Hogyan kommunikálunk?
Kutatói rendőrkávéház és fókuszcsoportos interjú a Pest vármegyei rendőrök körében, 2. rész
Copyright (c) 2026 András Hunor Lehel
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Bevezetés: A rendőrség külső és belső kommunikációját egy átdolgozott, 2023-ban kiadott norma szabályozza. Sok más terület mellett, a kommunikációval szemben is elvárás a hatékonyság, azonban jelenleg a magyar rendőrségnek nincs egységes kommunikációs stratégiája.
Célkitűzések: Két vármegye rendőreinek bevonásával arra kerestem a választ, hogy a rendőrök hogyan kommunikálnak egymással, vezetőikkel, a társszervekkel és médiaszolgáltatókkal, továbbá a rendőrség mint szervezet miként és milyen csatornákon keresztül jeleníti meg magát a külvilág irányába.
Módszertan: Először kutatói rendőrkávéház segítségével kérdeztem meg a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársait. A heterogén mintavétellel kiválasztott rendészeti és bűnügyi területről érkezők négy előre meghatározott, rendőrségi kommunikációt érintő témában mondhatták el véleményüket, meglátásaikat. Ezután félig strukturált fókuszcsoportos interjú keretében a helyi szervek bűnügyi, valamint rendészeti vezetői nyilatkoztak a belső és külső kommunikációról.
Eredmények: A kutatásba bevont rendőrök egyetértettek abban, hogy több területen is változtatásokra lenne szükség a rendőrség belső és külső kommunikációjában. A közösségi médiában való megjelenés és tartalomgyártás a külső kommunikációnak talán az egyik legérzékenyebb és egyben kevésbé szabályozott területe. Egy komplex követelményeket és garanciákat tartalmazó, átfogó kommunikációs stratégia képes lenne lefedni a közösségi média részletszabályait is.
Konklúzió: A rendőrség rövid, közép- és hosszú távú szervezeti céljainak lefektetéséhez és megvalósításához egy olyan tervre van szükség, amely tartalmazza a fő irányt, felkészít a jövő várható és váratlan eseményeinek kezelésére. A belső kohézió erősítése érdekében mindezt közvetítve az állomány körében, valamint hatékony külső kommunikációval a kívülállók számára, ezzel is növelve a rendőrség és az egyes rendőrök pozitív társadalmi megítélését.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
AMBERG Erzsébet – MOLNÁR Katalin (2004): Személyiségfejlesztő módszerek felhasználása a kommunikációban. Magyar Rendészet, 4(4), 133‒147.
ANDRÁS Hunor Lehel (2024): Előtanulmányok egy kutatói rendőrkávéházhoz. 1. rész Egy országos rendészettudományi vizsgálat kutatói reflexióinak elemzése. Magyar Rendészet, 24(2), 215–228. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2024.2.13
ANDRÁS Hunor Lehel (2025): Hogyan kommunikálunk? I. rész Kutatói rendőrkávéházak és fókuszcsoportos interjúk a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei rendőrök körében. Magyar Rendészet, 25(2),137–151. Online: https://doi.org/10.32577/MR.2025.2.9
ANDRÁS Hunor Lehel – MOLNÁR Katalin (2024): Előtanulmányok egy kutatói rendőrkávéházhoz. 2. rész Az országos Roma Police Café sorozat kutatás-módszertani és rendőrszakmai tanulságai. Magyar Rendészet, 24(3), 187–199. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2024.3.12
BABBIE, Earl Robert (2007): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi.
BENCZE József (2009): A biztonság, a bizalom és a becsület rendőrségi programja. ORFK intranet.
CSERÉP Attila – MOLNÁR Katalin (2010): A rendőrség kommunikációs stratégiája és belső kommunikációja. Rendészeti Szemle, 58(2), 3–41. Online: https://demo.repozitorium.uni-nke.hu/xmlui/handle/123456789/916
FARKAS Johanna – MALKÓCS Tamás (2022): A rendőri pálya vonzóvá tételének lehetőségei. Belügyi Szemle, 70(3. ksz.), 99–123. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.SPEC.3.6
GARAMVÖLGYI László (2007): Főnix Kommunikációs Projekt. ORFK intranet.
GAÁL Gyula – MOLNÁR Katalin (2015): A World Café rendészeti alkalmazásának kezdeti tapasztalatai. Magyar Rendészet, 15(5), 11–19. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2019.4.5
GÁL Erika (2024): Nagyító alatt a kutatói rendőrkávéház – a Police Café módszer rendészettudományi kutatásokban való alkalmazhatóságának vizsgálata. Magyar Rendészet, 24(4), 207–216. https://doi.org/10.32577/mr.2024.4.11
KÉSZ-VARGA Mónika – POKRÓCOS György (2018): Az imázs, az arculat és a kommunikáció szerepe a rendőrségénél. Magyar Rendészet, 18(3), 139–153. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2018.3.9
LESS Ferenc (2015): A közösségi hálózatok és a közösségi rendőrség kapcsolata (Mi keresni valója van a rendőrségnek a Facebookon?). Nemzetbiztonsági Szemle, 3(1). Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz/article/view/1900/1190
MOLNÁR Dániel (2010): Empirikus kutatási módszerek a szervezetfejlesztésben. Humán Innovációs Szemle, 1(1–2), 61–72. Online: https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=1992586&mutat=http://humanexchange.hu/site/uploads/file/61-72_md.pdf
MOLNÁR Katalin (2018): Rendészeti kommunikáció – a média tükrében. Kézikönyv és szemelvénygyűjtemény a rendészeti szakújságíró szakirányú továbbképzési szak hallgatóinak. Budapest: Dialóg Campus. Online: http://www.nyelvilektoralas.hu/wp-content/uploads/2012/05/Rend%C3%A9szeti-kommunik%C3%A1ci%C3%B3-a-m%C3%A9dia-t%C3%BCkr%C3%A9ben.pdf
MOLNÁR Katalin (2023): A baranyai járási Police Café sorozat kérdőíves hatásvizsgálata. Rendőrségi Tanulmányok, 4, 22–64. Online: https://doi.org/10.53304/RT.2023.4.02
MOLNÁR Katalin (2024): A Roma Police Cafék hatásvizsgálata. Megjelenés alatt.
TOLNAINÉ Kabók Zsuzsanna (2012): A rendészeti kommunikáció specifikussága, törvényi szabályozása. Magyar Rendészet, 12(3), 77–83.
VÁRI Vince (2017): Teljesítményértékelés és hatékonyságmérés a rendőrségen. Kérdőíves kutatás az egyéni teljesítményértékelésről. Magyar Rendészet, 17(5), 161–181. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/1781
VICSEK Lilla (2006): Fókuszcsoport [Focus group]. Budapest: Osiris.
Jogi forrás
- 24/2023. (X. 12.) ORFK utasítás a nyilvánosság számára adható tájékoztatás rendjéről