A szexuális motivációjú emberölést elkövetők tipológiavizsgálata hazai mintán
Copyright (c) 2026 Erdélyi Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Cél: A szexuális motivációjú emberölések hazai vizsgálata nem örvend túl nagy népszerűségnek, aminek oka vélhetően az, hogy prevalenciája igen alacsony, így stabil, kvantitatív alapokon nyugvó következtetéseket nehéz megfogalmazni a jelenséggel kapcsolatban. Ennek ellenére a nemzetközi szakirodalomban szép számmal találkozunk olyan empirikus beszámolókkal, amelyek nemcsak magát a bűncselekményt, hanem a szexuális emberölés elkövetőit tanulmányozzák. Ennek eredményeképp, az évek során több olyan tipológia is született, amely a szexuális emberölés elkövetőit klasszifikálja. Jelen tanulmány célja egyrészt ezeknek az elkövetői tipológiáknak és típusoknak a bemutatása, másrészt saját, doktori kutatásom eredményei alapján meghatározott és differenciált elkövetői típusok ismertetése.
Módszertan: Részben szakirodalmi feldolgozás alapján mutatom be a külföldi elkövetői tipológiákat, míg az általam megalkotott elkövetői típusok bemutatása során az elvégzett, kvalitatív módszertanon alapuló kutatást prezentálom. A kutatásban a 2000 és 2023 között elkövetett szexuális motivációjú emberöléseket és azok elkövetőit vizsgáltam, összesen 23 fő elkövető bevonásával. A vizsgálat aktakutatáson alapult, a feldolgozott eljárási dokumentációkat pedig tartalomelemzésnek vetettem alá.
Eredmény: A kutatás során három különböző elkövetői típust sikerült azonosítani a hazai mintán. A differencia alapja részben a primer motivációban, részben az elkövetési magatartásban érhető nyomon. A differenciák alapján elkülönített három elkövetői típus a megtorló-reaktív (N = 7), a szexuális-proaktív (N = 13) és a nekrofil-antiszociális (N = 3) típusok.
Következtetés: Noha a szexuális motivációjú emberölések előfordulási gyakorisága Magyarországon is alacsony (a vizsgált 23 év alatt mindössze 24 ilyen jellegű bűncselekményt rögzítettek), empirikus vizsgálata szükséges. A kutatás során bebizonyosodott, hogy a kis mintaelemszám ellenére is meg lehet ragadni azokat a karakterisztikákat, amelyeket szem előtt tartva különbséget lehet tenni az egyes szexuálisemberölés-bűncselekmények és elkövetői típusok között. A kapott eredmények pedig nemcsak a tudományos gondolkodásban újszerűek, hanem a gyakorlatban is jól alkalmazhatók, különösképpen a bűnügyi profilalkotás terén.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
American Psychiatric Association (2022): Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. 5th edition, text revision. Arlington: APA. Online: https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425787
BEAUREGARD, Eric – PROULX, Jean (2002): Profiles in the Offending Process of Nonserial Sexual Murderers. International Journal of Offender Theraphy and Comparative Criminology, 46(4), 386–399. Online: https://psycnet.apa.org/doi/10.1177/0306624X02464002
BOLYKY Orsolya (2015a): A kiterjesztett öngyilkosságok kriminológiai háttere. In VÓKÓ György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok. Budapest: OKRI, 59–76.
BOLYKY Orsolya (2015b): Született gyilkosok? Motivációk és mentális jellemzők. In TAMÁSI Erzsébet (szerk.): Különös kegyetlenséggel… Emberölést elkövető fiatalkorúak és fiatal felnőttek kriminológiai vizsgálata. Budapest: OKRI, 85–103.
BOLYKY Orsolya (2018): Az emberölések jogi és kriminológiai jellemzői, különös tekintettel a mentális tényezők büntetőjogi értékelésére. PhD-disszertáció. Budapest: PPKE Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskola. Online: https://doi.org/10.15774/PPKE.JAK.2018.002
CHAN, Heng-Choon Oliver (2017): Sexual Homicide: A Review of Recent Empirical Evidence (2008 to 2015). In BROOKMAN, Fiona – MAGUIRE, Edward R. – MAGUIRE, Mike (szerk.): The Handbook of Homicide. Hoboken: John Wiley & Sons, 105–130. Online: https://doi.org/10.1002/9781118924501.ch7
CHAN, Heng-Choon Oliver – HEIDE, Kathleen M. (2009): Sexual Homicide: A Synthesis of the Literature. Trauma, Violence & Abuse, 10(1), 31–54. Online: http://dx.doi.org/10.1177/1524838008326478
CHOPIN, Julien – BEAUREGARD, Eric (2019): Sexual Homicide in France and Canada: An International Comparison. Journal of Interpersonal Violence, 36(19–20), 1–24. Online: https://doi.org/10.1177/0886260519875547
DOUGLAS, John E. et al. (2006): Crime Classification Manual. 2nd edition. San Francisco: John Wiley & Sons, Inc. Online: https://murders.ru/Classific.pdf
EHMANN Bea – BALÁZS László (2015): A sarkvidéktől a világűrig: a pszichológiai tartalomelemzés alkalmazása izolált kiscsoportok vizsgálatára. Magyar Pszichológiai Szemle, 70(4/2), 723–742. Online: https://doi.org/10.1556/0016.2015.70.4.2
EICHINGER, Michaela – DARJEE, Rajan (2021): Sexual Homicide in Australia and New Zealand: A Description of Offenders, Offences and Victims. Psychiatry, Psychology and Law, 28(1), 885–908. Online: https://doi.org/10.1080/13218719.2021.1894261
FARKAS Johanna (2013): Gyermekek sérelmére elkövetett családon belüli erőszak. PhD-disszertáció. Miskolc: Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Online: http://193.6.1.94:9080/JaDoX_Portlets/documents/document_14137_section_11868.pdf
FOX, Bryanna – BURCKLEY, Jacquelyn – CORONA, Alexandria (2021): Psychological Profiling and Sex Offenders: A Review of the Research and Recommendations for Police Investigations. In Deslauriers-Varin, N. – Bennell, C. (szerk.): Criminal Investigations of Sexual Offenses. Kalifornia: Springer, 17–32. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-79968-7_3
GROTH, A. N. – BURGESS, W. – HOLMSTROM, L. L. (1977): Rape: Power, Anger, and Sexuality. American Journal of Psychiatry, 134(11), 1239–1243. Online: https://doi.org/10.1176/ajp.134.11.1239
HAZELWOOD, R. Robert – BURGESS, Ann W. (1987): An Introduction to the Serial Rapist: Research by the FBI. FBI Law Enforcement Bulletin, 56, 16–24.
HIGGS, Tamsin et al. (2017): Sexual Murder Typologies: A Systematic Review. Aggression and Violent Behavior, 35, 1–12. Online: http://dx.doi.org/10.1016/j.avb.2017.05.004
HOLMES, Ronald M. – HOLMES, Stephen T. (2002): Profiling Violent Crimes: An Investigative Tool. Miami: CRC Press.
HOLMES, Ronald M. – HOLMES, Stephen T. (2009): Serial Murder. Thousand Oaks: SAGE.
KEPPEL, Robert D. – WALTER, Richard (1999): Profiling Killers: A Revised Classification Model for Understanding Sexual Murder. International Journal of Offender Therapy and Comparative Criminology, 43(4), 417–437. Online: https://doi.org/10.1177/0306624X99434002
KERR, Kevin J. – BEECH, A. R. – MURPHY, David (2013): Sexual Homicide: Definition, Motivation and Comparison With Other Forms of Sexual Offending. Aggression and Violent Behavior, 18(1), 1–10. Online: https://doi.org/10.1016/j.avb.2012.05.006
LEHOCZKI Ágnes (2021): A poszt-offenzív szakasz pszichológiai vizsgálata az emberölés profilalkotásában. PhD-disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola.
MELOY, J. Reid (2000): The Nature and Dynamics of Sexual Homicide: An Integrative Review. Aggression and Violent Behavior, 5(1), 1–22. Online: https://doi.org/10.1016/S1359-1789(99)00006-3
OLIGNY, Kelly-Ann et al. (2023): A New Classification of Sexual Homicide Offenders: When the Heterogeneity of Types Allows the Detection of Potential Serial Offenders. Homicide Studies, 29(4), 394–421. Online: https://doi.org/10.1177/10887679231181597
PAGE, Josefa – TZANI-PEPELASI, Kalliopi – GAVIN, Helen (2022): Characteristics of Sexual Homicide Offenders Focusing on Child Victims: A Review of the Literature. Trauma, Violence, & Abuse, 24(5), 2922–2935. Online: https://doi.org/10.1177/15248380221119511
PROULX, Jean – BEAUREGARD, Eric (2009): Decision Making During the Offending Process: An Assessment Among Subtypes of Sexual Aggressors of Women. In BEECH, Anthony R. – CRAIG, Leam A. – BROWNE, Kevin D. (szerk.): Assessment and Treatment of Sex Offenders: A Handbook. Hoboken: Wiley-Blackwell, 181–197. Online: https://doi.org/10.1002/9780470714362.ch11
PROULX, Jean – BEAUREGARD, Eric (2014): Pathways in the Offending Process of Extrafamilial Sexual Aggressors Against Women. In PROULX, Jean et al. (szerk.): Pathways to Sexual Aggression. London: Routledge, 71–109.
PURCELL, Catherine E. – ARRIGO, Bruce A. (2006): The Psychology of Lust Murder – Paraphilia, Sexual Killing, and Sexual Homicide. San Diego: Academic Press.
RESSLER, Robert K. – BURGESS, Ann W. – DOUGLAS, John (1988): Sexual Homicide: Patterns and Motives. New York: Free Press.
REVITCH, Eugene – SCHLESINGER, Louis (1989): Sex Murder and Sex Aggression: Phenomenology, Psychopathology, Psychodinamics and Prognosis. Charles C Thomas – Springfield. Online: https://archive.org/details/sexmurdersexaggr0000revi/page/144/mode/2up
SKOTT, Sara et al. (2019): The Consistency of Sexual Homicide Characteristics and Typologies Across Countries: A Comparison of Canadian and Scottish Sexual Homicides. Journal of Sexual Aggression, 27(1), 18–34. Online: https://doi.org/10.1080/13552600.2019.1697831
SUN, Poppy – BEAUREGARD, Eric – CHOPIN, Julien (2023): The Significance of Unusual Acts in Sexual Homicide. Journal of Investigative Psychology and Offender Profiling, 20(3), 181–195. Online: https://doi.org/10.1002/jip.1619
SZIJJÁRTÓ Linda (2014): A machiavellista stratégia természete: A viselkedés, a személyiségvonások és az érzelmi intelligencia szerepe a machiavellista egyének által hozott döntéseik létrejöttében. PhD-disszertáció. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Doktori Iskola. online: https://pea.lib.pte.hu/bitstreams/03eeddf7-8feb-4165-ab87-f13238a342b9/download
SZOKOLSZKY Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris.
TAMÁSI Erzsébet (2007): A családon belüli erőszak férfi szereplői. PhD-disszertáció. Miskolc, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Online: http://193.6.1.94:9080/JaDoX_Portlets/documents/document_5512_section_828.pdf
World Health Organisation (2022): The 11th Revision of the International Classification of Diseases (ICD-11). Genf: WHO.