The Role of Geographical Factors in the Investigation
Copyright (c) 2025 Mátyás Szabolcs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
Criminal geography in Hungary is a field of science that is researched by few people despite the fact that the research results can be used in practice. In Western Europe and North America, research results are widely used in everyday police work. Moreover, in Germany, all criminology books contain a chapter on criminal geography.
This paper aims to examine the impact of geographical factors on investigative processes, focusing on how location, terrain and accessibility influence crime scene investigations and evidence collection.
The author gathered factors that may influence investigations from both previous sources and his own research.
The present study not only presents the role of geographical factors in the investigation but also highlights their practical implications. It lists the physical and social geographical factors that can affect crime. When presenting the factors, specific criminal cases are described where geographic knowledge was necessary during the investigation. It was this specialised knowledge that led investigators to the perpetrator.
The author is confident that, based on the practical examples, more and more people in Hungary will recognise the importance and practical applicability of this field of science.
Keywords:
How to Cite
References
BALLÁNÉ FÜSZTER, Erzsébet (2019): Krimináltechnika. Budapest: Dialóg Campus.
BÓI, László (2024): A településszerkezet és forró pontok összefüggései egy empirikus kutatás alapján. Bűnözésföldrajzi Közlemények, 5(1–2), 52–52.
CARNEIRO, Francisco G. – LOUREIRO, Paulo R. A. – SACHSIDA, Adolfo (2005): Crime and Social Interactions: A Developing Country Case Study. The Journal of Socio-Economics, 34(3), 311–318. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.322580
CECCATO, Vânia – DOLMEN, Lars (2011): Crime in Rural Sweden. Applied Geography, 31(1), 119–135. Online: https://doi.org/10.1016/j.apgeog.2010.03.002
CSELLENG, Béla (2022): Az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények főbb kriminálgeográfiai és térbeli jellemzői Magyarországon. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
DÜRR, Miklós (2023a): Illiberal Smart Urbanism? Lessons from the Politics of State-led Smart Securitisation in Miskolc. Urban Studies, 60(3), 554–571. Online: https://doi.org/10.1177/00420980221100462
DÜRR, Miklós (2023b): Urbanising the Security-Development Nexus: A Revisited Perspective on Segregation Governance in Miskolc. PhD Thesis. Durham: Durham University.
ELLIS, Lee – PETERSON, James (1996): Crime and Religion: An International Comparison among Thirteen Industrial Nations. Personality and Individual Differences, 20(6), 761–768. Online: https://doi.org/10.1016/0191-8869(96)00023-2
ERNSZT, Ildikó – PÉTER, Erzsébet – KELLER, Krisztina – TÓTH-KASZÁS, Nikoletta (2018): Biztonsági kérdések a turizmusban, egy határ menti térség példáján keresztül. Turizmus Bulletin, 18(2), 38–45. Online: https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n2.5
GABOR, Thomas – GOTTHEIL, Ellen (1984): Offender Characteristics and Spatial Mobility: An Empirical Study and Some Policy Implications. Canadian Journal of Criminology, 26(3), 267–281. Online: https://doi.org/10.3138/cjcrim.26.3.267
HERKE, Zsolt (2016): Az univerzális skálatörvények alkalmazása a rendvédelmi stratégia kialakításában, valamit a rendőri vezetői munkában. In GAÁL, Gyula – HAUTZINGER, Zoltán (eds.): A határrendészettől a rendészettudományig. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XVII, 247–256.
KELLER, Krisztina – TÓTH-KASZÁS, Nikoletta (2021): A turizmusbiztonság megjelenése az EU tagállamainak turisztikai stratégiáiban. Vezetéstudomány, 52(6), 32–43. Online: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.03
KOZMA, Endre – HÉJJA, István – STEFANCSIK, Ferenc (1993): Katonaföldrajzi kézikönyv. Budapest: Zrínyi Kiadó.
LIPPAI, Zsolt (2023): A biztonság megteremtésének és fenntartásának állami és nem állami szereplőiről. Belügyi Szemle, 71(8), 1391–1417. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.8.4
MÁTYÁS, Szabolcs (2024): Crime Geography. Oradea: Editura Universităţii din Oradea. Online: https://real.mtak.hu/204407/1/Crime_Geography_MatyasSzabolcs.pdf
PÉTER, Erzsébet – NÉMETH, Kornél – LELKÓNÉ TOLLÁR, Ildikó (2018): Turizmusbiztonság, mint újonnan felmerülő fogyasztói igény. Turizmus Bulletin, 18(2), 30–37. Online: https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n2.4
PISKÓTI-KOVÁCS, Zsuzsa (2014): A bűnözésföldrajz modern irányzatainak alkalmazási lehetőségei különböző területi szinteken. PhD Thesis. Miskolc: University of Miskolc.
RÁNKI, Sára (2019): Bevezetés az igazságügyi nyelvészetbe. Belügyi Szemle, 67(3), 76–90. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.3.5
SMITH, Martha J. – CLARKE, Ronald V. (2000): Crime and Public Transport. Crime and Justice, 27(4), 169–233. Online: https://doi.org/10.1086/652200
SoundThinking (s. a.): ResourceRouter. Online: https://www.hunchlab.com/
TIHANYI, Miklós (2017): The Tools of the Police for the Improvement of the Citizens’ Subjective Sense of Security in Hungary. Hadtudományi Szemle, 10(2), 284–294.
TÓTH, Nikolett Á. (2021): The Application of Innovative Sports Policing Tools in Hungary. Časopis Policajná teória a prax, 8(2), 102–114.
ÜRMÖSNÉ SIMON, Gabriella (2019): Miben segítik a nyelvi ujjnyomok a nyomozást? Magyar Rendészet, 19(1), 65–75. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2019.1.4
ÜRMÖSNÉ SIMON, Gabriella – NYITRAI, Endre (2021): The Phenomena of Epidemic Crime, Deepfakes, Fake News, and the Role of Forensic Linguistics. Információs Társadalom, 21(4), 86–101. Online: https://doi.org/10.22503/inftars.XXI.2021.4.5
VAJDA, Endre (2022): A radikális iszlám várható tendenciái Európában. Nemzetbiztonsági Szemle, 10(1), 17–29. Online: https://doi.org/10.32561/nsz.2022.1.2.
VÁRI, Vince (2015): A Data Envelopment Analysis alkalmazása a bűnüldözés relatív hatékonyságának hazai modellezésére. In GAÁL, Gyula – HAUTZINGER, Zoltán (eds.): Modernkori veszélyek rendészeti aspektusai. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XVI, 191–199. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2015.25.3-4.117
VAVRÓ, István (1995): Társadalmi-demográfiai tényezők és a bűnözés. Állam és Jogtudomány, 37(1–2), 170–176.
XIAOBING, Yan – HUAFU, Jiao (2012): A Review on the Foreign Criminal Geography Research. Progress in Geography, 31(10), 1390–1398. Online: https://doi.org/10.11820/dlkxjz.2012.10.017