A digitális forenzika és kiberbiztonság újgenerációs fejlesztései
Tapasztalatok a National Forensic Sciences University tanulmányútjáról
Copyright (c) 2026 Bezerédi Imre
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Bevezetés: A 21. század első negyedében a digitális technológia rohamos terjedése gyökeresen átalakította a bűnözés természetét és módszereit. Az így keletkező új típusú fenyegetések – mindenekelőtt a kiberbűncselekmények, az illegális dark web platformok és a kriptovaluták bűnügyi célú alkalmazása – olyan összetett kihívásokat jelentenek, amelyek hatékony kezeléséhez a bűnüldöző szerveknek interdiszciplináris szemléletre, folyamatos szakmai megújulásra és innovatív technológiai eszközökre van szükségük.
Célkitűzések: A tanulmány célja összefoglalni azokat a szakmai tapasztalatokat, amelyeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatói a National Forensic Sciences University (NFSU) által Gandhinagarban, 2025. szeptember 27. és október 4. között szervezett továbbképzésen szereztek. A szerző különös figyelmet fordít annak vizsgálatára, hogy az indiai digitális forenzikai és kiberbiztonsági modell mely elemei ültethetők át a magyar rendészeti gyakorlatba, figyelembe véve a hazai jogszabályi környerzetet, az elérhető technológiai infrastruktúrát és a szervezeti kultúra sajátosságait.
Módszertan: A kutatás módszertani alapját a továbbképzési program keretében gyűjtött közvetlen, empirikus tapasztalatok rendszeres feldolgozása képezi. A résztvevő megfigyelés, az NFSU oktatóival folytatott szakmai konzultációk, valamint az előadásokon és laboratóriumi bemutatókon szerzett ismeretek együttesen tették lehetővé a forenzikus tudományok, a kiberbiztonság és a kriminológia legfrissebb trendjeit bemutató tartalmak mélyreható elemzését, s egyúttal megteremtették az összehasonlító értékelés alapját is.
Eredmények: A tanulmányút során megismert technológiai megoldások a rendészeti innováció számos területét ölelik fel: a mesterséges intelligencia prediktív rendészetben való alkalmazásától a dark web és kriptovaluta-ügyek nyomozásán, a mobilforenzika módszerein és a bűnügyi helyszínek háromdimenziós dokumentációján át az agytérképezés és poligráfalapú vizsgálati eljárásokig. Az indiai technológiai önállóság modellje – különösen a Make in India és a Make for India kezdeményezések tapasztalatai – releváns tanulságokkal szolgálhat a hazai fejlesztések tervezéséhez. A képzés megállapításai szerint a PowerShell-használat korlátozása, a Faraday-táskák rendszeresítése, az OSINT-eszközök integrációja, valamint az AI prediktív rendészeti alkalmazása mind számottevő fejlesztési potenciált hordoz.
Konklúzió: A tanulmányút összességében megerősítette, hogy a digitális forenzika és a kiberbiztonság területén a magyar rendészeti rendszernek jelentős fejlődési lehetőségei vannak, amelyek kiaknázásához stratégiai szemléletű tervezés, interdiszciplináris együttműködés és célzott technológiai beruházások szükségesek. A technológiai önállóságra törekvés stratégiai prioritásnak tekintendő; az etikus AI-alkalmazás és a nyílt forráskódú eszközök előnyben részesítése hosszú távon fenntarthatóbb és rugalmasabb megoldást kínál. Az NFSU-val kialakítható jövőbeli partnerség – közös kutatási projektek, hallgatócsere-programok és forenzikus eszközök együttes fejlesztése révén – mindkét intézmény számára kölcsönös előnyökkel kecsegtet.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
GOGIA, Gaurav – RUGHANI, Parag (2024a): A Detailed Study of Advancements in Digital Forensics. In SINGH, Yashwant et al. (szerk.): Proceedings of International Conference on Recent Innovations in Computing. ICRIC 2023. Lecture Notes in Electrical Engineering (Vol. 1194). Springer, 333–349. Online: https://doi.org/10.1007/978-981-97-2839-8_23
GOGIA, Gaurav – RUGHANI, Parag (2024b): PAREX: A Novel exFAT Parser for File System Forensics. Computación y Sistemas, 28(2), 421–433. Online: https://doi.org/10.13053/CyS-28-2-4804
KUMAR, Ahlad et al. szerk. (2025): Digital Defence: Harnessing the Power of Artificial Intelligence for Cybersecurity and Digital Forensics. Routledge. Online: https://doi.org/10.1201/9781032714813
MANDELA, Ngaira et al. (2024): Exploring the Use of Tails Operating System in Cybercrime and Its Impact on Law Enforcement Investigations. Proceedings of IEEE International Conference on Digital Forensics, 1–12. Online: https://doi.org/10.23919/INDIACom61295.2024.10499122
PARMAR, Vishal (2017): Brain Electrical Oscillation Signature Profiling (BEOS). International Journal of Computers in Clinical Practice, 2(1), 45–58. Online: https://doi.org/10.4018/IJCCP.2017010101
PATEL, Sankita J. et al. szerk. (2024): Information Security, Privacy and Digital Forensics: Select Proceedings of the International Conference, ICISPD 2022. Lecture Notes in Electrical Engineering (1075). Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-981-99-5091-1
RUDRAKAR, Santoshi – RUGHANI, Parag (2022): IoT Based Agriculture (IoTA): Architecture, Cyber Attack, Cyber Crime and Digital Forensics Challenges. Research Square Preprint. Online: https://doi.org/10.21203/rs.3.rs-2042812/v1
RUGHANI, Vimal – RUGHANI, Parag (2017): AUMFOR: Automated Memory Forensics for Malware Analysis. Asian Journal of Engineering and Applied Technology, 6(2), 12–18. Online: https://doi.org/10.51983/ajeat-2017.6.2.2781