The Role and Tasks of Psychology in Law Enforcement Higher Education
Copyright (c) 2024 Gazsó Magdolna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
A problem in all branches of higher education is how to incorporate the latest results of
scientific research into education. This is also true for the relationship between law enforcement
psychology and law enforcement higher education. The task is twofold. On the one hand, it
is necessary to find the educational methods that can be used to develop the appropriate
professional personality, to ensure staff retention, and the conditions for dynamic safety. In this
context, new, creative methods are needed in law enforcement higher education, which aligns
the needs and opportunities of the generation entering education with both the quantity and
quality of the information to be acquired.
Keywords:
How to Cite
References
ALLPORT, Gordon W. (1961): Pattern and Growth in Personality. New York: Holt, Rinehart & Winston. Online: https://ia601408.us.archive.org/30/items/in.ernet.dli.2015.199562/2015.199562.Pattern-And-Growth-In-Personality_text.pdf
ANDORKA Rudolf (2001): Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris.
BAGDY Emőke (1996): Hivatás és személyiség. In BAGDY Emőke (szerk.): A pedagógus hivatásszemélyisége. Debrecen: KLTE Pszichológia Intézet.
BLANZ, Matthias – HEINRICH, Alexander – LORENZ, Patricia (2002): Pszichológiai lexikon. Budapest: Magyar Könyvklub.
BOROS János – CSETNEKY László (2000): Börtönpszichológia. Budapest: Rejtjel.
FRÖHLICH, Werner D. (1996): Pszichológiai szótár. Budapest: Springer Hungarica.
GIDDENS, Anthony (2000): Szociológia. Budapest: Osiris.
HALLER József szerk. (2020): Rendészeti pszichológia I–III. Budapest: Dialóg Campus.
KAPITÁNY-FÖVÉNY Máté szerk. (2023): Holnap. Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket a gyorsan változó jövőben? Budapest: HVG Könyvek.
KAPOSI József – SZŐKE-MILINTE Enikő szerk. (2019): Pedagógiai változások – a változás pedagógiája. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
DOMOKOS Klaudia – KORPICS Márta – MÉHES Tamás (2023): Módszertani kézikönyv a kreatív tanuláshoz. Budapest: Ludovika.
KOCSIS, Richard N. (2009): Applied Criminal Psychology: A Guide to Forensic Behavioral Sciences. Springfield: Charles C Thomas Pub Ltd.
KUHN, Thomas S. (2000): A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Osiris.
SILLAMY, Norbert (1997): Pszichológiai lexikon. Budapest: Corvina.
SMITH, Eliot R. – MACKIE, Diane M. – CLAYPOOL, Heather M. (2022): Szociálpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös.
STOHL Róbert (2021): „Így neveld a sárkányodat!” – A Z generáció képzési és tanulási szokásairól. Honvédségi Szemle: A Magyar Honvédség központi folyóirata, 149(2), 116–127. Online: https://doi.org/10.35926/HSZ.2021.2.9
URBÁN Róbert et al. (2012): Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása II. Klinikai egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös. Online: https://www.eltereader.hu/media/2020/12/Egeszsegpszichologia-II-1.pdf
WEINER, Irving B. – OTTO, Randy K. (2013): The Handbook of Forensic Psychology. [H. n.]: Wiley. Online: https://doi.org/10.1002/9781394260591