU, F. L. – LI, X. – FENG, Q. Q. (2021): Thermal Decomposed Behavior and Kinetic Study for Untreated and Flame Retardant Treated Regenerated Cellulose Fibers Using Thermogravimetric Analysis. Journal of Thermal Analysis and Calorimetry, 145, 423–435. Online: https://doi.org/10.1007/s10973-020-09780-y