Difficulties with the Interpretation of the Statement about Confessing on the Preparatory Trial

doi: 10.32577/mr.2022.2.1

Abstract

The re-regulation of the preparatory trial is a significant innovation of the new Criminal Procedure Code. This makes possible for the accused to make an agreement with the court about confessing their culpability and the crimes they committed. This way, the Court can make a decision on the merit as soon as reasonably practicable, so even on the court of first instance. Although there is a concept of confession” regulated in the Criminal Procedure Code, the confession that the accused makes on the preparatory trial – if we translate it from the exact Hungarian phrase – is called a „statement” in the Code. This makes this legal instrument questionable from several points of view, for example: the concept and the usage of evidences in the criminal procedure by the Court; the classification of the statements that the accused makes during the preparatory trial or on the trial.

Keywords:

criminal procedure preparatory trial confession trial evidences

How to Cite

Németh, J. (2022). Difficulties with the Interpretation of the Statement about Confessing on the Preparatory Trial. Hungarian Law Enforcement, 22(2), 25–38. https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.1

References

Bancsi Zsolt József – Rimóczy István: Az előkészítő ülés ismeretelméleti és pszichológiai szempontjai I. Ügyészségi Szemle, 6. (2021a), 1. 6–43.

Bancsi Zsolt József – Rimóczy István: Az előkészítő ülés ismeretelméleti és pszichológiai szempontjai II. Ügyészségi Szemle, 6. (2021b), 2. 6–35.

Belovics Ervin: A büntetőeljárásról szóló törvény új jogintézményei (II., befejező rész). Ügyvédek Lapja, 58. (2019), 5. 2–5.

Belovics Ervin – Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó 2020.

Bencze Mátyás: A kor színvonalán? – Az új büntetőeljárási kódex válasza a jelen kihívásaira. Pro Futuro, 8. (2018), 3. 11–36. Online: https://doi.org/10.26521/Profuturo/2018/3/2870

Bócz Endre: „Megismerés” és „bizonyítás” a büntető eljárásban. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, 41. (1992), 1–40. 83–96.

Elek Balázs: Költség és időtartalékok a büntetőeljárásban. Büntetőjogi Szemle, (2015), 1–2. 10–17.

Elek Balázs – Szabó Krisztián: Szemelvények a büntető eljárásjog köréből. Debrecen, Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, 2019.

Fenyvesi Csaba – Herke Csongor – Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2004.

Ibolya Tibor: Az új Be.-törvény ügyészi szemmel. Ügyvédek Lapja, 58. (2019), 6. 20–24.

Jármai Tibor: Gondolatok a bizonyítás egyes kérdéseiről. In Nagy Ferenc – Balogh Elemér (szerk.): Ad futuram memoriam – Tanulmányok Cséka Ervin 85. születésnapja tiszteletére. Szeged, Pólai Elemér Alapítvány, 2007. 54–65.

Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Budapest, Osiris Kiadó, 2003.

Szabó Judit – Hornyák Szabolcs: Az új büntetőeljárási kódex hatása a bírósági igazgatásra. Bírósági Szemle, (2020), 1. 26–37.

Tóth Mihály: A koncepció korrekciója? Ügyvédek Lapja, 59. (2020), 5–6. 11–18.

Varga Zoltán: Kötetlen tárgyalás vagy sarokba szorított védelem? Ügyvédek Lapja, 57. (2018), 4. 27–29.

Varga Zoltán: Az előkészítő ülés hatása a büntetőeljárásban. Ügyvédek Lapja, 58. (2019), 6. 25–29.

Jogi források

évi XC. törvény a büntetőeljárásról

évi XC. törvény miniszteri indokolása

évi XLIII. törvény végső előterjesztői indokolása

/2021. (VIII. 11.) AB határozat

B.62/2019/20.

B.102/2019/47/I.

B.18/2018/213/II

Bf.III.17/2021/14.

Downloads

Download data is not yet available.