Is there a Right or Obligation to Inform People? – Traces of a Five-Way Murder in the Hungarian Press
Copyright (c) 2022 Dulai Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The quality of communication determines the relationship between police and citizens. This ascertainment applies both of past and present and it will be certainly true in the future. The most important task of the press, including the law enforcement press, is to provide accurate information. In addition, crime prevention and criminal prosecution, which is done with the involvement of the public, is an unavoidable goal and task. However, this is not always the case of present. What was the situation with law enforcement issues re-politicized under direct party control in the Kádár regime? I am examining this in connection with a violent crime in Szeged in 1961. In the era, “socialist shame” reluctantly reported crimes that were ideologically distant from the system. Information about the Paprika utca murder could not even be published in the local newspaper. Police refused to share information about the five-way homicide for weeks, despite the fact that the perpetrator was unknown and the information could have helped the investigation. Has the public been influenced, informed or used by the police? Why and how did they do this? In the 21st century, sixty years after the events, it is particularly interesting and edifying to look at the aspects of the protection of citizens by the police in the context of such a serious crime.
Keywords:
How to Cite
References
Az 1945–1988 között magyar bíróságok ítélete alapján kivégzettek. Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2021. január 14. Online: https://neb.hu/hu/kivegzettek-1945-1988
Anyakönyvi hírek. Délmagyarország, 51. (1961), 113. 4.
A Belügyi Szemle szerkesztőbizottságának Közleménye: Még egyszer a tájékoztatásról. Belügyi Szemle, 3. (1965), 12. 5–7.
Csongrád-Csanád Megyei Levéltár B.I. 710/1961 számú irat
Deák József: A Belügyi Szemle és jogelődei a közpolitika és a rendészettudomány szolgálatában (1953–1990). Doktori értekezés. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2017. Online: https://doi.org/10.23715/SDA.2021.1.2
Délmagyaros naptáron üzent a kegyetlen Paprika utcai gyilkos. Délmagyarország, 2021. október 26. Online: https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2021/10/delmagyaros-naptaron-uzent-a-kegyetlen-paprika-utcai-gyilkos-fotok
Déri Pál: Az ideológiai irányelvek és a tájékoztatás (Még egyszer a rendőrség és a sajtó kapcsolatáról). Belügyi Szemle, 3. (1965), 8. 5–10.
Déri Pál: Az 50 éves Belügyi Szemlére emlékezve. Belügyi Szemle, 50. (2003), 1. 5–16.
Dulai Péter: A médiaerőszak és az erőszakos bűncselekmények összefüggései kriminálpszichológiai szemszögből – Két következmény, két sorozatgyilkosság. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2020. Online: https://doi.org/10.13140/RG.2.2.26227.14886
Dulai Péter: Gyilkosság a panel tetején. Budapest, Cser Kiadó, 2021.
Egy egész családot ölt meg. Csongrád Megyei Hírlap, 6. (1961), 104. 5.
Elfogták a Paprika utcai gyilkost. Délmagyarország, 1961. május 20. 6.
Galperin I. M.: A szovjet sajtó és a bűnözés elleni harc néhány kérdése. Belügyi Szemle, 2. (1964), 4. 72–74. Halálra ítélték a Paprika utcai gyilkost. Délmagyarország, 51. (1961), 151. 4.
Hargitai Henrik – Hirsch Tibor: Médiatörténet. A televízió története. Szabadbölcsészet, ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, (é. n.). Online: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index2846.html?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=45
Hírek. Népszabadság, 19. (1961), 62. 12.
Hírszolgálatunk jelenti. Magyar Rendőr, 1961. május 6. 5.
Kalmár Melinda: Ennivaló és hozomány. A kora kádárizmus ideológiája. Budapest, Magvető Kiadó, 1998. Kiss Lajos: A „Burai-ügy” írásszakértői tapasztalatai. Belügyi Szemle, 6. (1968), 8. 112–118.
Kókay György – Buzinkay Géza – Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Budapest, Magyar Újságírók Országos Szövetsége – Bálint György Újságíró-iskola, (é. n.)
Krémer Ferenc: Rossz döntések kora. Budapest, Napvilág Kiadó, 2010.
Kriskó Edina: A rendőrség társadalmi rendeltetése és a rendőrségi kommunikáció. Doktori értekezés. Budapest, Pécsi Tudományegyetem, 2012. Online: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/15433/krisko-edina-phd-2013.pdf?sequence=1&isAllowed=y
Kriskó Edina: Az állam rendvédelmi feladatai és a média. Magyar Közigazgatás, (2017), 3. 216–237. Online: https://bit.ly/3RJBRLU
A megyei rendőrfőkapitányság felhívása. Délmagyarország, 51. (1961), 114. 5.
Nemzetközi vita a sajtó és a rendőrség között a bűnügyi tudósításról. Belügyi Szemle, 2. (1964), 5. 121–122. Realizált bűnügyek. 1961. (Sz. n.)
Röviden. Délmagyarország, 51. (1961), 103. 6.
Sallai János: In memoriam Dr. Déri Pál nyugállományú rendőr dandártábornok. Rendőrségi Tanulmányok, 1. (2018), 4. 125–134. Online: https://epa.oszk.hu/04000/04093/00004/pdf/EPA04093_rendorsegi_tanulmanyok_2018_4_125-134.pdf
Szabó László: A rendőrség és a sajtó. Belügyi Szemle, 1. (1963), 9. 16–25.
Vargha Miklós: Egy tömeggyilkos pszichopatológiai vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 22. (1965), 3–4. 481–483.
Vedres Géza: A szegedi gyilkosság nyomozása. Rendőrségi Szemle, 9. (1961), 7. 498–508.
Végrehajtották az ítéletet a szegedi Paprika utcai gyilkoson. Délmagyarország, 51. (1961), 205. 6.